„Népszava” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
51. sor:
Az 1948 és 1989 közötti állami sajtó története meglehetősen bonyolult, mert sajtószabadság híján nehéz megítélni a szerkesztők, hírlapírók, külsős szerzők teljesítményét. Az [[államosítás]]okat követően 1948-tól a Népszava a szakszervezetek lapja lett. A hierarchia csúcsán a pártlap állt ([[Pravda]]- [[Szabad Nép]]), aztán a szakszervezetek lapja ([[Trud]]-Népszava), végül az értelmiség lapja ([[Izvesztyija]]- [[Magyar Nemzet]]). A [[Rákosi-korszak]]- és a [[Kádár-korszak]] lehetetlenné tette az önálló lapkészítést, a politikai véleményalkotást. A lapok példányszáma nem a szerkesztőség teljesítményétől függött, hanem a legfelsőbb politikai vezetés döntésétől, amit indokolni sem kellett, mert a rotációspapír kiutalása központilag történt.
1956-ban a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|Szociáldemokrata Párt]] visszavette a [[szakszervezet]]i lapként működő Népszavát, melyet ismét Horváth szerkesztett novemberi lemondásáig. 1957-64-ig [[Kéthly Anna]] szerkesztette az újságot [[London]]ban. Az addig népszavás újságírók [[Népakarat (napilap, 1945–1948)|Népakarat]] címen folytatták munkájukat a [[Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének]] égisze alatt. A Népakarat forradalomra emlékeztető nevét 1958 februárjában változtatták vissza Népszavára, egyben visszautalták a szakszervezet lapjának.
1983-84-ben az országos napilapoknál főszerkesztőcseréket hajtottak végre. [[Siklós János]] helyett [[Gedeon Pál]] került a főszerkesztői székbe.
| |||