„Heckenast Gusztáv (nyomdász)” változatai közötti eltérés

==Életútja==
 
Apja, [[Heckenast Mihály]] a kassai német [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]]ok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután [[fűszer]]kereskedelemmel foglalkozott. [[1826]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, és [[Wigand Ottó]] könyvkereskedőnél helyezkedett el. [[1832]]-ben, miután Wigand Ottó Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta. [[Váci utca]]i üzletét az [[1838-as pesti árvíz|1838-as nagy pesti árvíz]] szinte teljesen elpusztította. Az újranyitást magyar írók segítették, a [[Budapesti árvízkönyv]] című kiadvány jövedelmével. Külföldi kollégái is elengedték a tartozásait. [[1838]]-ban nyitotta meg kölcsönkönyvtárát 8000 kötettel. [[1840]]-ben társult [[Landerer Lajos]] nyomdásszal (a cég nevét ezzel [[Landerer és Heckenast]]ra változtatva), megindította [[Bibliographiai Értesítő]]t, az első havonta megjelenő, magyar nyelvű könyvvel foglalkozó folyóiratot. A lap 1842-ben megszűnt.
 
{{idézet2|''"Landerer és Heckenast uraknak minden mértéket meghaladó szennyes piszkosságát tovább tűrnöm lehetetlen. Dolgozom, mint a barom, kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a [[Pesti Hírlap]]nak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni…"'' -| [[Kossuth Lajos]]}}
 
[[1848]]. [[március 15.|március 15-én]] az ő nyomdájában nyomtatták ki a [[Nemzeti dal]]t és a [[12 pont|Tizenkét pont]]ot. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át. 1854-ben házasságot kötött [[Beniczkyné Bajza Lenke|Bajza Lenke]] írónővel, [[Bajza József (költő)|Bajza József]] költő lányával, akitől később elvált.
 
Kiadványainak nagy része magyar írók, költők műve volt, az ő nyomdájában jelentek meg többek között [[Berzsenyi Dániel]], [[Csokonai Vitéz Mihály]], [[Kisfaludy Károly]], [[Kölcsey Ferenc]], [[Vajda János (költő)|Vajda János]], [[Jókai Mór]], [[Jósika Miklós]] írásai. Elsőként adott ki gyűjteményes sorozatot ([[Magyar Remekírók]]). Alapítója volt a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]nak. [[1873]]-ban a cégét eladta a [[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin Társulatnak]], majd [[Pozsony]]ban telepedett le, ahol haláláig élt.
53 648

szerkesztés