„Zselic” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
86. sor:
 
==Ásványkincsek==
A Zselicben előforduló geológiai képződmények - mint hasznosítható anyagok - zömmel újkoriak. Paleo- és mezozoos képződmények csak a táj K-i, DK-i szélén találhatók. Az utóbbiaknak van nagyobb jelentősége, mivel a [[Bükkösd]] és [[Hetvehely]] határában található triász, anizuszi[[anisusi]] mészkövek igen jó minőségűek. Építőkőként, útburkolásra és vasúti töltések építésére már régóta használják. [[Haas Mihály]] 1845-ös művében kiemeli, hogy Bükkösdön 4 felé “ásnak” különféle “márványokat”. A környező erdőségek fakészlete és a [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] az itt lakókat évszázadok óta kiegészítő jövedelemhez juttatta, mivel mészégetéssel is foglalkoztak. A II. világháború után a mészkövet ipari módszerekkel kezdték bányászni és kis teljesítményű kőzúzó és mészégető berendezést is telepítettek rá.
 
A kainozós képződmények felszíni előfordulása szintén kis kiterjedésű és minőségük is csak közepes. A pannon homok- és mészköveknek volt csak helyi jelentősége a térségben (ugyanis a [[19. század]] végéig - a szállítási nehézségek miatt - nehezen jutottak jobb minőségű, pl. kővágószőlősi homokkőhöz). A [[homokkő]]ből vályúkat, csatornákat, ajtófélfákat készítettek többek között [[Somogyhárságy]]on is. Egyik-másik község titokban a határában található homokkövet használta fel útépítésre az előírt “baranyai kövek” helyett. Nagyobb jelentősége volt a hasonló korú [[homok]]nak, melyből az [[almamellék]]i Lukafa-pusztán, a [[gálosfa]]i Szentluka-pusztán és a [[Szágy]]on lévő hutákban üveget készítettek. A kis földesúri manufaktúrákban a szántóterületek növelésekor kiirtott erdők fáját használták fel energiahordozóként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zselic