„Sárga-folyó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
| országok = <div style=„width:215px;”> [[Kína]] </div>
}}
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó {{kínai|[[Lancsou|Lanzhou]]-|[[Lancsou]]}}nál]]
 
A '''Sárga-folyó''' vagy '''(Huang He)''' a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionálistradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsítettegyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, {{audio|Huanghe pron.ogg|hallgat}} Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen ''„A folyó”''-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) [[Kína]] második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a [[Tibet]] melletti [[Csinghaj]] (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol [[gleccser]]ekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak ([[Halong-gleccser]] 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a [[globális felmelegedés]] miatt. Az [[Kínai-alföld]]ön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a [[Pohaj-tenger]]be ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a [[Jangce]] vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-[[Kína]] löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A [[környezetszennyezés]] és a [[globális felmelegedési válság]] miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. [[Cholnoky Jenő]] földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a [[Jangce]] tanulmányozásával.
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó [[Lanzhou]]-nál]]
 
A '''Sárga-folyó''' vagy '''(Huang He)''' a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, {{audio|Huanghe pron.ogg|hallgat}} Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen ''„A folyó”''-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) [[Kína]] második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a [[Tibet]] melletti [[Csinghaj]] (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol [[gleccser]]ekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak ([[Halong-gleccser]] 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a [[globális felmelegedés]] miatt. Az [[Kínai-alföld]]ön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a [[Pohaj-tenger]]be ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a [[Jangce]] vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-[[Kína]] löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A [[környezetszennyezés]] és a [[globális felmelegedési válság]] miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. [[Cholnoky Jenő]] földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a [[Jangce]] tanulmányozásával.
 
A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai [[Pohaj-tenger]] északi partján volt, a legdélibb pedig ott, ahol ma a {{kínai|[[Huaj|Huai]]|[[Huaj]]}} folyó ömlik a [[Kelet-kínai-tenger]]be.{{refhely|Ázsiaföldr|157. o.|azonos=Á157}} Az 1887-es áradásnak {{szám|900000}} és {{szám|2000000}} közötti, az 1931-es áradásnak {{szám|1000000}} és {{szám|4000000}} közötti áldozata volt.<ref>http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]</ref> A [[második kínai–japán háború]] részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő [[A Sárga-folyó 1938-as áradása|a folyó áradását]], aminek {{szám|500000}} és {{szám|900000}} közé teszik az áldozatai számát.<ref>Diana Lary: ''The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster'', in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.</ref>