„Mészkő (kőzet)” változatai közötti eltérés

{{idézet 2|(ásv.), mésztartalmu, hideg, de leginkább hévvizek üledéke, likacsos, csöves, szálkás vagy földes szövettel, sokszor állati s növényi maradványokkal. Szinök többnyire barnás. Ritkás féleségeit mésztufának, mészszivagnak, [[travertió]]nak, limnokalcitnak nevezik. Magyarországban több helyütt fordul elő. [[Óbuda (városrész)|Ó-Buda]], [[Celldömölk|Kis-Cell]], [[Margit-sziget|Margitsziget]], [[Gánóc]] ([[Szepes vármegye]]), [[Vihnye]] és [[Szklenófürdő|Szklenó]] ([[Selmecbánya|Selmes]] mellett). Az édesvizi quarc (hidroquarcit, limnoquarcit), hasonló képződésű opálanyag-lerakódások [[trachittufa|trachittufában]] vájódott medencében, hol esetleg kövületeket is tartalmaznak, Tokaj, Hegyalja, [[Fony]], [[Sárospatak]], [[Lutilla|Lutila]], [[Körmöcbánya|Körmöc]] mellett; ha likacsos, [[malomkő|malomköveknek]] használják. Válfajai a [[kovapala]], lidiaikő, szalagos quarcit, az opálok; a földesek közül: a tripoli, [[menilit]], kovaliszt kovatuda és a Geysirek porodinamorf képződményei ([[geyserit]]), melyek intermittáló forrás módjára nagy erővel lökődnek fel. Úgy a mésztufának, valamint a kovatufának oldott állapota, kitűnően és plasztikusan kövesítő anyag ([[Megyaszó]], [[Tokaji borvidék|Tokaj-Hegyaljától]] DNy-ra, [[Tarnóc]], [[Nógrád vármegye]], [[Arizona]], [[Észak-Amerika]]). Ugy az É., mint a quarcit, jelenkori képződésű (de van diluviális is), egyszerű réteget alkotó kőzetek.|{{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Édesvizi mészkő|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/029/pc002993.html#9}} |}}