„Tien-san” változatai közötti eltérés

Legkorábbi gyűrődései még a kaledóniai hegységképződés során jöttek létre, de hatalmas hegyláncai főleg a variszkuszi orogenezis nyomán alakultak ki. Hosszú lepusztulási időszakot követően a kréta végétől napjainkig több fázisban ismét kiemelkedett, méghozzá nagyjából korábbi csapásának megfelelően, azaz tipikus láncos röghegységgé formálódott. Párhuzamos láncait hosszanti törések, mély szerkezeti árkok választják el. Kőzettani felépítésében főleg ősi gneiszek, csillámpalák, óidei mész- és homokkövek, valamint gránit- és szienitintrúziók vesznek részt. A pleisztocénban különösen erős, 2000-3000 m-es megemelkedésére került sor. Ekkor legnagyobb része eljegesedett, sőt még ma is több ezer km²-nyi területet borítnak jégmezők, melyekből sok gleccser indul. Morfológiailag ezért glaciálisan átformált, meredek falú, éles, csipkézett gerincek, vastag törmeléktakaróval és fiatal morénaüledékekkel fedett medenceszerű hullámos fennsíkok (úgynevezett szürtök), valamint kiegyenlítetlen esésű mély szurdokvölgyekkel felszabdalt lépcsős peremek jellemzik. Jellegzetesek a hegyomlások és más lejtős tömegmozgások is, melyeket gyakran földrengések okoznak.{{refhely|Ázsiaföldr|138. o.|azonos=Á138}}

A hegység természetföldrajzi jelenségeinek feltárásában magyar felfedezők, kutatók is részt vettek, főként Prinz Gyula, aki elsőként ismerte fel és írta le a szürtök fogalmát és keletkezését, valamint [[Almáry György]].{{refhely|azonos=Á138}}

Éghajlata hegyvidéki, alacsony hőmérsékletek jellemzik. Csapadékviszonyai változatosak: délen sivatagos jellegű, csupán néhány szárazságtűrő űrőm-, csenkesz- és árvalányhajfajjal (Artemisia, Festuca, Stipa sp.), a csapadékosabb északi oldalon viszont dús füvű rétek terülnek el, rajtuk sásfélék (Carex sp.), közönséges palástfű (Alchemd~,a vulgaris), réti perje (Poa pratensis) nőnek és helyenként nagyobb összefüggő, főként tűlevelű erdőségek (Picea sp.) találhatók. A magasabb térszínek kopár hegyi tundrák, csak a szürtöket fedik alhavasi gyepek; ezek a havasi pásztorkodás színterei.{{refhely|azonos=Á138}}

{{forrásokjegyzetek}}

== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==