„Cholnoky Jenő” változatai közötti eltérés

== Társadalmi szerepe ==

Erősen nemzeti érzelmű tudós volt, haláláig nem tudott belenyugodni a [[trianoni békeszerződés|Trianon]] diktátumba. [[Magyarország]] számára mindig a [[Kárpát-medence]] maradt. Írádsaiban kiemelte, hogy a magyarok nem „barbárként” jöttek Európába, hanem magas kultúrájú nép, a kengyelt, a patkót, a kocsit, a csizmát is ők hozták be a vén földrészre. ''Hazánk és népünk egy ezredéven át'' című, nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó könyve után [[Nobel-díj]]ra is fölterjesztették, de [[stockholm]]i személyes előadásának meghallgatása után visszakoztak, mondván: ilyen „nacionalista” tudós nem illik bele abba a kozmopolita világba. [[1949]]-ben az új, kommunista kurzus pedig itthon is megvonta akadémiai tagságát, a [[Magyar Földrajzi Társaság]] (amelynek elnöke volt) felszámolásával együtt.

 

Kolozsvári tanárként az [[Erdélyi Kárpát-egyesület]] (EKE) elnöke volt. A [[Magyar Turista Egyesület]]nek előbb vidéki választmányi tagja ([[1908]]-[[1917]]), majd [[1920]]-tól elnöke volt egészen az MTE [[1946]]-ban történt feloszlatásig. A [[Magyar Turista Szövetség]] társelnöke [[1918]]-[[1923]] és [[1940]]-[[1941]] között. Úttörőként vett részt a [[Balaton]] tudományos tanulmányozásában is.