„Grandpierre K. Endre” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Józsi6 (vita) szerkesztéséről Rosszkornyifog szerkesztésére
*feridiák (vitalap | szerkesztései)
→‎Származása: Fontossága okán (melyet a dedikált Kossuth-arckép is nyomatékosít) Kossuth Lajos nevének belinkeléssel kiemelése.
37. sor:
== Életrajza ==
=== Származása ===
[[Fájl:A photo of Lajos Kossuth dedicated to Károly Grandpierre.jpg|thumb|150px|jobbra|[[Kossuth Lajos|Kossuth]] Grandpierre Károlynak dedikált fotója]]
Ősei francia [[Hugenották|hugenotta]] nemesek voltak, és [[Szent Bertalan éjszakája|Szent Bertalan éjszakáján]], 1572. augusztus 23-án menekültek el Párizsból Svájcba, [[Genf kanton]]ba.<ref name="femf">{{cite web |url= http://www.femforgacs.hu/interju/434/Vagtazo_Eletero |title=Vágtázó Életerő / Interjú Grandpierre Attilával |date= 2008-10-13 |accessdate=2012-3-23 |author= |authorlink= | publisher= Fémforgács |work= |format= }}</ref> A családi legenda szerint Franciaországban jelentős szerepet játszottak, többen közülük püspökök voltak. Svájcban egyikük ([[Louis Grandpierre]]) köztársasági elnök volt,<ref>{{cite web |url= http://www.hls-dhs-dss.ch/textes/d/D4515.php |title= Grandpierre, Louis |date=2006-01-04.|accessdate=2015-02-03 |author= Éric-André Klauser |authorlink= | publisher= Historischen Lexikon der Schweiz |work= |format= }}</ref> egy másikukról (Ernst Grandpierre) pedig egy hibrid rózsát neveztek el az 1900-as évek elején.<ref>{{cite web |url= http://europa-rosarium.de/fileadmin/files/gendatenbank/Sammlungsbestand-Deutsche-Genbank-Rose-2012.pdf |title= Sammlungsbestand-Deutsche-Genbank-Rose-2012 |date=2006-01-04.|accessdate=2014-02-03 |author= |authorlink= | publisher= Historischen Lexikon der Schweiz |work= |format= pdf}}</ref><ref name="mtf9">{{cite web |url= https://archive.is/Z0h9 |title=Grandpierre K. Endre, a titokfejtő történész és kozmikus gondolkodó |date= 2010 |accessdate=2012-3-7 |author= Grandpierre Atilla |authorlink= Grandpierre Attila | publisher= Magyarok Világszövetsége |work= |format= }}</ref>
 
Charles Grandpierre – talán a napóleoni háborúk idején Magyarországra vetődött egyik ősének hatására – 1826–27-ben egész Európát végiglátogatta (útlevele tanúsága szerint járt [[Köln]]ben és [[Hamburg]]ban is) és végül Magyarországon telepedett le, ahol nemsokára kitört a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|magyar szabadságharc]]. A Svájcból, pontosabban Genf kantonjából idetelepült Charles (aki később magyarosította nevét Grandpierre Károlyra), már magyarként szerzett érdemeket: [[Kossuth Lajos]] írnoka és tanácsadója volt, nagy tudományú, több nyelven beszélő tudósként írtak róla.<ref name="femf" /> A magyar szabadságharc leverése után a szabadsághoz ragaszkodó
honvédként Itáliába ment, ahol [[Giuseppe Garibaldi|Garibaldi]] tisztjeként fiával és még egy másik Grandpierre-rel is együtt harcolt.<ref name="mtf9" /> Ez a fia, a már 1839-ben született Grandpierre Károly, Grandpierre K. Endre nagyapja, aki igazi „rebellis” volt, és nem csak az [[1859-es olasz szabadságharc]]ból vette ki részét, de a kufsteini várbörtönt is megjárta.<ref name="mame">{{cite web |url= http://www.magyarmenedek.com/products/9329/Apam_szive_dobog_bennem_-_Grandpierre_Attila.htm |title= Apám szíve dobog bennem / Válogatás a Grandpierre család verseiből |date= |accessdate=2014-12-1 |author= Grandpierre Attila |authorlink= | publisher= Magyar Menedék könyvesház|work= |format= }}</ref> Később Pesten posta- és távírótanácsos,<ref>{{CitPer|aut= |tit=Halálozások |per=Vasárnapi Ujság | ann=1891-9-6 |tom=XXXVIII |fasc=3–4 |pag=590 |url=http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/01957/pdf/01957.pdf|format=pdf}}</ref> valamint a távírdai igazgatóság titkára lett.<ref name="hmk">{{cite web |url= http://holmi.nagykar.hu/irasok/4278/1.html#a002 |title= Hol, mi? Kanizsai házak és lakói |date= |accessdate=2012-5-1 |author= |authorlink= | publisher= Halis István Városi Könyvtár|work= |format= }}</ref> Érdemei elismeréséül a Grandpierre család [[Magyar nemesség|nemesi címet]] és birtokot kapott [[Kolozsvár]] környékén, innen ered nemesi címük és kolozsvári előnevük.<ref name="mtf9" /> 1891-ben Budapesten halt meg, életének 52. évében.<ref name="hmk" /> Az ő fiaként 1869-ben született dr. Grandpierre Károly,<ref name="mame" /> akit előbb felvinci majd később, 1914. augusztus 23-án, hódsági járásbírónak neveztek ki.<ref>{{cite web |url= https://www.eleveltar.hu/web/guest/bongeszo?ref=TypeDeliverableUnit_c684842c-e1eb-4720-b645-4502cfb28d66&tenant=MNL |title= Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944 |date= |accessdate=2016-07-07 |author= |authorlink= | publisher= Magyar Országos Levéltár |work= |format= }}</ref> Mivel [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után [[Erdély]]ben magyarnak vallotta magát és nem akart esküt tenni a [[Román Királyság]]nak, ezért elvesztette birtokait, valamint állását is. Ezután napszámosként dolgozva tartotta el a családját. Felesége zongoratanárnő volt. Tizenhárom gyermekük született.<ref name="mtf9" />