„Sortűz a Parlamentnél 1956-ban” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
21. sor:
Fedezetét több szovjet és magyar tiszt, valamint egy harckocsi látta el. Látva a szovjet katonákkal barátkozó tömeget, Szerov riasztólövések leadására adott ki parancsot, amelyek nagy pánikot okoztak a téren. Az átláthatatlanná váló helyzetben a Parlament előtt felsorakozott szovjet páncélosok válaszul a tér szemközti épületeit, a [[Földművelésügyi Minisztérium]]ot és a [[Néprajzi Múzeum]]ot vették célba. A tömeg egy része az itteni árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások [[II. Rákóczi Ferenc]] lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a [[Báthory utca]] irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé. Előbb a mai Vértanúk terénél lőtt ki repeszgránátokat, majd a [[Nádor utca]] felé visszavonulva újabb sorozatlövéseket adott le. Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot.
{{idézet2|''Nagy Imre elvtárs kérte, növeljük a Budapesten tevékenykedő csapataink létszámát, elsősorban a gyalogságét. Malinyin elvtárs megígérte a magyar elvtársaknak, hogy növelni fogjuk a Budapesten a rend helyreállításában tevékenykedő csapataink létszámát. Este a mi tábornokaink, a magyar tábornokok és a magyar pártvezetés a mi részvételünkkel tanácskozást tartott, amelyen megvitattuk a ma éjszaka és holnap foganatosítandó intézkedéseket. A városban nem csendesedik a lövöldözés. A szovjet csapatok géppuskával, PPS-sel [Sagin-féle dobtáras géppisztollyal], s gyakran a harckocsik ágyújával viszonozzák a házak tetejéről és felső emeleteiről rájuk leadott egyes lövéseket.''|Mikojan és Szuszlov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1956. október 25.}}
A vérengzést követően először az ''Igazság'' c. lap [[október 27.|október 27-i]] számában jelent meg az az állítás, hogy a sortüzért a Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről tüzelő [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-sok tehetők felelőssé. Később a köztudatban jobbára ez a verzió rögződött, nincsenek azonban egyértelmű bizonyítékok arra, hogy az épületben valóban ott tartózkodtak volna az államvédelem emberei. A téren ellenben jelen voltak: az orosházi határőr alegység (az ún. 'zöld Ávó') egyik biztosításra kirendelt raja, Szalay Zoltán ÁVH-alezredes irányítása alatt részt vett a lövöldözésben, ők a Parlament előtt álló szovjet harckocsikhoz közeli tüntetők felé lőttek. Történészek kutatásai szerint a vérengzés fő okozója vagy a második hullámban érkező szovjet harckocsi volt, a neki kiadott pontos utasítások viszont továbbra is tisztázatlanok vagy a 'zöld Ávó' által a fegyvertelen tömegre leadott sortűz volt. <ref>[http://home.hu.inter.net/kortars/0501/kovacs.htm „Tömérdek a száma a hazáját szerető hős szabadságharcosnak…” Horváth Miklós: 1956 krónikája], home.hu.inter.net</ref>Hasonlóképpen bizonytalan, hogy a téren jelen lévő ÁVH-egység volt -e a sortűz kezdeményezője.
A zűrzavart tovább fokozta, hogy az Akadémia-utcai pártközpont megerősítésére érkező egyik határőr alegység a pártházban lévő ÁVH-sokkal és az ott tartózkodó szovjet katonákkal egy véletlen folytán tűzharcba keveredett. Sortűz érte – valószínűleg egy szovjet tank fegyvereiből – azt a termet is, ahol éppen [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|Mikojan]] és [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Szuszlov]] [[Szovjetunió|szovjet]] vezetők tárgyaltak. Ekkor vesztette életét a pártház előtt tüntető küldöttség egyik tagja, [[I. Tóth Zoltán]] történész akadémikus, az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Történettudományi Karának dékánja. Társa, az épületbe behúzódó [[Hanák Péter]] történész – egyetemi tanár túlélte a sebesülését.
Farkas Tamás, az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]] munkatársa így emlékszik a tér
==Az áldozatok száma==
| |||