„Nagypéntek” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
 
A pontos dátum kiszámítását problémássá teszi a [[Szinoptikusok|szinoptikus evangéliumok]] és [[János evangéliuma|János evangéliumának]] beszámolói közötti látszólagos eltérések. Az előzőek leírása szerint [[az utolsó vacsora]] egyértelműen a zsidó húsvéti bárány elfogyasztását jelentette (az egyiptomi kivonulás emlékezetére), amit a zsidók az év első hónapjának 14. napján, csütörtök este (a zsidó napok naplementétől naplementéig tartanak) azaz a zsidó Nisan hónap 15-én tartották. A másnapi [[keresztre feszítés]] így még mindig Nisan 15-én, de már pénteken történt. János azonban úgy írja le ezt a történetet, hogy az arimátiai József – [[Quintus Pontius Pilatus|Pilátus]] engedélyével – Jézus holttestét még az ünnepi előkészületek előtt helyezte el a közeli saját új sírjába (Jn,19:42), ami azt jelenti, hogy az utolsó vacsorát legkésőbb a zsidó húsvét előtti estén tartotta Jézus tanítványaival. Ennek az ellentmondásnak a feloldására számos kísérlet történt, de a (Jn,13:1 alapján) legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy Jézus tudta, hogy eljött az utolsó órája és emiatt az utolsó vacsorát előbbre hozta keddre vagy szerdára (ilyen módon több idő juthatott a keresztre feszítés előtti eseményekre is.)
[[Fájl:Michelangelo's PietaPietà 5450Saint cropncleanedPeter's Basilica Vatican City.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Michelangelo Buonarroti|Michelangelo]] [[Pietà (Szent Péter-bazilika)|Pietàja]]: Mária a halott Jézussal]]
A fontos egyetértés az [[evangélium]]ok között az a tény, hogy a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt Kr. u. [[26]] és [[36]] között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, [[Keresztelő János|Keresztelő Szent János]] pedig [[Tiberius római császár|Tibérius császár]] uralkodásának 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Ha elfogadjuk az [[i. e. 6]]-ot Jézus születési évének, akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében Kr. u. 26-ra teszi, Keresztelő Szent János esetében pedig Kr. u. 29-re. (Tiberius Kr. u. 14-ben lett császár), azaz túl késő Jézushoz viszonyítva (mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során.) Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tennünk. Emellett szól az az érvelés is, miszerint [[Lucius Aelius Seianus|Seianusnak]] a zsidók elnyomatására vonatkozó rendeléseit Seianus halála után, Kr. u. [[32]]-ben Tiberius eltörölte (ami jó magyarázatot adhat arra, hogy Pilátus miért engedett akarata ellenére a Jézus kivégzését követelő zsidóknak.) Ha azonban elfogadjuk azt, hogy Tiberius uralkodását sokan [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] császár halála előtti hatalmával kezdik (Kr. u. 11), akkor Keresztelő Szent János munkásságának kezdetét Kr. u. 26-ra lehet tenni, ami Jézus halálának legvalószínűbb időpontját Kr. u. 30. április 7-ére teszi. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy a zsidók időszámításukat a [[Nap]] és a [[Hold]] járására alapozták, dátumaikat holdfázisokban fejezték ki, és a mai [[naptár|naptárakat]] csak a Kr. u. 5. században kezdték el számításokra alapozni, a korábbi dátumokat, és hogy azok a hét melyik napjára estek, pontosan meghatározni csaknem lehetetlen.
 
53 648

szerkesztés