„Ispán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
zavaró pontatlanság javítása
26. sor:
 
Az újkori magyar közigazgatásban a főispán és az alispán tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.<ref>{{Pécs Lexikon|1|243}}</ref> Létezett még az [[örökös főispán]]i cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel).
 
== Alispán ==
 
Az '''alispán''' (latin ''vicecomes'') a középkori magyar [[vármegye]] ''ispán''jának – az újkorban ''főispán''jának – helyettese volt, első említése [[1113]]-ból származik, mint (''curialis comes''), a ''vicecomes'' elnevezés csak a 14. századtól vált általánossá. Az ispán választotta ki a [[várjobbágy]]ok közül, a bíráskodásban segítette őt, de az [[Aranybulla]] ([[1222]]) szerint csak a [[szolgálónép|várnép]]ek felett ítélkezhetett. Részesedett az ispánt illető jövedelemharmadból, amit általában az ispánnal kötött [[familiaritás|familiáris]] szerződése rögzített.<ref name="Korai magyar"/>
A 14. század közepétől kezdve a távol lévő ispán helyett az alispán elnökölt a [[vármegyei törvényszék]]en. Az ő nevére érkeztek a királyi parancsok, s az okleveleket is ő állította ki a [[szolgabíró]]kkal együtt. Vezető szerepe volt a megyei közigazgatásban és igazságszolgáltatásban.<ref name="Fogalomtár"/>
 
A nemesek már a 15. századtól arra törekedtek, hogy beleszólhassanak a kinevezésébe, de csak a [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] (1526) után vált a nemesi önkormányzat tényleges tisztviselőjévé. Ekkortól a vármegye beleegyezése kellett a megválasztásához (1548. évi LXX. tc.). A kérdést az 1723. évi LVI. tc. rendezte: eszerint az alispánt a főispán négy jelöltje közül a vármegyei közgyűlés választotta.<ref name="Fogalomtár"/>
 
Az alispán elnökölt a testületi szervekben és a [[vármegyei törvényszék]]et (''sedriá''t) is legtöbbször ő vezette, s alkalmanként az [[úriszék]]en a megyei hatóságot képviselte, majd a 17. században kialakuló alispáni ítélőszéken is bíráskodott. Rendelkezett a megyei adminisztrációval, tisztviselőkkel, végrehajtotta a központi intézkedéseket és a vármegyei közgyűlés rendelkezéseit. Helyettese a másodalispán volt. Baranyában 1773-tól létezett ez a tisztség.<ref name="plex">{{Pécs Lexikon|1|31}}</ref>
 
A kiegyezés után az alispán volt a vármegyei törvényhatóság első tisztviselője, a vármegye közigazgatásának vezetője, a vármegyei tisztviselőkar főnöke (1870. évi XLII. tc.). Intézkedési jogköre volt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utalt más szervek hatáskörébe. Az 1871: XXXI tc. megszüntette a másodalispáni tisztséget.<ref name="plex"/> Végrehajtotta a kormány rendelkezéseit. Feladatkörét az 1886. évi XXI. tc. pontosította. Az alispánt hat évre választották. A tisztség a helyi tanácsokról szóló törvénnyel (1950. évi I. tv.) szűnt meg.<ref name="Fogalomtár"/>
 
== Várispán, határispán, erdőispán ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ispán