Wikipédia

„II. Szelim oszmán szultán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs =[[Nurbanu szultána]]
| gyermekei =[[III. Murád oszmán szultán]] <br> [[Abdullah herceg (II. Szelim fia)|Abdullah herceg]] <br> [[Oszmán herceg]] <br> [[Musztafa herceg (II. Szelim fia)|Musztafa herceg]]<br> [[Szulejmán herceg]] <br> [[Mehmed herceg (II. Szelim fia)|Mehmed herceg]]<br> [[Mahmud herceg]] <br> [[Dzsahángir herceg]] <br> [[Eszmehán szultána]] <br>[[Şah szultána (II. Szelim lánya)|Şah szultána]]<br/> [[Fatma szultána (II. Szelim lánya)|Fatma szultána]] <br> [[Gevherhan szultána]]
| uralkodóház =[[Oszmán-ház]]
| édesapa =[[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]]
32. sor:
| aláírás =Tughra of Selim II.JPG
|}}
'''II. Szelim''' ([[oszmán-török nyelv]]en: سليم ثانى ''Selīm-i <u>s</u>ānī;'' ragadványnevén ''Iszákos Szelim,'' Törökországban ''Sarı Selim,'' azaz ''Sárga Szelim;'' [[Isztambul]], [[1524]]. [[május 28.]] – [[Isztambul]], [[1574]]. [[december 12.]]/[[december 15.|15.]]<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Szelim (II.)|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/096/pc009614.html#6}}</ref>) [[Oszmán szultánok listája|oszmán szultán]] és [[Kalifák listája|kalifa]] [[1566]]-tól haláláig. A szultáni cím megszerzéséért rengeteget harcolt testvérével [[Bajazid herceg]]gel, de a szultán nem Bajazidot támogatta, hanem Szelimet. Az ő uralkodása még sikeres volt [[Szokoli Mehmed]] nagyvezíre jóvoltából; csak fia, Murád szultánnál kezdődött meg a hanyatlás.▼
 
▲'''II. Szelim''' (ragadványnevén ''Iszákos Szelim,'' Törökországban ''Sarı Selim,'' azaz ''Sárga Szelim;'' [[Isztambul]], [[1524]]. [[május 28.]] – [[Isztambul]], [[1574]]. [[december 12.]]<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Szelim (II.)|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/096/pc009614.html#6}}</ref>) [[Oszmán szultánok listája|oszmán szultán]] és [[Kalifák listája|kalifa]] [[1566]]-tól haláláig. A szultáni cím megszerzéséért rengeteget harcolt testvérével [[Bajazid herceg]]gel, de a szultán nem Bajazidot támogatta, hanem Szelimet. Az ő uralkodása még sikeres volt [[Szokoli Mehmed]] nagyvezíre jóvoltából; csak fia, Murád szultánnál kezdődött meg a hanyatlás.
 
== Ifjúkora ==
Szelim [[1524]]. [[május 28.|május 28]]-án született [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán és [[Hürrem szultána]] negyedik gyermekeként és harmadik fiaként. Nevét apai nagyapjáról, I. Szelim szultánról kapta. Eleinte nem ő volt a trónörökös, miután azonban idősebb féltestvérét, [[Musztafa herceg]]et a szultán parancsára kivégezték, [[Mehmed herceg|Mehmed]] nevű bátyja himlőben meghalt, öccse, Bajazid pedig Szulejmán és Szelim együttműködésének köszönhetően életét vesztette, Szelim lett az egyetlen, még élő herceg. 1546-ban apja kinevezte [[Konya]] szandzsákbégjévé, 1544-ben pedig Manisa szandzsák élére került, amelyet addig bátyja, Musztafa vezetett. 1558-ig töltötte be ezt a pozíciót, majd újra Konya kormányzója lett 1562-ig.
 
== Trónralépte,Trónra lépte és a drinápolyi béke ==
Szelim [[1566]]. [[szeptember 7]]-banén lépett a trónra, miután édesapja [[Szigetvár]] ostrománál elhunyt.<ref name=pallas/> SzigetvárKevéssé érdekelték a hadjáratok és az államügyek, hajlandó volt főembereire bízni a kormányzást, ő pedig a mulatozásnak és részegeskedésnek élt. Az állam irányítása nagyrészt a boszniai származású [[Szokoli Mehmed]] [[nagyvezír]]re maradt.<ref name=pallas/> Az oszmán csapatok még bevették Szigetvárt és [[Gyula (település)|GyulaGyulát]], bevételévelutána beérve,azonban Szelim megszüntette az atyjaapja által elkezdett nagy háborút [[Miksa magyar király|Miksa magyar királly]]al.<ref name=pallas/> A [[Szokoli Mehmed]] nagyvezír által megkötött – az [[15621568]]-iki. békét[[február követve17.|február 17-én]] –megkötötte a [[Drinápolyi béke (1568)|drinápolyi békekötésselbékét]], [[1568]].melyben [[február 17.|február 17-én]] az osztrákokMiksa elismertékelismerte a korábbi évek török hódításait, emellett évi {{szám|30000}} arany fizetésére köteleztékkötelezte magukat.<ref>magát („… évente 30 000 arany dukát tiszteletteljes ajándékkal …”</ref>).
 
Szelim ezek után visszavonult a hárembe, a birodalom kormányzását pedig teljesen a boszniai származású Szokoli Mehmed [[nagyvezír]]re bízta.<ref name=pallas/>
 
== Oroszországi háborúskodás ==
AOroszországgal Kazániszemben ésSzelim kevesebb szerencsével járt: az AsztrahániOszmán KánságBirodalom elfoglalásávalés leendő északi nagy riválisának első találkozása már előrevetítette a későbbi katasztrófát. Az [[Orosz Birodalom|Oroszország]] az 1550-es években, a [[Kazáni Kánság|Kazáni]] és az [[Asztraháni Kánság]] elfoglalásával Kelet-Európa meghatározó hatalmává vált. Az Oszmán Birodalom nem csupán az oroszok visszaszorítását és a [[Krími Tatár Kánság]] megsegítését remélte egy északi hadjárattól, hanem a perzsa hadjáratok utánpótlási feltételeit is javítani akarta a volgai vízi út megszerzésével. Utóbbi érdekében a törökök [[Volga]] és a [[Don]] csatornával való összekötését tervezték.<ref>Ivanics Mária: ''A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban.'' (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 22.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 22-23. o. ISBN 963 05 6740 7</ref> Szelim, akárcsak apja szövetségi kapcsolatok kiépítésére törekedett a lengyelekkel az orosz cár, a Habsburg Birodalom, illetve az ingadozó Moldva és Erdély ellen is. [[1569]] nyarán a törökök és a krími tatárok megostromolták [[Asztrahán]]t, mialatt az oszmán flotta [[Azov (város)|Azovot]] támadta. Az asztraháni védősereg {{szám|15000}} emberrel [[Szerebrjanij-Obolenszkij]] vezetésével visszaverte az ostromlókat, míg az oszmán flottát egy vihar tette tönkre. [[1570]]-ben [[IV. Iván orosz cár|Rettegett Iván]] követeinek Konstantinápolyban sikerült békét kötni a [[szultán]] és a [[cár]] között. Ennek ellenére a törökök és a krími tatárok újabb háborút indítottak a cár ellen, mely [[1574]]-ben zárult le, méghozzá fiaskóval, ám annyira nem volt súlyos, mint az asztraháni vereség.
 
Szelim, akárcsak apja, szövetségi kapcsolatok kiépítésére törekedett a lengyelekkel az orosz cár, a Habsburg Birodalom, illetve az ingadozó Moldva és Erdély ellen is.
 
== Közel-keleti és földközi-tengeri hadjáratok ==
[[Fájl:Battle of Lepanto 1571.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A lepantói ütközet]]
ASzelim vereségek[[hidzsáz]]i ellenéreés Szelim[[jemen]]i vezéreiexpedíciói –már csekélysikeresebben kárpótláskéntalakultak, –emellett [[1571]]-ben elfoglaltákSzelim elfoglalta [[Ciprus (sziget)|CiprustCiprus]] meghódítása – ahonnan kedvenc bora származott – és [[Tunisz]]t is. A kis győzelmeket azonban nagy vérveszteség követte. [[1571]]. [[október 7.|október 7]]-én Szelim hajóhada a [[Lepantói csata|lepantói csatában]] súlyos vereséget szenvedett a [[Don Juan de Austria]], [[II. Fülöp spanyol király]] hadvezére által vezetett flottától.<ref name=pallas/> Az [[1571]]-es [[lepantóiA csata]], mely során az egyesült [[Spanyolország|spanyol]], [[Velencei Köztársaság|velencei]] és pápai hajóhad vereséget mért a [[Oszmán Birodalom|török]] flottára, a [[Földközi-tenger]]i török hódítás feltartóztatásaként értemezhető.<ref>[http://www.mult-kor.hu/20031113_a_lepantoi_legendak_es_a_valosag ''A lepantói legendák és a valóság'']</ref> A győzelmet azonban hosszú távon nem sikerült kiaknázni, [[Miksa magyar király|Miksa]] távol tartotta magát az első nemzetközi törökellenes szövetségtől.<ref>R. Várkonyi Ágnes: ''A királyi Magyarország.'' Budapest, Vince Kiadó, 1999. 30. o.</ref>▼
{{forr|szöveg=Szelim [[hidzsáz]]i és [[jemen]]i expedíciói sem voltak túl szerencsések.}}
 
A lepantói ütközet után a török flottát mindössze hat hónap alatt újra rendbe hozták (ekkor 150 gályából és nyolc háromárbócos hadigályából állt), az oszmán sereg megőrizte uralmát a Földközi-tengeren, 1574 augusztusában pedig sikerült visszafoglalni Tuniszt a spanyoloktól, akik 1572-ben elfoglalták. Szokoli Mehmed előkészítette a támadást [[Velencei Köztársaság|Velence]] ellen, a szultán halála azonban keresztülhúzta számításait. II. Szelim ötvenéves korában hunyt el, nyolc esztendei uralkodás után. Utóda kedvenc feleségétől, [[Nurbanu szultána|Nurbanu szultánától]] született fia, [[III. Murád oszmán szultán|III. Murád]] volt.
== Földközi-tengeri hadjáratok ==
▲A vereségek ellenére Szelim vezérei – csekély kárpótlásként – [[1571]]-ben elfoglalták [[Ciprus (sziget)|Ciprust]] és [[Tunisz]]t is. A kis győzelmeket azonban nagy vérveszteség követte. [[1571]]. [[október 7.|október 7]]-én Szelim hajóhada súlyos vereséget szenvedett a [[Don Juan de Austria]], [[II. Fülöp spanyol király]] hadvezére által vezetett flottától.<ref name=pallas/> Az [[1571]]-es [[lepantói csata]], mely során az egyesült [[Spanyolország|spanyol]], [[Velencei Köztársaság|velencei]] és pápai hajóhad vereséget mért a [[Oszmán Birodalom|török]] flottára, a [[Földközi-tenger]]i török hódítás feltartóztatásaként értemezhető.<ref>[http://www.mult-kor.hu/20031113_a_lepantoi_legendak_es_a_valosag ''A lepantói legendák és a valóság'']</ref> A győzelmet azonban hosszú távon nem sikerült kiaknázni, [[Miksa magyar király|Miksa]] távol tartotta magát az első nemzetközi törökellenes szövetségtől.<ref>R. Várkonyi Ágnes: ''A királyi Magyarország.'' Budapest, Vince Kiadó, 1999. 30. o.</ref>
 
== Halála Családja==
[[File:Nehzetul-Ahbar der Sefer-i Sigetvar 247b.jpg|thumb|II. Szelim fogadja a szafavida nagykövetet az edirnei palotában, 1567-ben.]]
A lepantói ütközet után a török flottát újra rendbe hozták, Szokoli Mehmed pedig előkészítette a támadást [[Velencei Köztársaság|Velence]] ellen. A szultán halála azonban keresztülhúzta számításait. 50 éves korában hunyt el, 8 esztendeig uralkodott.
I. Szelim uralkodása alatt nővére, [[Mihrimah szultána]] volt a [[válide szultán]], mert anyja, Hürrem szultána még fia trónra lépése előtt meghalt. Mihrimah túlélte öccsét, és III. Murád uralkodása első éveiben is ő töltötte be ezt a pozíciót.
 
Szelim felesége, [[Nurbanu szultána]] valószínűleg egy velencei nemes törvénytelen lánya volt. Tőle született utóda, III. Murád, valamint három lánya. Nurbanu a szultán kedvenceként ([[haszeki]]) napi 1000 aspert kapott, míg az alacsonyabb rangú ágyasok közül azok, akik hercegnek adtak életet, napi 40 asperben részesültek. Esküvői ajándékként Szelim {{szám|110000}} dukátot adott Nurbanunak, amivel felülmúlta azt, amit apja adott Hürrem szultánának ({{szám|100000}} dukát). Leslie Peirce szerint Szelimnek négy másik ágyasa volt, akitől fia született.
Utóda kedvenc feleségétől, [[Nurbanu szultána|Nurbanu szultánától]] született fia, [[III. Murád oszmán szultán|III. Murád]] volt.
 
;Fiai
* [[III. Murád oszmán szultán|III. Murád]] (Manisa, 1546 – Isztambul, 1595), Nurbanu szultána fia
* [[Abdullah herceg (II. Szelim fia)|Abdullah herceg]] (1568-ban kivégezték)
* Dzsahángir herceg (1574. december 22-én kivégezték)
* Musztafa herceg (1574. december 22-én kivégezték)
* Oszmán herceg (1574. december 22-én kivégezték)
* Szulejmán herceg (1574. december 22-én kivégezték; anyja ezután öngyilkosságot követett el)
* Mehmed (1572-ben meghalt)
 
;Lányai
*[[Eszmehán szultána]] (Manisa, 1544 körül – Isztambul, 1585), Nurbanu szultána lánya
*[[Gevherhán szultána]] (Manisa, 1544 körül – Isztambul, 1580), Nurbanu szultána lánya
*[[Şah szultána (II. Szelim lánya)|Şah szultána]] (Manisa, 1544 körül – Isztambul, 1580) Nurbanu szultána lánya
*[[Fatma szultána (II. Szelim lánya)|Fatma szultána]] (Konya, 1559 – Isztambul, 1580)
 
==Jegyzetek==
77 ⟶ 91 sor:
[[Kategória:1524-ben született személyek]]
[[Kategória:1574-ben elhunyt személyek]]
 
<!--
[[File:16th century copy of the 1569 Capitulations between Charles IX and Selim II.jpg|thumb|16th century copy of the 1569 [[Capitulations of the Ottoman Empire|Capitulations]] between [[Charles IX of France|Charles IX]] and Selim II.]]
 
However, Sultan Selim was loved by the people because of his soft character and his sensitive attitude and for his generosity. He is known for giving back to [[Mahidevran Gülbahar]] her status and her wealth, contrasting with his father Suleiman's decision.
He also built the tomb of his eldest brother, [[Şehzade Mustafa]], who was executed in 1553.
 
==Personality==
 
The discussion about the personality of Sultan Selim II goes back centuries, he was most likely the center of discussion even in the period of time in which he lived. This would be understandable, as his father, Sultan Suleyman the Magnificent, would be difficult to surpass in greatness.
 
Actual imperial orders from the Sultan seem hardly able to fit within the uncited fictional character seeking to escape Islam’s commandments to pursue Western frivolities. On the contrary, imperial orders show firm resolve to ease the burden of those engaging in the strenuous Hajj pilgrimage, and special consideration for Muslims living under the subjugation of intolerant colonialists.
 
An excerpt of an imperial order from the Sultan says:
 
{{bquote|..because the accursed Portuguese are everywhere owing to their hostilities against India, and the routes by which Muslims come to the Holy Places are obstructed and moreover, it is not considered lawful for the people of Islam to live under the power of miserable infidels … you are to gather together all the expert architects and engineers of that place and investigate the land between the Mediterranean and the Red Seas and report where it is possible to make a canal in that desert place and how long it would be and how many boats could pass side by side.<ref>Ottoman Archives: Muhimme Defteri Vol 7 No 721</ref>}}
 
Many Western sources created the common story that Sultan Selim II was actually controlled by his Grand Vizier. This theory has left out important information contained within Ottoman Archives where Sultan Selim II was often deciding between various viziers and creating his own hierarchies of authority:
{{bquote|In 1568 a strong expedition was sent to pacify the province under the command of Sultan Selim’s former tutor and confidant Lala Mustafa Pasha, a choice which showed that Selim was not entirely the pawn of his grand vezir, for Sokullu Mehmed resented Lala Mustafa’s place in the Sultan’s affections. To put down the uprising in Yemen Lala Mustafa needed men and supplies from Egypt but the provincial governor, another rival Koca Sinan Pasha, refused his requests and made it impossible for him to pursue the campaign. In a spate of petitions to the Sultan the two defended their respective positions. Koca Sinan proved the stronger and Lala Mustafa was dismissed from command of the Yemen campaign. To mark his continuing favour, however, Selim created for him the position of sixth vezir of the governing council of the empire. -Osman’s Dream by Caroline Finkel.<ref>Osman’s Dream by Caroline Finkel</ref>}}
 
==External links==
{{commonscat-inline}}
* [http://www.sinanasaygi.org/en/eserler.asp?action=eserDetay&ID=8 Selim II Tomb]
 
[[Category:1524 births]]
[[Category:1574 deaths]]
[[Category:People from Istanbul]]
[[Category:16th-century Ottoman sultans]]
[[Category:Suleiman the Magnificent]]
[[Category:Ottoman people of Ukrainian descent]]
[[Category:Ottoman people of the Ottoman–Persian Wars]]
[[Category:Ottoman Turks]]
[[Category:Custodian of the Two Holy Mosques]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Szelim_oszmán_szultán”