Wikipédia

„Góbi” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor:
 
==Elnevezése==
A ''Gobi'' név (régebben helyenként ''Kobi'') forrása a „terméketlen sztyeppe, (fél)sivatag” jelentésű [[burját nyelv|burját]] „gobi” illetve [[mongol nyelv|mongol]] „gob” szó.{{refhely|Kiss Lajos}}
 
== Elhelyezkedése ==
[[Fájl:Salzsee in der Gobi.jpg|thumb|205 px|Sós tavak a Góbi sivatagban]]
A Góbi (vagy Kopi) [[mongol nyelv|mongol]] szó, jelentése: „víztelen hely”, [[kínai nyelv|kínai]] neve: Sa-mo (=homoktenger) vagy másképpen Han-hai (=száraz tenger) a mongol [[füves puszta|puszták]] és [[Kelet-Turkesztán]] medencéje között elterülő fél[[sivatag]]. Kb. 2000&nbsp;km hosszú és 400&nbsp;km széles. Területe mintegy {{szám|1295000}}&nbsp;km²<ref>[[Ferdinand von Richthofen]] azt hitte, hogy száraz tengerfenék, de [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|id. Lóczy Lajos]] kimutatta, hogy a majdnem teljesen eltemetett hegyek között a hosszanti völgyeket és medencéket a [[sivatag]] lerakódásai, törmelékkúpok, futóhomok, édes- és sósvízi lerakódások, meg a levegőből hulló por töltötték fel. (hanhai rétegek)</ref>
 
Más források szerint kiterjedése kelet-nyugati irányban 1610&nbsp;km, észak-déli irányban 970&nbsp;km. Keletről a [[Nagy Hingan-hegység]], délről az [[Altin-tag]] és a [[Nok-san]], nyugatról a [[Tien-san]] hegység határolja. Északról az [[Altaj]] és a [[Nurun]] hegyvidék magasodik fölé.<ref>Marco Ferrari: Sivatagok, Alexandra Kiadó, Pécs</ref>
68. sor:
[[Fájl:CamelsOmnogovi.jpg|265px|thumb|Itatás egy sivatagi kútnál]]
 
[[Kontinentális éghajlat|Kontinentális]], szélsőséges, télen nagyon hideg, nyáron nappal rekkenő meleg van, gyakorta erős széllel és zivatarokkal. Csapadéka: főleg [[ősz|ősszel]] és [[tél]]en igen kevés.
 
''Növényzete'' félsivatagi, főleg [[Salsola (növénynemzetség)|''Salsolák'']]ból és ''[[Chenopodium]]''-félékből áll. A [[sulkhir]] (''Agriophyllum gobicum'' <small>Bunge</small>, syn. ''A. squarrosum'' <small>(L.) Moq.</small><ref>{{The Plant List|tpl1.1/record/kew-2626696|Agriophyllum squarrosum|20160103}}</ref>) méter magas bozótféle, a [[szakszaul]] (''Holoxylon ammodendron''), és néhol magas [[fű]] (''Lasagrostis splendens'') – mongolul dirisszun – található rajta, és néhol vastag gyökerű [[rebarbara]]félék.
77. sor:
 
== Más források szerint ==
A Góbi ligetes [[füves puszta|puszta]], füves puszta ([[mongol nyelv|mongolul]] nem gobi, hanem ''elsz''-homok, vagy ''cöl''-sivatag) és sivatagos puszta. A Góbi [[Kína]] és [[Mongólia]] területén 360&nbsp;ezer&nbsp;km² területű mérsékelt övű [[sivatag]]. A közepes tengerszint feletti feletti magassága 1500 méter. Területéből 20&nbsp;ezer&nbsp;km² a homoksivatag, 340&nbsp;ezer&nbsp;km² a kő-, a kavics-, agyagsivatag. A térséget helyenként durva törmeléktakaró borítja. Éghajlata szélsőségesen kontinentális. [[Ázsia]] közepén óceánoktól és tengerektől távol eső, magas hegységekkel körbezárt [[medence|medencékben]] sivatagok ([[Takla-Makán]], [[Cajdam]] [[Dzsungária]] és a Góbi) alakultak ki. A Góbi sivatagban az év 50-70 napján borult az égbolt.<ref>Ennek egyszerű a magyarázata a [[Bajkál-tó]]tól délre egy magasnyomású képződmény (anticiklon) az uralkodó.</ref> A hőmérséklet a hideg télen (januárban) elérheti a -50&nbsp;°C-ot is, míg a legmelegebb hónapban (júliusban) a +30&nbsp;°C-ot. A Góbi 60&nbsp;°C-ra is felmelegedhet.
 
Az említett övezetek élővilága nagyon változatos.<ref>dr. Szilágyi György: ''Kirándulás a Góbi sivatagban'' című cikkéből lettek az adatok merítve. A szerző középiskolai földrajztanár. Az ismertetett adatok csak látszólag mondanak ellent egymásnak, a terület nagysága és változatossága miatt.</ref> A füves puszta övezetében [[árvalányhaj]]-farok, [[Üröm (növény)|üröm]], [[kökörcsin]], [[kakukkfű]], [[liliom (növénynemzetség)|liliom]] és [[hagyma (növénynemzetség)|hagyma]]fajok; a félsivatagos pusztában a szárazságot tűrő fajok: hagyma, [[üröm (növény)|üröm]], [[sóballa]] fajok, [[borsófa-bokor]] és a híres góbi [[szakszaul]] (dzag); valamint a szikes, mocsári vizenyős vidéken a sziki mocsári növényzet említendő. Az állatállományból kiemelendő a kétpúpú [[teve]]. Egy közepes sivatagi [[karaván]] 40-50 tevéből áll. A teve életkora 35-40 év. Délvidéken fontos táplálék a szárított tevehús, a ''borc''. Használják igás és málhás állatként. Az igénytelen állat az út menti gyér növényzettel táplálkozik, itala az egymástól távoli kutak vize.
90. sor:
 
=== Híres felfedezők ===
A leghíresebb felfedező, utazó minden bizonnyal [[Marco Polo]] volt. [[1272]]-[[1273]]-ban átkelt a [[Takla-Makán]]on, és a Góbi sivatagonsivatag déli részén [[Peking]]be utazásakor.
 
Több magyar tudós, utazó is sokat tett [[Közép-Ázsia]] teljesebb megismeréséért. [[Széchenyi Béla]]<ref>[[Széchenyi István]] fia</ref> a terület felkutatására az egyik legjelentősebb expedíciót szervezte meg. Magával vitte [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|id. Lóczy Lajos]]t, a nagy földrajztudóst, aki bebizonyította, hogy a Góbi sivatag térségében felhalmozódó [[üledékes kőzetek|üledékek]] szárazföldi eredetűek és a hajdani hegységek lepusztulásával keletkeztek. [[Stein Aurél]] négy nagy expedíciót vezetett a térségbe.
97. sor:
 
== Jegyzetek ==
{{forrásokjegyzetek}}
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Góbi”