Wikipédia

„Sir Gawain és a Zöld Lovag” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kat. ki
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
clean up AWB
62. sor:
A legkorábbi ismert „lefejezősdi” a [[8. század]]i középír ''Bricriu lakomája''. Annyiban hasonlít a ''Gawain''re, hogy akárcsak a Zöld Lovag, Cúchulainn is háromszor színleli a csapást, mielőtt sértetlenül elengedné áldozatát. Lefejezősdi szerepel a késő [[12. század]]i ''Caradoc életé''ben, ebben az ismeretlen szerzőjű [[középfrancia]] narratívában is, amelyet [[Chrétien de Troyes]] ''Perceval le Gallois''-jába illesztettek. Jelentős különbség azonban, hogy itt Caradocot tulajdon álruhás apja hívja ki, így akarván próbára tenni becsületét. [[Lancelot]] lovagot is lefejezősdire invitálják a kora [[13. század]]i ''Perlesvaus''ban: egy lovag arra kéri, vágja le a fejét, különben a sajátját kockáztatja. Lancelot vonakodva ugyan, de teljesíti a kérést, és beleegyezik, hogy egy év múlva ugyanott ugyanilyen veszélynek teszi ki a saját fejét. Amikor Lancelot megérkezik, a város népe ünnepelve köszönti mint igaz lovagot, addig ugyanis senki sem akadt, aki ezt a becsületpróbát kiállta volna.{{refhely |Brewer 1992}}
 
A ''The Girl with the Mule'' vagy ''The Mule Without a Bridle'' („Az öszvéres lány” vagy „A zabolátalan öszvér”) és a ''Hunbaut'' című történetekben Gawain csöppen hasonló helyzetekbe. A ''Hunbaut''ban levágja egy ember fejét, s mielőtt az visszailleszthetné, lerántja a férfiról annak életadó varázsköpenyét, s ezzel kioltja az életét. Számos történet keringett különböző lovagokról, ezeknek el kellett hárítaniuk csábos asszonyok közeledését, akiket uruk küldött hozzájuk próbaképpen, közéjük tartozik az ''Yder'', a ''Lancelot-Grail'', a ''Hunbaut'' és a ''The Knight of the Sword'' („A kard lovagja”) is; utóbbi kettőnek Gawain a hőse. A csábító rendszerint a hűbérúr lánya vagy hitvese, s a lovagnak meg kell mutatnia, tiszta tud-e maradni ilyen veszedelmes helyzetekben is.{{refhely |Brewer 1992}}
 
A [[Mabinogion]] című középkori walesi gyűjtemény első történetcsokrában Pwyll egy esztendőre helyet cserél Arawnnal, Annwn, vagyis a Másvilág urával. Noha Arawn külsejét viseli, Pwyll ez idő alatt egyszer sem érintkezik Arawn feleségével, ezért a két férfi örökre szóló barátságot köt. Ez a történet lehet a háttere annak, amikor Gawain ellenáll a Zöld Lovag feleségének, s Gawain meg a Zöld Lovag meséje alkalmasint a kelta lefejezősdi és a kelta csábításpróba elemeit egyesíti magában. Némely elemzők azonban tagadják ezt, hiszen a kelta [[szüzsé]]ben Arawn elvileg tudomásul vette, hogy Pwyll engedhet felesége közeledésének, márpedig a csábításpróba lényege általában az, hogy a hűbérúr és hitvese „összeesküszik” a lovag ellen, azt a látszatot keltve, hogy a férj mit sem tud a dologról.{{refhely |Friedman 1960| 260-274.o.}}
95. sor:
== Szimbolika ==
=== A zöld szín jelentősége ===
[[Fájl:Michael Pacher 004.jpg|bélyegkép|200px|A 15. századi [[Michael Pacher]] ''Szent Ágoston és a sátán'' című festményén a sátán zöld.]] A költő kortársak, például [[Geoffrey Chaucer|Chaucer]], szintén párhuzamot vontak a zöld szín és az ördög között, ami arra indította a kutatókat, hogy ugyanilyen összefüggéseket lássanak bele a Zöld Lovag alakjába.{{refhely |Robertson 1954| 470-472. o.}} Mivel a [[zöld]] színt az idők során a legkülönfélébb s néha egymásnak is ellentmondó szempontokból értelmezték, egzakt jelentése a műben megállapíthatatlan. Az angol folklórban és irodalomban a zöld hagyományosan a természetet és társattribútumait, a termékenységet és az újjászületést szimbolizálja. Középkori történetekben a szerelemre és a férfi alantas ösztöneire is utaltak vele.{{refhely |Chamberlin 1968| 29-37. o. |Goldhurst 1958| 61-65. o.}} Mivel a legrégebbi angol népmesékben a zöldet a [[tündér]]ekkel és szellemekkel is asszociálták, a [[Boszorkány|boszorkányságnakboszorkány]]ságnak, az [[Sátánizmus|ördöngösségnek]] és a gonosznak is színe lett. Jelképezheti a pusztulást, valaminek a mérgező voltát is{{refhely |Lewis 1959|50-51. o. Arannyal kombinálva, mint a Zöld Lovag és az öv esetében, az ifjúság múlását is tükrözhette.}} A [[kelta mitológia|kelta mitológiában]] a balszerencsével és a halállal társították, ezért az öltözködésben kerülték.{{refhely |Besserman 1986}} Az eredetileg oltalomként viselt zöld öv a szégyen és a gyávaság szimbóluma lett, végül pedig a kerekasztal lovagjai a becsület jelképének, a jóból gonosszá, majd ismét jóvá válás szimbólumának fogadták el: ez a zöld szín ártó és megújító fogalmi tartalmát egyaránt jelzi.{{refhely |Besserman 1986}}
 
=== A Zöld Lovag ===
A Zöld Lovag jelképisége a költemény felfedezése óta foglalkoztatja a kutatókat. Lehet a zöld ember változata, e mitológiai-népmesei ábrázolaté, amely a természettel áll kapcsolatban a középkori művészetben, lehet keresztény szimbólum, vagy akár maga az [[Sátán|ördög]] is. [[Clive Staples Lewis]] szerint ennél a figuránál „elevenebb és megfoghatóbb kevés van az irodalomban”, [[J. R. R. Tolkien]] pedig úgy vélekedett, hogy a Zöld Lovag „a legnehezebben megfejthető alak” a ''Sir Gawain''ben. Legfontosabb szerepe az Artúr-mondakörben bírói, a lovagokat próbára tevői, így egyszerre ijesztő, barátságos és rejtélyes.{{refhely |Besserman 1986}} Csak két másik költeményben jelenik még meg: a ''The Greene Knight''ban és a ''King Arthur and King Cornwall''ban.{{refhely |Hahn Greene| 314. o. |Hahn King&King|427. o.}} Voltak, akik megpróbálták kapcsolatba hozni más mitikus lényekkel, például a brit május elsejei hagyomány ''Jack in the Green''jével vagyis fának öltöző emberével és Al-Khidrrel,{{refhely |Lasater}} de jelentős előrelépés e téren eddig nem történt.{{refhely |Lasater| |Rix 1953}}
 
Az is elképzelhető azonban, mint Alice Buchanan felvetette, hogy tévesen ruházták fel a Zöld Lovagot a színnel, mivel a költő félreértette vagy félrefordította az ír ''glas'' szót, ami jelenthet zöldet, de szürkét is. A ''Curoi halálá''ban (a ''Bricriu lakomája'' egyik ír történetében) Curoi a Bertilaknak megfelelő szereplő, s gyakran „szürke köpenyesnek” nevezik. Noha a ''Curoi halálá''ban a szürkét leggyakrabban a ''lachtna'' vagy az ''odar'' jelenti (közelítő értelmük 'selyemszínű', illetve 'homályos'), későbbi művekben a zöld lovagra sokszor a ''glas'' szót is alkalmazták, ez lehetett a félreértés alapja.{{refhely |Buchanan 1932}}
 
=== Az öv ===
108. sor:
=== A pentagramma ===
[[Fájl:Gold pentagram on red.png|bélyegkép|180px|A pentagramma Gawain pajzsán, piros alapon arany színnel]]
Gawain pajzsának [[pentagramma|pentagrammáját]] (korabeli angol megfelelője: ''pentangle'') sokan Gawain tökéletességének és a gonosz feletti hatalmának jeleként értelmezik.{{refhely |OED2 1992| Az angol nyelvű írásos emlékek közül ebben a költeményben fordul elő először a ''pentangle'' szó: ''13.. Then Ţay schewed hym Ţe schelde Ţat was of schyr goulez, Wyth Ţe pentangel de-paynt of pure golde hwez;_Hit is a syngne Ţat Salamon set sumquyle, In bytoknyng of trawŢe, bi tytle Ţat hit habbez, For hit is a figure Ţat haldez fyue poyntez, And vche lyne vmbelappez and loukez in oŢer, And ay quere hit is endelez, and Englych hit callen Ouer-al, as I here, Ţe endeles knot.'' (''Oxford English Dictionary'', OED2 on CD-ROM, Version 1.02 © OUP 1992, Oxford University Press, Walton Street, Oxford OX2 6DP, © AND Software B. V. 1992, Westersingel 108, 3015 LD Rotterdam).}} Az egész Gawain-irodalomban csak ez a költemény tartalmazza ezt a jelképet Gawain pajzsán. Mi több, a költő teljes 46 sort szentel a pentagramma értelmének kibontására. Egyetlen más szimbólum sem kap ekkora figyelmet, sem ilyen részletes kifejtést.{{refhely |Arthur 1987|22., 26. o.}} A költemény a hűség jelképeként és „végtelen csomó”-ként írja le a pentagrammát. A 625. sorban „Salamon jele”-ként említődik. [[Salamon zsidó király|Salamon]], [[Izrael]] harmadik királya az [[i. e. 10. század]]ban állítólag a pentagramma jelét viselte gyűrűjén, amelyet [[Mihály arkangyal]]tól kapott. A gyűrű pentagrammapecsétje erőt adott Salamonnak a [[démon]]ok fölött.{{refhely |LaBossière&Gladson 1992}}
 
Ebben a kontextusban egyes elemzők a mágikus hagyománnyal kapcsolják össze Gawain pentagrammáját. [[Németország|Germániában]] ezt a jelképet ''Drudenfuß''nak nevezték, és háztartási eszközökre helyezték, hogy távol tartsák vele a gonoszt.{{refhely |Hulbert 1916}} A szimbólumot azokkal a varázsigékkel is összefüggésbe hozták, amelyek elkántálva vagy fegyverekre róva mágikus erőket képesek megidézni. Konkrét bizonyíték azonban a Gawain ötszöge és a varázserejű pentagramma közti összefüggésre vajmi kevés akad.{{refhely |Hulbert 1916| |Jackson 1920}}
 
Gawain ötszöge avagy pentagrammája „azt a jelenséget is példázhatja, amikor anyagukban végtelen tárgyak időben végtelen minőséget szimbolizálnak”.{{refhely |Arthur 1987| 33-34. o.}} Sok költő alkalmazza a kört mint a végtelenség jelképét, de a Gawain-költő még ennél is bonyolultabbat akart használni. A középkori [[Számmisztika|numerológiában]] az 5 „körszám”, mivel „utolsó jegyében megtöbbszörözi magát, ha hatalma csúcsán áll”.{{refhely |Arthur 1987| 34. o.}} Sőt geometrikusan is megismétli önmagát, vagyis minden ötszögben van egy kisebb pentagramma, amelybe beleágyazható egy ötszög, és „ez vég nélkül ismételhető egyre csökkenő méretű ötszögekkel”.{{refhely |Arthur 1987|34. o.}} Ekképpen, megjelenítve az 5-ös számot, amely a középkori számmisztikában romolhatatlanságot sugallt, Gawain pentagrammája viselője örök romolhatatlanságát jelképezi.{{refhely |Arthur 1987| 35. o.}}
120. sor:
A költő a számszimbolikával is igyekszik szimmetriát és többletjelentést kölcsönözni művének. Például Gawain és Lady Bertilak háromszor vált csókot, Gawaint három alkalommal kísérti meg a hölgy, Bertilak háromszor megy vadászni, és a Zöld Lovag háromszor suhint oda Gawainnek a bárdjával. Többször jelenik meg a kettes szám is: két lefejezősdijelenet, két gyónási jelenet, két vár.{{refhely |Howard 1964|425-433. o.}} A pentagramma öt hegye, magyarázza el a költő, Gawain erényeit jelképezi, mert „ötször ötféleképpen hűséges”.{{jegyzet|''Sir Gawain and the Green Knight'', 2. könyv, 27. stanza}} Listába is szedi Gawain erényeit: mind az öt érzéke hibátlan, öt ujja sohasem hagyja cserben, valamint sohasem feledkezik el [[Rózsafüzér#A fájdalmas titkok|Krisztus öt sebéről]] és [[Rózsafüzér#Az örvendetes titkok|a Szűzanya öt örvendetes titkáról]]. Az ötödik öt pedig maga Gawain, aki a lovagság öt erényét testesíti meg: a barátságot, a nagylelkűséget, a tisztaságot, az udvariasságot és a jámborságot.{{refhely |Kittredge 1960| 93. o.}} Mindezen erények, mondja a költő, a pentagramma „végtelen csomójában” lakoznak, amely „mindörökre összefügg, és sohasem szakad meg”.{{jegyzet|''Sir Gawain and the Green Knight'', 2. könyv, 28. stanza}} Szimbólum és hit e bensőséges kapcsolata precíz allegóriai értelmezést tesz lehetővé, különös tekintettel arra a fizikai szerepre, amelyet a pajzs tölt be Gawain vándorútján.{{refhely |Mills 1970|85-105. o.}}<!-- A szerkesztők jelzése több webes adatbázisban pontatlan vagy félreérthető; ellenőrizve a könyvről található képek alapján! HoremWeb --> Így változtatja a költő a lovagság színe-virágává Gawaint a számszimbolika segítségével.{{refhely |Robertson 1982}}
 
Az ötös szám a költemény szerkezetében is megtalálható. A ''Gawain'' 101 szakaszból áll, ezek hagyományosan négy, egyenként 21, 24, 34 és 22 stanzát tartalmazó ''fitt''be szerveződnek. Ezt a felosztást újabban vitatják, sok kutató úgy véli, nem a költő, hanem a másoló kezétől ered. A fennmaradt kéziraton egy sor nagybetű látható, amelyeket utólag adott hozzá egy másik írnok, és egyes elemzők szerint ez arra való kísérlet lehetett, hogy az eredeti felosztást helyreállítsák. Ezek a betűk kilenc részre tagolják a kéziratot. Az első és az utolsó rész 22 szakaszból áll, a második és az utolsó előtti egyből, a közbülső öt pedig tizenegyből. Más középkori művekben a tizenegyes a vétket jelképezi (mivel eggyel több tíznél, vagyis a [[tízparancsolat]]nál). Ekképpen ez az ötször tizenegy (55 szakasz) tökéletes elegyét alkotja a bűnnek és a romlatlanságnak, s arra utal, hogy Gawain hibáiban is hibátlan.{{refhely |Robertson 1982}}
 
=== A sebek ===
128. sor:
=== A ''Gawain'' mint középkori románc ===
[[Fájl:Pettie, The Vigil.jpg|bélyegkép|Gawain a tökéletes lovag megtestesülése, úgy is mint harcos, mint szerelmes és mint buzgó keresztény. (John Pettie: ''Virrasztás'', 1884)]]
Sok kritikus szerint a ''Sir Gawain és a Zöld Lovag''ot elsősorban középkori románcnak vagyis lovagregénynek kell tartanunk. A középkori románcok általában egy-egy hős, gyakran emberfeletti képességekkel megáldott lovag csodás kalandjairól szólnak, aki a lovagság szigorú viselkedési és becsületkódexe szerint él, vándorútra indul, legyőz különféle szörnyeket, s ezáltal elnyeri valamely hölgy kegyét. A középkori románcok tehát nem a szerelemről és az érzelmekről szólnak (mint a szó mai jelentése sejtetné), hanem elsősorban a kalandokról.{{refhely |Frye 1973|186. o.}}
 
Gawain szerepe, mint Alan Markman középkorkutató megjegyzi, „a románchős szerepe... az emberiség bajnokaként lép fel, s miközben különös és kemény próbáknak veti alá magát, megmutatja, milyen jó és rossz cselekedetekre képes az ember”.{{refhely |Markman 1957}} Kalandjaiból világosan kiderül, hogy Gawain is csak ember. Az olvasó a költemény romantikája közepette is azonosul ezzel az emberi nézőponttal, közösséget tud vállalni Gawain gyarlóságával, miközben tisztelettel tekint lovagi kiválóságára. Gawain „megmutatja, milyen az erkölcsös cselekvés. Viselkedéséhez bizonyára nem tudnánk felérni, de csodálhatjuk, ahogyan utat mutat nekünk”.{{refhely |Markman 1957}}
 
Lovagregényként sok elemző véleménye szerint a [[Térdszalagrend]] jegyében egyesíti a lovagság és az udvari szerelem szabályait. A rend jelszava: ''honi soit qui mal y pense'' („átkozott legyen, aki rosszat gondol”), ott áll a vers végén. Vannak, akik úgy gondolják, a tény, hogy Gawain lovagtársai is felöltik az övet, a Térdszalagrend eredetét tükrözi. Ám a társkölteményben, a ''The Greene Knight''ban a csipke fehér, nem zöld, s így inkább a [[Bath-rend]], mintsem a Térdszalagrend eredetének tekinthetjük.{{refhely |Tolkien&Gordon 1925|megjegyzés a 2514 sorhoz}} A vers mottóját valószínűleg nem a szerző, hanem egy másoló írta, ám abban, hogy a másoló összefüggést látott a versmotívum és a rend között, semmi különös nincs.{{refhely |Norton 2006|213. o. (lábjegyzetben)}}
138. sor:
A költemény sok szempontból mélységesen keresztény, gyakori utalások történnek Ádám és Éva bűnbeesésére és Jézus Krisztusra is. A kutatók régóta vitáznak róla, mennyire, milyen mélységben lehet kereszténynek tekinteni egyes elemeit, s ezt úgy vélik eldönthetni, hogy megpróbálják a kor kontextusában vizsgálni a művet. Többen összevetették már e célból a ''Sir Gawain''t a kéziratba foglalt három másik verssel. Mindegyikben erős a keresztény motívum, s ez többeket arra indított, hogy a Gawaint is ekként interpretálják. Ha például a ''Cleanness'' avagy ''Purity'' című költeménnyel hasonlítják össze, a Camelot képviselte civilizáció apokaliptikus bukását látják benne. Ebben az értelmezésben Gawain maga [[Noé]], aki elszakad a társadalomtól, s akit a Zöld Lovag mint az Úr küldötte figyelmeztet Camelot közelgő pusztulására. Gawaint, aki a próba által méltónak találtatik, megkíméli a Camelotra lesújtó végzet. Artúr király és lovagjai azonban, félreértve Gawain élményét, maguk is övet öltenek. A ''Cleanness''ben a megmenekülő férfiak hasonlóképp hiába figyelmeztetik a társadalmat a közelgő pusztulásra.{{refhely |Clark&Wasserman 1986}}
 
Ennek az interpretációnak egyik lényegi jegye, hogy a megváltás egyéni élmény, kívülállók számára úgyszólván átadhatatlan. Camelot ábrázolásakor a költő láthatóan aggódik társadalmáért, amelynek elkerülhetetlen bukása előrevetíti az Úr által rámérendő csapást. A ''Gawain'' a [[fekete halál]] és az 1381-es parasztlázadás idején született, s ezek az események sokakat meggyőztek arról, hogy közel a világ vége, ami azután rendre tükröződött az irodalomban és a képzőművészetben is.{{refhely |Clark&Wasserman 1986}} Más kritikusok rámutatnak az elmélet gyengéjére: a Zöld Lovagot végső soron Morgan le Fay irányítja, aki pedig a gonosz megtestesítője az Artúr-mondakörben, így hát a lovagot Isten küldöttének tekinteni legalábbis problematikus.{{refhely |Goodlad 1987}}
 
A Zöld Lovagot nem szokás Krisztus megtestesülésének látni, bizonyos párhuzamot azonban felállítanak a kritikusok. Lawrence Besserman így fogalmaz: „a Zöld Lovag nem Krisztus áttételes megjelenítése, de Krisztus isten/ember természete megfelelő középkori fogalmi keret lehetett ahhoz, hogy a költő komoly/komikusan számoljon be a Zöld Lovag emberfeletti/emberi tulajdonságairól és tetteiről”. Ez a kettősség a krisztusi tanítás hatását és jelentőségét példázza a Gawain-költő korában.{{refhely |Besserman 1986}}
150. sor:
=== Feminista interpretációk ===
[[Fájl:Lady tempt Gawain.jpg|bélyegkép|150px|Lady Bertilak Gawain ágya mellett (ismeretlen művész festménye az eredeti kéziratból)]]
[[Feminizmus|Feminista]] elemzők szerint a költemény a nők diadalát ábrázolja a férfiak felett. Morgan le Fay és Lady Bertilak talán a két legerősebb figura a műben – különösen Morgan, hiszen ő indítja el a játékot azzal, hogy megbűvöli a Zöld Lovagot. Az öv és Gawain sebe is a női hatalom szimbóluma, mert mindegyik gyengíti Gawain férfiasságát. Gawain nőgyűlölő monológja,{{refhely |Mills 1970}} amelyben minden bajáért a nőket okolja, és elsorolja mind a férfiakat, akik női fondorlatnak estek áldozatul, csak tovább erősíti a feminista nézetet, amely szerint a költeményben a női a legnagyobb hatalom.{{refhely |Heng 1991}}
 
Mások ezzel szemben úgy érvelnek, hogy az egész költemény csakis a férfiak nézeteire, tetteire és képességeire összpontosít. Úgy tűnhet ugyan, hogy Bertilak felesége erőteljes központi szereplő,{{refhely |Burns 2001|23-57. o.}} jóformán férfifunkciókat vállalva lép fel példának okáért a hálószobai jelenetben, ez azonban felszínes olvasat. Hiába kezdeményező és merész a hölgy, a fókuszban Gawain érzései állnak, ő nyerheti vagy veszítheti a legtöbbet.{{refhely |Burns 2001| 24. o.}} A hölgy teszi meg az első lépést, mégis Gawainen múlik, mihez kezd ezekkel a mozzanatokkal. Ő uralja tehát mind a helyzetet, mind a kapcsolatukat.{{refhely |Burns 2001| 24. o.}}
157. sor:
 
=== Posztkoloniális interpretációk ===
1350 és 1400 között – ebben az időszakban keletkezhetett a költemény – az angolok több ízben betörtek Walesbe, gyarmatosítani akarván a vidéket. A Gawain-költő az északnyugat-midlandsi dialektusban ír, amely a walesi–angol határvidéken volt használatos, vagyis a költő e konfliktus helyszínén élhetett. A posztkolonializmus lencséjén keresztül elsőként Patricia Clare Ingham vette szemügyre a művet, s azóta is élénk vita folyik arról, mekkora szerepet játszanak a költeményben a gyarmati nézeteltérések. Abban a legtöbb kritikus egyetért, hogy a nemiségnek szerepe van a ''Gawain''ben, de arról megoszlanak a vélemények, hogy a női szerep a gyarmatiakat erősíti vagy éppenséggel kiszorítja-e az angol és walesi kultúrák egymásra hatása során.{{refhely |Arner 2006}}
 
Nagy vita folyik továbbá a két kultúra harcának a versben ábrázolt politikai vetületéről is. Egyesek szerint Bertilak a walesi–angol határon tenyésző hibrid angol–walesi kultúra letéteményese. Ez az irányzat egy hibrid kultúra működését látja a műben, amely a két domináns kultúrát egymás ellen kijátszva új kulturális szabályokat és tradíciókat hoz létre. Más elemzők rámutatnak, hogy sok walesi vér kiontatott a 14. században, márpedig ez aligha kedvez az Ingham által felvetett baráti hibridizációnak. Felvetik, hogy épp ellenkezőleg, a versben a „mi őellenük” szcenárió érvényesül inkább, amelyben művelt és civilizált angolok állnak szemben a civilizálatlan határvidékkel, ahol Bertilak és a Gawain útjába kerülő egyéb szörnyek lakoznak.{{refhely |Arner 2006}}
 
A kolonizált területek e képével szöges ellentétben mások felvetik, hogy Hautdesertet, Bertilak uradalmát félreérti vagy egyenesen ignorálja a modern kritika. Szerintük ennek a vidéknek megvan a maga külön morális alapállása, aminek pedig központi szerep jut a műben. Bonnie Lander például leszögezi, hogy Hautdesert lakói „intelligensen erkölcstelenek”, maguk döntik el, milyen szabályok szerint éljenek, és milyeneket vessenek el, ebben pedig „a morális intuíció és a morális hit különbsége nyilvánul meg”. Lander szerint a határvidékiek a kifinomultabbak, mert nem fogadják el gondolkodás nélkül a lovagi törvényeket, hanem filozófiai, sőt Bertilak Artúr udvarában való megjelenése esetében valóságos értelemben is kétségbe vonják őket. Lander azért tartja magasabb rendűnek Hautdesert lakosait, mert a camelotiakból hiányzik az öntudat és az önismeret, márpedig a nem gondolkodó tömeg elnyomja az individuumot. E nézet szerint nem Bertilak és népe, hanem éppenséggel Artúr és udvara testesíti meg a szörnyeket.{{refhely |Lander 2007}}
 
=== Gawain útja ===
[[Fájl:St. Winifred's Well, Woolston - geograph.org.uk - 44812.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Szent Winifred kútja Holywellnél]]
Több kutató is megkísérelte felrajzolni Gawain Zöld Kápolnához vezető útjának való világbeli megfelelőjét. A költeményben szó esik például [[Anglesey]] szigeteiről, amelyek ma egy szigetként léteznek a walesi partoknál.{{refhely |Twomey Anglesey}} A 700. sorban Gawain „Holy Head” mellett halad el, amelyet némelyek [[Holywell]]nek vagy a [[pulford]]i Poulton [[Ciszterciek|ciszterci]] apátságának tartanak. Holywell arról híres, hogy itt fejezték le Szent Winifredet. A szűz Winifredet egy helybéli vezér ölette meg, amiért visszautasította a közeledését. A leány (szintén szent) nagybátyja visszaillesztette Winifred fejét, és begyógyította a sebet, amiből csak egy fehér heg maradt. A történet párhuzama a ''Gawain''ével valószínűsíti, hogy ezen a környéken vezethetett Gawain útja.{{refhely |Twomey Head}}
 
Gawaint úti célja a Gyöngy-költő dialektusrégiójába kalauzolja, itt keresendők Hautdesert várának és a Zöld Kápolnának az eredetijei. Hautdesertet általában Swythamley vidékére helyezik északnyugat-Midlandben, mert a versben található topográfiai leírásoknak is megfelel. Tudni lehet, hogy a 14. században mindazon vadak (szarvas, vadkan, róka) tenyésztek errefelé, amelyekre Bertilak vadászik.{{refhely |Twomey Haudesert}} A Zöld Kápolna vagy Lud's Churchben, vagy Wetton Millben keresendő, mert ezek a tájak felelnek meg leginkább a szerző leírásának.{{refhely |Twomey Chapel}}
 
=== Homoszexuális interpretációk ===
 
Richard Zeikowitz középkorkutató szerint a Zöld Lovag veszélyt jelent középkori világának „homoszociális” barátságfelfogására. Zeikowitz azt állítja, a vers narrátorát elbűvöli a Lovag szépsége, és költőileg homoerotizálja őt. A Zöld Lovag vonzereje kihívás Artúr udvarának homoszociális törvényei ellen, sőt az életmódjukat is fenyegeti. Zeikowitz leszögezi továbbá, hogy Gawain éppolyan vonzónak találja Bertilakot, mint a narrátor a Zöld Lovagot. Bertilak azonban a homoszociális erkölcskódexet követi, és barátságot köt Gawainnel. Az tehát, hogy Gawain többször is megcsókolja Bertilakot, nem homoszexuális, hanem homoszociális megnyilvánulás. A kor férfiai gyakran ölelkeztek össze, és csókolták meg egymást, a lovagi illemnek ez tökéletesen megfelelt. A Zöld Lovag alakja azonban elhomályosítja a határvonalat homoszocialitás és homoszexualitás között, s így azt jelképezi, hogy gyakran a középkori szerzőknek is nehezükre eshetett szétválasztani a kettőt.{{refhely |Zeikowitz 2002}}
 
Carolyn Dinshaw szerint a költemény mintegy válaszul született azokra a vádakra, hogy [[II. Richárd angol király|II. Richárdnak]] fiúszeretője volt – mintegy azt akarná megerősíteni tehát, hogy a keresztény rendben a heteroszexuális szerelem az elfogadott. A költemény keletkezésének idején a katolikus egyház már aggodalmát hangoztatta a férfiak csókváltásai miatt. Sok vallási vezető igyekezett megvilágítani a különbséget az erős bizalom és barátság meg a homoszexualitás között. A Gyöngy-költőt azonban mintha egyszerre vonzaná és taszítaná a homoszexuális vágy. Másik versében, a ''Cleanness''ben súlyos bűnökre mutat rá, ám közben nagy élvezettel és részletességgel ecseteli is őket. Ez a megszállottság a ''Gawain''be is átszivárog a Zöld Lovag leírásánál.{{refhely |Dinshaw 1994}}
 
Dinshaw ezen túlmenően felveti, hogy Gawain nőies alakként is értelmezhető. Passzívan fogadja Lady Bertilak közeledését, és passzív Lord Bertilakkal való kapcsolatában is, sőt egyenesen nőszerepet alakít: megcsókolja a férfit. Ám, noha a költeményben kétségtelenül vannak homoszexuális elemek, ezeket a költő csak arra használja, hogy rámutasson: Gawain világában a heteroszexualitás a bevett életforma. Az is bizonyítja ezt, hogy Lady Bertilak és Gawain csókjai erotikus jellegűek, míg a Gawain és Lord Bertilak közötti csókváltások „érthetetlenek” a középkori olvasó számára. Más szóval, férfi és nő csókját a költő úgy ábrázolja, hogy az nemi érintkezéshez vezethet, a heteroszexuális világban azonban férfi és férfi csókjában nincs ilyen lehetőség.{{refhely |Dinshaw 1994}}
193. sor:
 
=== Film ===
A költeményt kétszer filmesítették meg, mindkétszer Stephen Weeks író-rendező: először mint ''Gawain and the Green Knight''ot 1973-ban,{{refhely |Imdb.com 1973}} majd 1984-ben ''Sword of the Valiant: The Legend of Sir Gawain and the Green Knight'' („A hősök kardja: Sir Gawain és a Zöld Lovag legendája”) címmel, [[Miles O'Keeffe]]-fel Gawain és [[Sean Connery]]vel a Zöld Lovag szerepében.{{refhely |Imdb.com 1984}} Mindkét változat sok bírálatot kapott, amiért eltér a cselekménytől. Az 1973-as változatban például Gawain egy olyan kalandot is átél útközben, amely nem szerepel a költeményben, Bertilak és a Zöld Lovag összefüggésére pedig egyáltalán nem derül fény.{{refhely |Mills 1991| 336–337.o.}} Legalább két tévéadaptáció is született: a ''Gawain and the Green Knight'' 1991-ben{{refhely |Imdb.com 1991}} és a ''Sir Gawain and the Green Knight'' című animációs film 2002-ben.{{refhely |Imdb.com 2002}}
 
=== Videojáték ===
224. sor:
=== Hivatkozott helyek ===
* {{hely |Armitage 2007}} {{Cite book|last=Armitage|first=Simon|title=Sir Gawain and the Green Knight: A New Verse Translation|publisher=Norton|location=New York|date=2007|isbn=9780393060485|accessdate=14 December 2010}}
 
* {{hely |Arner 2006}} {{cite journal|last=Arner|first= Lynn|title=The Ends of Enchantment: Colonialism and Sir Gawain and the Green Knight"|journal=Texas Studies in Literature and Language|year=2006 nyár|volume= 48|issue=2|pages=79–101|language=angol}}
 
* {{hely |Arthur 1987}} {{cite book|last=Arthur|first= Ross G|title=Medieval Sign Theory and Sir Gawain and the Green Knight|location=Toronto|publisher=University of Toronto Press|year=1987|pages=22, 26|id=ISBN 0-8020-5717-9}}
 
* {{hely |Berger 1985}} {{cite journal|last=Berger|first= Sidney E|title=Gawain's Departure from the Peregrinatio|location=Morgantown|publisher=West Virginia University Press|year= 1985|language=angol|pages=91–96|journal=Medieval Studies|volume=Vol. 2|url=http://www.illinoismedieval.org/ems/VOL2/berger.html|accessdate=2010-12-29}}
 
* {{hely|Besserman 1986}} {{cite journal|last=Besserman|first= Lawrence|title=The Idea of the Green Knight|journal= ELH |year=1986 nyár|volume= 53|issue=2|publisher= The Johns Hopkins University Press|pages=219–239|language=angol}}
 
* {{hely|Blackford 1979}} ARGO ZK 85: Sir Gawain and the Green Knight; an opera in six scenes by Richard Blackford. The DECCA Record Company Ltd. Argo Division, 115 Fulham Road, London, SW3 6RR: 1979.
 
* {{hely |Borroff 2001}} {{Cite book|last=Borroff|first=Marie|title=Sir Gawain and the Green Knight, Patience, Pearl: Verse Translations|publisher=Norton|location=New York|date=2001|pages=58|isbn=9780393976588|accessdate=16 March 2010}}
 
* {{hely |Brewer 1992}} {{cite book|last=Brewer|first= Elisabeth|title= Sir Gawain and the Green Knight|location=Woodbridge|publisher=D.S. Brewer|year= 1992|id=ISBN 0-85991-359-7|language=angol}}
 
* {{hely |Broadview}} {{cite book|title=Sir Gawain and the Green Knight|others='''in:''' The Broadview Anthology of British Literature: The Medieval Period, Vol. 1., szerk: Joseph Black, ''et al.''|location= Toronto|publisher=Broadview Press|chapter=Introduction|pages=235|id=ISBN 1-55111-609-X|date=2006-05-05|language=angol}}
 
* {{hely |Buchanan 1932}} {{cite journal|first=Alice|last=Buchanan|title=The Irish Framework of Sir Gawain and the Green Knight|journal=PLMA|volume=47|issue= 2|year= 1932|month = június|pages=315–338|language=angol}}
 
* {{hely |Burnley 1973}} {{cite journal|last=Burnley|first=J. D|title= The Hunting Scenes in 'Sir Gawain and the Green Knight'|journal=The Yearbook of English Studies|year=1973|volume=Vol. 3|pages=1–9|language=angol}}
 
* {{hely |Burns 2001}} {{cite journal|last=Burns|first=E. Jane|title=Courtly Love: Who Needs It? Recent Feminist Work in the Medieval Tradition|journal=Signs|year=2001 ősz|volume= 27|issue=1|pages=23–57|accessdate=2010-12-14|url=http://links.jstor.org/sici?sici=0097-9740%28200123%2927%3A1%3C23%3ACLWNIR%3E2.0.CO%3B2-3|language=angol}}
 
* {{hely |Burrow 1965}} {{cite book|last=Burrow|first= J. A|title=A Reading of Sir Gawain and the Green Knight|location= London|publisher= Kegan Paul|pages=163|year= 1965|id=ISBN 0-7100-1144-X|url=https://books.google.hu/books?id=v2s9AAAAIAAJ&lpg=PP1&ots=e_zPIU0p_c&dq=%22A%20Reading%20of%20Sir%20Gawain%20and%20the%20Green%20Knight%22&pg=PR4#v=onepage&q&f=true|accessdate=2010-12-29}}
 
* {{hely |Burrow 1965}} {{cite book|last=Burrow|first= J. A|title= A Reading of Sir Gawain and the Green Knight|location=London|publisher=Kegan Paul|year=1965|pages=162|language = angol | id= ISBN 0-7100-8695-4}}
 
* {{hely |Burrow 1971}} {{cite book|last=Burrow|first=J|title=Ricardian poetry: Chaucer, Gower, Langland and the 'Gawain' poet|location=London|publisher=Routledge and K. Paul|year=1971|id=ISBN 0-7100-7031-4|pages=4–5|language=angol}}
 
* {{hely |Bye 1991}} {{Cite journal|doi=10.2307/965691|last=Bye|first=Anthony|month=május|year= 1991|title=Birtwistle's Gawain|url=http://jstor.org/stable/965691|journal=The Musical Times|volume=132|issue=1779|pages=231–33|accessdate=2011-01-03|language=angol}}
 
* {{hely |Chamberlin 1968}} {{cite journal|last=Chamberlin|first= Vernon A. |title=Symbolic Green: A Time-Honored Characterizing Device in Spanish Literature|journal=Hispania|month=március|year= 1968|volume= 51|issue=1|pages=29–37}}
 
* {{hely |Clark&Wasserman 1986}} {{cite journal|last=Clark|first= S. L|coauthors=Julian N. Wasserman|title=The Passing of the Seasons and the Apocalyptic in ''Sir Gawain and the Green Knight''|journal=South Central Review|year=1986|volume=3|issue=1|pages=5–22|language=angol}}
 
* {{hely |Cooke 1998}} {{Cite journal|last=Cooke|first=Jessica|date=1998|title=The Lady's 'Blushing' Ring in ''Sir Gawain and the Green Knight''|journal=The Review of English Studies|volume=49|issue=193|pages=1–8}}
 
* {{hely |Corble.co.uk Seasonal}} {{cite web|url=http://www.corble.co.uk/page_1212407743203.html|title=Sir Gawain and the Green Knight – A Seasonal Play in Verse with Medieval Christmas Songs and Music|first=Simon|last=Corble|accessdate=2011-01-03|language=angol|work=Simon Corble személyes honlapja}}
 
* {{hely |Cox 2001}} {{cite journal|last=Cox|first=Catherine|url=http://muse.jhu.edu/content/z3950/journals/chaucer_review/v035/35.4cox.html|title= Genesis and Gender in Sir Gawain and the Green Knight|journal=The Chaucer Review|year=2001|volume= 35|issue=4|pages=379–390|language=angol|accessdate=2011-01-03|id=Elektronikus változat: ISSN 1528-4204, nyomtatott változat: ISSN 0009-2002, {{doi| 10.1353/cr.2001.0001}} }}
 
* {{hely |Dinshaw 1994}} {{cite journal|last=Dinshaw|first=Carolyn|title=A Kiss Is Just a Kiss: Heterosexuality and Its Consolations in Sir Gawain and the Green Knight|journal=Diacritics|volume= Vol. 24|issue= No. 2/3|year=1994 nyár| pages=204-226|language=angol}}
 
* {{hely |Friedman 1960}} {{cite journal|last=Friedman|first=Albert B|title= Morgan le Fay in Sir Gawain and the Green Knight|publisher= Medieval Academy of America|journal= Speculum|volume= Vol. 35|issue= No. 2|year= 1960|language=angol}}
 
* {{hely |Friedman 1960}} {{cite journal|last=Friedman|first= Albert B|title=Morgan le Fay in Sir Gawain and the Green Knight|journal=Speculum|volume= Vol. 35|issue= No. 2|month=április|year= 1960|pages=260-274|language=angol}}
 
* {{hely |Frye 1973}} {{cite book|last=Frye|first=Northrop|title=Anatomy of Criticism|pages=186|id=ISBN 0-691-01298-9|language=angol|location=Princetown|publisher=Princetown University Press|year=1973|origyear=1971}}
 
* {{hely |Goldhurst 1958}} {{cite journal|last=Goldhurst|first= William|title=The Green and the Gold: The Major Theme of Gawain and the Green Knight|journal=College English|month=november|year= 1958|volume= 20|issue=2|pages=61–65|id= {{doi|10.2307/372161}} }}
 
* {{hely |Goodlad 1987}} {{cite journal|last=Goodlad|first= Lauren M.|year=1987|url=http://escholarship.org/uc/item/2219z32q#page-6|title=The Gamnes of Sir Gawain and the Green Knight|journal=Comitatus: A Journal of Medieval and Renaissance Studies|volume=Vol. 18|language=angol|accessdate=2011-01-03|pages=46–58}}
 
* {{hely |Green 1962}} {{cite journal|last=Green|first=Richard Hamilton|title=Gawain's Shield and the Quest for Perfection|journal=ELH|month=június|year= 1962|volume= 29|issue=2|language=angol|pages=121–139}}
 
* {{hely |Hahn Carle}} {{cite book|last=Hahn|first=Thomas|title=The Carle of Carlisle|others='''In:''' Sir Gawain: Eleven Romances and Tales''|publisher= Western Michigan University Medieval Institute Publications|year= 2000|id= ISBN 1-879288-59-1|url=http://www.lib.rochester.edu/camelot/teams/carintro.htm |language=angol|accessdate=2010-12-27}}
 
* {{hely |Hahn Greene}} {{cite book|last=Hahn|first=Thomas|title=The Greene Knight|others='''in:''' Sir Gawain: Eleven Romances and Tales|publisher=Western Michigan University Medieval Institute|year=2000|pages=314|id=ISBN 1-879288-59-1|language=angol|url=|accessdate=}}
 
* {{hely |Hahn Greene}} {{cite book|last=Hahn|first=Thomas|title=The Greene Knight|others='''In:''' Sir Gawain: Eleven Romances and Tales|publisher= Western Michigan University Medieval Institute Publications|year= 2000|id=ISBN 1-879288-59-1.|url=http://lib.rochester.edu/Camelot/teams/greenfrm.htm |language=angol|accessdate=2010-12-27}}
 
* {{hely |Hahn King&King}} {{cite book|last=Hahn|first=Thomas|title=King Arthur and King Cornwall|others='''In:''' Sir Gawain: Eleven Romances and Tales|publisher=Western Michigan University Medieval Institute|year=2000|pages=427|language=angol|id= ISBN 1-879288-59-1}}
 
* {{hely |Hahn Turke}} {{cite book|last=Hahn|first= Thomas|title=The Turke and Sir Gawain|others= '''In''' Sir Gawain: Eleven Romances and Tales''|publisher=Western Michigan University Medieval Institute Publications|year= 2000|id= ISBN 1-879288-59-1|url=http://www.lib.rochester.edu/camelot/teams/turkfrm.htm|language=angol|accessdate=2010-12-27}}
 
* {{hely |Harwood 1991}} {{cite journal|last=Harwood|first=Britton J|title=Gawain and the Gift|journal=PMLA|year=1991|volume=106|issue=3|pages=483–99|language=angol}}
 
* {{hely |Heng 1991}} {{cite journal|last=Heng|first= Geraldine|title= Feminine Knots and the Other Sir Gawain and the Green Knight|journal= PMLA |year=1991| volume=106|issue=3|pages=500–514|language=angol}}
 
* {{hely |Hirsch 2007}} {{Cite news|url=http://www.nytimes.com/2007/12/16/books/review/Hirsch-t.html|title=A Stranger in Camelot |last=Hirsch|first=Edward|date=16 December 2007|publisher=[[The New York Times]]|pages=7.1|accessdate=14 December 2010}}
 
* {{hely |Howard 1964}} {{cite journal|last=Howard|first= Donald R|title=Structure and Symmetry in Sir Gawain| journal=Speculum|month=július|year= 1964|volume= 39|issue=3|pages=425–433|language=angol}}
 
* {{hely |Hulbert 1916}} {{cite journal|last=Hulbert|first= J. R.|title=Syr Gawayn and the Grene Knyzt (Concluded)|journal=Modern Philology|month=április|year= 1916|volume= 13|issue=12|pages=689–730|language=angol}}
 
* {{hely |Imdb.com 1973}} {{Cite web| last = | first = | authorlink = | coauthors = | title = Gawain and the Green Knight (1973) | work = | publisher =imdb | date = | url = http://www.imdb.com/title/tt0070093/ | format = | doi = | | language = angol | accessdate = 2007-04-13}}
 
* {{hely |Imdb.com 1984}} {{Cite web| last = | first = | authorlink = | coauthors = | title = Sword of the Valiant: The Legend of Sir Gawain and the Green Knight (1984) | work = | publisher =imdb | date = | url = http://www.imdb.com/title/tt0084750/ | language = angol | doi = | accessdate = 2007-04-13}}
 
* {{hely |Imdb.com 1991}} {{Cite web| last = | first = | authorlink = | coauthors = | title = Gawain and the Green Knight (1991) (TV) | work = | publisher =imdb | date = | url = http://www.imdb.com/title/tt0387245/ | language = angol | doi = | accessdate = 2010-12-14}}
 
* {{hely |Imdb.com 2002}} {{Cite web| last = | first = | authorlink = | coauthors = | title = Sir Gawain and the Green Knight (2002) (TV) | work = | publisher =imdb | language = angol | url = http://www.imdb.com/title/tt0846790/ | format = | doi = | accessdate = 2010-12-14}}
 
* {{hely |Jackson 1920}} {{cite journal|last=Jackson|first=I|title=Sir Gawain's Coat of Arms|journal=The Modern Language Review|month=január|year= 1920|volume= 15|issue=1|pages=77–79|language=angol}}
 
* {{hely |Kittredge 1960}} {{cite book|last=Kittredge|first=George Lyman|title=A Study of Sir Gawain and the Green Knight|publisher=Harvard University Press|year=1960|pages=76|language=angol|id=ASIN B0006AWBXS}}
 
* {{hely |LaBossière&Gladson 1992}} {{cite encyclopedia|last=LaBossière, Camille R|coauthors= Jerry A. Gladson|title=Solomon|encyclopedia=A Dictionary of Biblical Tradition in English Literature|location=Grand Rapids, Michigan|publisher=William B. Eerdmans Publishing Company|year=1992|pages=722|language=angol|id=ISBN 0-85244-224-6}}
 
* {{hely |Lander 2007}} {{cite journal|last=Lander|first=Bonnie|title=The Convention of Innocence and Sir Gawain and the Green Knight's Literary Sophisticates|journal=Parergon|year=2007|volume= 24|issue=1|pages=41–66|language=angol}}
 
* {{hely |Lasater}} {{cite book|last=Lasater|first=Alice E|year=1974|title=Spain to England: A Comparative Study of Arabic, European, and English Literature of the Middle Ages|publisher=University Press of Mississippi|language=angol|id= ISBN 0-87805-056-6}}
 
* {{hely |Lewis 1959}} {{cite journal|last=Lewis|first= John S.|title= Gawain and the Green Knight|journal=College English|month=október|year= 1959|volume= 21 | issue= 1 | pages=50–51}}
 
* {{hely |Lupack 2005}} {{cite book|first=Alan|last=Lupack|title=Oxford Guide to Arthurian Literature and Legend|publisher=Oxford University Press|year=2005|pages=291–327|chapter=Gawain}}
 
* {{hely |Lynneplowman.co.uk Gwyneth}} {{Cite web|language = angol | title = Opera&nbsp;— Gwyneth and the Green Knight | work = Lynne Plowman weboldala| publisher = lynneplowman.co.uk | date = | url = http://www.lynneplowman.co.uk/gwyneth.htm | doi = | accessdate = 2011-01-03|archiveurl = https://web.archive.org/web/20071014060625/http://www.lynneplowman.co.uk/gwyneth.htm |archivedate = October 14, 2007|deadurl=yes}}
 
* {{hely |Markman 1957}} {{cite journal|last=Markman|first= Alan M.|title=The Meaning of Sir Gawain and the Green Knight|journal=PMLA|month=szeptember|year=1957|volume=72|issue=4|pages=574–586|language=angol}}
 
* {{hely |McGee 1899}} {{cite journal|first=W. J|last= McGee|title=The Beginning of Mathematics|journal=American Anthropologist|month=október|year=1899|volume=1|issue=4|pages=646–674}}
 
* {{hely |Mills 1970}} {{cite journal|last=Mills|first=David|title=The Rhetorical Function of Gawain's Antifeminism?|journal=Neuphilologische Mitteilungen|year=1970|issue= 71|pages=635–4|language=angol}}
 
* {{hely |Mills 1970}} {{cite book|last=Mills|first= M|title=Christian Significance and Roman Tradition in Sir Gawain and the Green Knight|others='''in:''' ''Critical Studies of Sir Gawain and the Green Knight'', szerk: Donald R. Howard, Christian Zacher|edition=2|location= Notre Dame, Indiana|publisher= University of Notre Dame Press|year= 1970|pages= 85-105|id=ISBN 0-681-22971-3|language=angol}}
 
* {{hely |Mills 1991}} {{cite journal|last=Mills|first= Maldwyn|title= Review|journal=The Yearbook of English Studies|year=1991|volume= Vol. 21|pages=336–337|language=angol}}
 
* {{hely |Nelles 2004}} {{cite book|last=Nelles|first= William|title=The Pearl-Poet|others='''in:''' Cyclopedia of World Authors|edition=4, javított kiadás| location=Pasadena|publisher=Salem Press|origyear= 1958|year=2004|languagwe=angol|pages=2450–2451|id=}}
 
* {{hely |Norton 2006}} {{cite book|title=The Norton Anthology of English Literature|others=Szerk. Stephen Greenblatt, B. kötet|edition=8|location= New York, London|publisher=W. W. Norton and Co.|year=2006|pages=19–21, 60–161 és 213 (lábjegyzetben)|id=ISBN 0-393-92833-0}}
 
* {{hely |Pearl 2001}} {{Cite web| title = Pearl: Introduction | publisher = Medieval Institute Publications, Inc. | year = 2001 | url = http://www.lib.rochester.edu/camelot/teams/pearlint.htm | accessdate = 2010-12-14}}
 
* {{hely |Peterson 1974}} {{cite journal|last=Peterson|first=Clifford J|title=The Pearl-Poet and John Massey of Cotton, Cheshire|journal=The Review of English Studies, New Series|year=1974|volume=25|issue=99|pages=257–266}}
 
* {{hely |Pugh 2002}} {{cite journal|last=Pugh|first= Tison|title=Gawain and the Godgames|journal=Christianity and Literature|year=2002|volume=51|issue=4|pages=526–551|language=angol}}
 
* {{hely |Reichardt 1984}} {{Cite journal|doi=10.2307/462158|last=Reichardt|first=Paul F.|date=1984|title=Gawain and the Image of the Wound|url=http://jstor.org/stable/462158|journal=PMLA|volume=99|issue=2|pages=154–61|accessdate=2010-12-29}}
 
* {{hely |Rix 1953}} {{cite journal|last=Rix|first= Michael M.|title=A Re-Examination of the Castleton Garlanding|journal=Folklore|month=június|year= 1953|volume= 64|issue=2|pages=342–344|language=angol}}
 
* {{hely|Robertson 1982}} {{cite journal|last=Robertson|first= Michael|title=Stanzaic Symmetry in Sir Gawain and the Green Knight|journal=Speculum|month=október|year= 1982|volume= 57|issue=4|pages=779–785|language=angol}}
 
* {{hely |Rowley 2003}} {{cite journal|last=Rowley,|first= Sharon M.|title=Textual Studies, Feminism, and Performance in Sir Gawain and the Green Knight|journal=The Chaucer Review|year=2003|volume= Vol. 38|pages=158–177|language=angol}}
 
* {{hely |Stone 1974}} {{Cite book|title= Sir Gawain and the Green ''Knight|last= Stone|first= Brian |year= 1974|publisher= Penguin|isbn= |page= 138}}
 
* {{hely |Tolkien 1975}} {{Cite book|last=Tolkien|first=J. R. R|title=Sir Gawain and the Green Knight, Pearl, and Sir Orfeo|editor=Christopher Tolkien|publisher=Random House|isbn=9780345277602|authorlink=J. R. R. Tolkien}}
 
* {{hely|Tolkien&Gordon 1925}} {{cite book|title=Sir Gawain and the Green Knight|others=Szerkesztette [[J. R. R. Tolkien]] és E. V. Gordon, felülvizsgálta Norman Davis|year= 1925|chapter= introduction|pages= xv|id= ASIN B000IPU84U|language=angol}}
 
* {{hely |Tolkien&Gordon 1925}} {{cite book|title=Sir Gawain and the Green Knight|edition=2. kiadás|others=megjegyzés a 2514 sorhoz. Szerk: [[J. R. R. Tolkien]] és E. V. Gordon|year= 1925|id=ASIN B000IPU84U|language=angol|publisher=Oxford University Press}}
 
* {{hely |Turville-Petre 1977}} {{cite book|last=Turville-Petre|first=Thorlac|title=The Alliterative Revival|location=Woodbridge|publisher=Brewer|year=1977|pages=126–129|id=ISBN 0-85991-019-9|language=angol}}
 
* {{hely |Twomey Anglesey}} {{Cite web| last =Twomey | first =Michael | authorlink = | coauthors = | title =Anglesey and North Wales | work =Travels With Sir Gawain | publisher =Ithaca Univ | date = | url =http://www.ithaca.edu/faculty/twomey/travels/sggk_frameset.htm | doi = | accessdate =2010-12-14 }}
 
* {{hely |Twomey Chapel}} {{Cite web| last =Twomey | first =Michael | authorlink = | coauthors = | title =The Green Chapel | work =Travels With Sir Gawain | publisher =Ithaca Univ | date = | url =http://www.ithaca.edu/faculty/twomey/travels/sggk_frameset.htm | doi = | accessdate =2010-12-14 }}
 
* {{hely |Twomey Haudesert}} {{Cite web| last =Twomey | first =Michael | authorlink = | coauthors = | title =Hautdesert | work =Travels With Sir Gawain | publisher =Ithaca Univ | date = | url =http://www.ithaca.edu/faculty/twomey/travels/sggk_frameset.htm | doi = | accessdate =2010-12-14 }}
 
* {{hely |Twomey Head}} {{Cite web| last =Twomey | first =Michael | authorlink = | coauthors = | title =The Holy Head and the Wirral | work =Travels With Sir Gawain | publisher =Ithaca Univ | date = | url =http://www.ithaca.edu/faculty/twomey/travels/sggk_frameset.htm | doi = | accessdate =2007-06-21 }}
 
* {{hely |Walrdon 1996}} {{Cite book|last=Andrew|first=Malcolm|coauthors=Ronald Walrdon|title=The Poems of the Pearl Manuscript|publisher=U of Exter P|location=Exeter|date=1996|pages=273|isbn=0859895149|accessdate=16 March 2010}}
 
* {{hely |White Tolkien}} {{Cite book|last=White|first=Michael|title=Tolkien: A Biography|publisher=New American Library|isbn=0-451-21242-8}}
 
* {{hely |Williams 1959}} {{cite book|last=Williams|first= Margaret|title= The Pearl Poet, His Complete Works|publisher= Random House|year= 1967|id= ASIN B0006BQEJY|language=angol}}
 
* {{hely |Woods 2002}} {{cite journal|last=Woods|first=William F|title=Nature and the Inner Man in Sir Gawain and the Green Knight|journal=The Chaucer Review|volume=Vol. 36|issue=No. 3|year=2002|language=angol|pages=209–227}}
 
* {{hely|Worthpoint.com lemezismertető}}Lemezismertető: {{cite web|title=Sir Gawain & The Green Knight LP|url=http://www.worthpoint.com/worthopedia/sir-gawain-green-knight-lp-richard-102500348|work=WorthPoint aukciós honlap|language=angol|accessdate=2011-01-03}}
 
* {{hely |Zeikowitz 2002}} {{cite journal|last=Zeikowitz|first= Richard E.|title=Befriending the Medieval Queer: A Pedagogy for Literature Classes|journal=College English|volume= Vol. 65|issue= No. 1 ''Special Issue: Lesbian and Gay Studies/Queer Pedagogies'' |month=szeptember|year= 2002|pages=67-80|language=angol}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sir_Gawain_és_a_Zöld_Lovag”