„Kasima sinden dzsikisin kage-rjú” változatai közötti eltérés

clean up AWB
(→‎Források: kiegészítés)
(clean up AWB)
Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy [[bokutó]]val vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt ([[kote]]), és védőmaszkot ([[men]]) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a [[menkjo kaiden]]t, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a [[Fukuro sinai (kard)|fukuro sinai]] nevű eszközt, a hagyományos [[bokken]] mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – [[Naganuma Sirozaemon Kuniszato]] (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern [[Kondó|kendó]]ban is ismert védőfelszerelést, a [[bógu]]t.
 
A kilencedik nagymestertől, [[Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito]] (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a [[Fudzsikava-ha|fudzsikava-hára]] és a [[Naganuma-ha|naganuma-hára]]. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, [[Szakakibara Kenkicsi]] (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként [[Jamada Dzsirokicsi]] (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, [[Macudaira Jaszutosi]] is saját ágat alkotott az iskolából, [[macudaira-ha]] néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos [[Nomi Teidzsiro]] létrehozta a [[nomi-ha]] ágat is). Az ő örököse volt [[Makita Sigekacu]], aki a [[Meidzsi-restauráció]]t kísérő harcok után [[Hokkaidó]] szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre [[Dzsikisin-kan]] nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és [[kjúdó]]t oktatott. Az ő unokája, [[Szuzuki Kimijosi]] (1934–), aki 2014-ben visszavonult, majd új stílust alapítva létrehozta a Suzuki-ha irányvonalat (korábban Makita-ha, mivel azonban nem ismerte személyesen a nagyapját, ez a név félrevezető lehetett volna).
 
'''A Kashima Shinden Jikishin Kage Ryu kialakulása'''
== Nagymesterek ==
 
A Dzsikisin Kage-rjú [[kendzsucu]] oktatása a 14. nagymestert, [[Szakakibara Kenkicsi]]t követően vált szét több irányzatra, melyeket Szakakibara legügyesebb tanítványai alapítottak. Később az iskola aprózódása tovább folytatódott, ma mintegy öt, hivatalosan elismert Dzsikisin Kage ág ("ha") van.
 
<center>
! Sinbukan
|}
</center><center></center>
 
== Klasszikus formagyakorlatok ==
Szuzuki mester, bár több dzsikisin kage mestertől is tanult, mégis a nagyapja, [[Makita Sigekacu]] vonalát kívánta tovább vinni oktatásában, így az általa oktatott irányzatot a (nagyapja tiszteletére elnevezett) [[Sinbukan]] dodzsóról nevezték el, Sinbukan-hanak.
 
A dodzsó Magyarországon, Pécsett található, s így az egyetlen Dzsikisin Kage irányzat, melynek központi dodzsója (a honbu) nem Japánban van. A Sinbukan-ha másik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait. A Sibukan katák egy része még Szuzuki mester korábbi tanítójától eredeztethetőek, Yokokawa Kintaro-tól. Ezeket Szuzuki mester jelentősen átalakította, mikor saját irányzatot alapított.
 
== Források ==
271 777

szerkesztés