„Honduras” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a File: → Fájl:
Nincs szerkesztési összefoglaló
55. sor:
| népszámlálás_éve = 2000-es
| népszámlálás = 6 975 204
| megjegyzés = [[Fájl:Honduras-CIA WFB Map.png|330px|Honduras térképe]]
}}
 
61. sor:
 
A volt spanyol gyarmat [[1838]]-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy [[tenger]]mélységekre utal. Területének jelentős részét a [[Kordillerák]] vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a [[Karib-tenger]]re néző, széles, mocsaras, [[Trópusok|trópusi]] [[esőerdő]] fedte – [[síkság]] kapcsolódik.
 
== Történelme ==
[[Fájl:CPN GREAT PLAZA 03.jpg|thumb|left|180px|[[Copán]] romjai a [[maja civilizáció]] idejéből]]
Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a [[Maja civilizáció|Maja Birodalom]] része volt (770 - 1000 között).
 
1000-1200 között a nagy nakaja (indián faj) kultúra befolyása alatt állt.
 
Partjait először [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] pillantotta meg [[1502]] augusztusában, de meghódítására csak [[Mexikó]] elfoglalása után, [[1524]]-ben került sor.
 
Honduras területe az európaiak megjelenése előtt aFüggetlenségét [[Maja civilizáció|Maja Birodalom1821]] része volt. Partjait először [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] pillantotta meg 1502 augusztusában, de meghódítására csak [[Mexikó]] elfoglalása után, [[1524]]-ben került sor. Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a [[Közép-amerikai Egyesült Tartományok]] nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, [[1838]]-ban lett önálló. A '''Hondurasi Köztársaság'''ot [[1838]]-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen [[puccs]]ot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra.
 
== Földrajz ==
{{Pozíciós térkép
| Honduras
| alternatív térkép = Relief_map_of_Honduras.jpg
| képaláírás = Honduras domborzati térképe
| igazítás=center
| méret = 800
| szélességi fok1=14.08
| hosszúsági fok1=-87.22
| felirat1 = '''<u>[[Tegucigalpa]]</u>'''
| jel mérete=9
| felirat mérete1=94
| felirat pozíciója1= fent
| szélességi fok2= 15.77
| hosszúsági fok2= -86.83
| felirat2 = '''[[La Ceiba]]'''
| jel mérete2=7
| felirat mérete2=86
| felirat pozíciója2=fent
| szélességi fok3=15 | szélességi ívperc3=38
| hosszúsági fok3=-88 | hosszúsági ívperc3=-00
| felirat3 = '''[[Choloma]]'''
| jel mérete3=7
| felirat pozíciója3=balra
| felirat mérete3=85
| szélességi fok4=15 | szélességi ívperc4=30
| hosszúsági fok4=-88 | hosszúsági ívperc4=-02
| felirat4 = '''[[San Pedro Sula]]'''
| jel mérete4=8
| felirat pozíciója4=jobbra
| felirat mérete4=86
| szélességi fok5=13 | szélességi ívperc5=19
| hosszúsági fok5=-87 | hosszúsági ívperc5=-13
| felirat5 = '''[[Choluteca]]'''
| jel mérete5=7
| felirat pozíciója5=fent
| felirat mérete5=83
| szélességi fok6=15 | szélességi ívperc6=24
| hosszúsági fok6=-87 | hosszúsági ívperc6=-48
| felirat6 = '''[[El Progreso]]'''
| jel mérete6=7
| felirat pozíciója6=lent
| felirat mérete6=82
| szélességi fok7=13 | szélességi ívperc7=10
| hosszúsági fok7=-85 | hosszúsági ívperc7=-00
| felirat7 = ''[[Nicaragua|N i c a r a g u a]]''
| felirat pozíciója7=fent
| jel mérete7=1
| jel7=White pog.svg
| felirat mérete7=107
| szélességi fok8=13.5 |
| hosszúsági fok8=-89 |
| felirat8 = ''[[Salvador|S a l v a d o r]]''
| felirat pozíciója8=jobbra
| jel mérete8=1
| jel8=White pog.svg
| felirat mérete8=105
| szélességi fok9=-00 | szélességi ívperc9=-00
| hosszúsági fok9=-00 | hosszúsági ívperc9=-00
| felirat9 = '''[[ ]]'''
| felirat pozíciója9=jobbra
| jel mérete9=0
| felirat mérete9=80
}}
 
=== Domborzata ===
A Közép-amerikai földhídon fekvő ország a [[Karib-tenger]]rel 600&nbsp;km-es, a [[Csendes-óceán]]nal 100&nbsp;km-es partszakasszal érintkezik. Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai [[Kordillerák]] hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a [[Lempira megye|Lempira megyében]] emelkedő, a 2800&nbsp;méteres magasságot is meghaladó [[Cerro Las Minas]] (más néven ''Pico Celaque''), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.<ref>{{hiv-web |url=http://www.hondurastips.hn/2012/02/14/parque-nacional-celaque/ |cím=Parque Nacional Celaque |kiadó=Hondurastips |nyelv=spanyol |elérés=2014-07-26}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://old.latribuna.hn/2007/05/06/post10008421/ |cím=Celaque ofrece la montaña mas alta de Honduras |kiadó=La Tribuna |nyelv=spanyol |elérés=2014-07-26 |dátum=2007-05-06}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.peakbagger.com/peak.aspx?pid=8099 |cím=Cerro Las Minas, Honduras |kiadó=Peakbagger |elérés=2014-07-26}}</ref>
 
<gallery>
Fájl:Honduras-CIA WFB Map.png|Főbb települések
Fájl:Honduras Topography.png|Honduras domborzati térképe
File:HN078sMarcs ValleyView.jpg|Tájkép, Choluteca
File:Cataratas de Pulhapanzak (III).JPG|A [[Pulhapanzak-vízesés]]
</gallery>
 
=== Domborzata ===
A Közép-amerikai földhídon fekvő ország a [[Karib-tenger]]rel 600&nbsp;km-es, a [[Csendes-óceán]]nal 100&nbsp;km-es partszakasszal érintkezik. Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai [[Kordillerák]] hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a [[Lempira megye|Lempira megyében]] emelkedő, a 2800&nbsp;méteres magasságot is meghaladó [[Cerro Las Minas]] (más néven ''Pico Celaque''), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.<ref>{{hiv-web |url=http://www.hondurastips.hn/2012/02/14/parque-nacional-celaque/ |cím=Parque Nacional Celaque |kiadó=Hondurastips |nyelv=spanyol |elérés=2014-07-26}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://old.latribuna.hn/2007/05/06/post10008421/ |cím=Celaque ofrece la montaña mas alta de Honduras |kiadó=La Tribuna |nyelv=spanyol |elérés=2014-07-26 |dátum=2007-05-06}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.peakbagger.com/peak.aspx?pid=8099 |cím=Cerro Las Minas, Honduras |kiadó=Peakbagger |elérés=2014-07-26}}</ref>
 
=== Vízrajza ===
100 ⟶ 175 sor:
Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 [[Kosborfélék|orchidea]], ezen kívül 250 [[Kétéltűek|kétéltű]] és [[Hüllők|hüllőfaj]], több mint 700 [[Madarak|madárfaj]], és 110 [[Emlősök|emlősfaj]], melynek fele [[denevér]].
{{lásd|:Kategória:Honduras élővilága}}
 
<gallery>
File:Agaveespinho2.jpg|[[Agávé]]
109 ⟶ 185 sor:
File:Ara macao - two at Lowry Park Zoo.jpg|[[Arakanga]]
</gallery>
 
==== Nemzeti parkjai ====
[[Fájl:Parque Nacional Cusuco.jpg|thumb|Cusuco Nemzeti Park]]
123 ⟶ 200 sor:
==== Természeti világörökségei ====
Az [[UNESCO]] természeti [[világörökség]]nek nyilvánította a [[Río Plátano Bioszféra-rezervátum]]ot.
 
== Történelme ==
[[Fájl:CPN GREAT PLAZA 03.jpg|thumb|[[Copán]] romjai a [[maja civilizáció]] idejéből]]
Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a [[Maja civilizáció|Maja Birodalom]] része volt. Partjait először [[Kolumbusz Kristóf|Kolumbusz]] pillantotta meg 1502 augusztusában, de meghódítására csak [[Mexikó]] elfoglalása után, [[1524]]-ben került sor. Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a [[Közép-amerikai Egyesült Tartományok]] nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, [[1838]]-ban lett önálló. A '''Hondurasi Köztársaság'''ot [[1838]]-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen [[puccs]]ot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra.
 
== Államszervezet és közigazgatás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Honduras