„Svájci Gárda” változatai közötti eltérés

a
képek jobbra, apró javítások
(→‎Parancsnokok: Elírás javítása, kanton helyett város volt megadva)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (képek jobbra, apró javítások)
| név = Svájci Gárda
| kép = BANDERA_GUARDIA_VATICA_PANCHO.svg
| képaláírás =
| dátum =1506
| ország ={{zászló|Vatikán}} [[Vatikán]]
 
== Története ==
 
=== Alapítása ===
 
[[Kép:Pope Sixtus IV (head).jpg|jobbra|bélyegkép| [[IV. Szixtusz pápa]]]]
 
A Gárda története a [[15. század]]ig nyúlik vissza. [[IV. Szixtusz pápa]] (1471–1484) állította fel a Gárda ősét a [[Svájci Konföderáció]] segítségével. Barakkokat építtetett a Pellegrino úton. A megállapodást [[Svájc]]cal [[VIII. Ince pápa]] (1484–1492) újította fel. [[VI. Sándor pápa]] (1492–1503) később a francia királlyal való szövetsége alatt használta a svájciakat. A Borgiák idején, az itáliai háborúk alatt az első vonalban harcoltak.
 
=== „Sacco di Roma” ===
{{Bővebben|Sacco di Roma}}
 
[[1527]]. [[május 6.|május 6-án]] [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] seregei támadást indítottak [[Róma]] ellen. Elfoglalták a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikát]] és a [[Vatikán]] környékét. [[Kaspar Röist]] ''(Gaspard Rois)'' zürichi kapitány vezetésével a Gárda és a még megmaradt pápai seregek elkeseredetten küzdöttek, hogy feltartóztassák őket. A harc során a 189 svájci gárdistából csak 42-en maradtak életben, a többiek a Szent Péter-bazilika központi oltárának lépcsőin estek el, 200 menekülővel együtt. Az életben maradt gárdisták voltak azok, akik – amikor már minden elveszett – [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen pápát]] átkísérték a biztonságos menedékhelyre, az [[Angyalvár]]ba. Menekülésüket a korábban [[VI. Sándor pápa]] által építtetett titkos összekötő folyosó ''(Passetto di Borgo)'' segítette, a Vatikán és az Angyalvár között.
 
[[kép:Bad-war.jpg|bélyegkép|balrajobbra|220px|Svájci gárdisták gyilkos közelharcban német [[landsknecht]]ek ellen ([[Hans Holbein (festő, 1497–1543)|ifj.Hans Holbein]] korabeli rajza)]]
 
A várost elfoglalaló francia, spanyol, német és itáliai csapatok 8 napon át szabadon fosztogattak Rómában. Ezekben a napokban több mint {{formatnum:12000}} embert öltek meg, és a rablott zsákmány értéke meghaladta a 10 millió [[dukát]]ot. A város kifosztása során helyreállíthatatlan károk keletkeztek, számos relikvia tönkrement, felbecsülhetetlen értékű művészeti kincsek és az egyház legszebb [[arany]] és [[ezüst]] értékei szinte mind elvesztek. VII. Kelemen pápának nem volt más választása, mint megadni magát és elfogadni a kemény feltételeket. Ezek között szerepelt, hogy a pápai testőrség, a Gárda helyébe német és spanyol katonák 4 csapatát állították. Kelemen pápa engedélyt kapott, hogy az életben maradt gárdisták beléphessenek az új testőrség tagjai közé. Csak 12-en csatlakoztak az új testülethez, a többiek elutasították az együttműködést. [[A cognac-i liga háborúja]] végén, [[1529]]. [[június 29.|június 29-én]] V. Károly megkötötte a legyőzött VII. Kelemennel a [[barcelonai béke]]szerződést, ebben a pápának hivatalosan is fel kellett oszlatnia a Svájci Gárdát, amelyet csak [[III. Pál pápa]] állíthatott fel ismét, 1548-ban.
 
=== 17–18. század ===
 
Az 1648-as [[vesztfáliai béke]] után a gárdisták nem temetkezhettek a vatikáni teuton kollégium melletti temetőbe, valamint elveszítették a temető kis kápolnáját is, viszont megkapták a Szent Peregrin-templom használati jogát.
 
 
=== A Pápai Állam felszámolása ===
 
Aki megszüntette a pápaságot: Napóleon.
 
 
[[1929]]. [[február 11.|február 11-én]] [[XI. Piusz pápa]] és az olasz fasiszta állam között létrejött a [[lateráni egyezmény]], amely elismerte a pápa fennhatóságát a Vatikán teljes területén. Ennek nyomán a svájci szövetségi tanács parlamenti határozatot hozott, melynek értelmében a Gárda nem minősül külföldi fegyveres erőnek, így a svájci állampolgároknak nem kell engedélyt kérniük a Szövetségi Tanácstól a szolgálathoz.
 
[[Fájl:Group of swiss guards inside saint peter dome.jpg|thumb|left|250px|Svájci gárdisták a Szent Péter-dómban]]
 
== A Pápai Svájci Gárda ==
 
=== Szabályzat ===
 
[[Fájl:Group of swiss guards inside saint peter dome.jpg|thumb|leftjobbra|250px|Svájci gárdisták a Szent Péter-dómban]]
 
A Svájci Gárda szervezeti felépítéséről és feladatairól a pápa megbízásából a pápai államtitkár által megfogalmazott szabályzat rendelkezik. A Pápai Svájci Gárda jelenlegi személyi-, fegyelmi- és adminisztrációs előírásokról szóló rendelkezését a Gárda megalakulásának 500. évfordulója alkalmából [[2006]]. [[január 22.|január 22]]-én bocsátották ki, ami az 1976. évi rendeletet helyettesíti.
 
=== Szervezeti felépítés ===
 
A szabályzatnak (7. cikkely) megfelelően a Gárda 110 főből áll, amelynek összetétele a következő:
 
'''Tisztek'''
 
* 1 [[ezredes]]i rangú parancsnok: a parancsnok felelős a Gárda általános irányításáért és kifelé képviseli az alakulatot; a [[tábori lelkész]] segítségével irányítja az újoncok toborzását;
* 1 [[alezredes]]i rangú parancsnokhelyettes (a második alegység vezetője): feladatai között szerepel az újoncok kiképzése;
 
'''Tiszthelyettesek'''
 
* 1 [[törzsőrmester]]
* 5 [[őrmester]]
 
'''Közlegények'''
 
* 79 gárdista
 
A svájci gárdisták gyakorló római [[katolikusok]], akiknek gyakran már a felmenőik is a pápát szolgálták, vallásos hovatartozásukkal és magatartásukkal a Szentatyát képviselik.
 
Alapfeltétel a svájci [[állampolgárság]]. A testület esztétikai megjelenése miatt fontos kritérium az 1,74 métert meghaladó testmagasság. A jelentkezők Svájcban alapos orvosi vizsgálaton esnek át, amelybe pszichológiai teszt is tartozik. A pápa biztonságára csak feddhetetlen életű személyek vigyázhatnak. Rendelkezniük kell minimum hároméves felsőfokú tanulmányokról szóló diplomával, és a jelentkezés időpontjában nem19 lehetnek idősebbek harmincévesnél (19és évesnél30 pedigév idősebbnekközött kell lenniük).
 
A testület tagjai csak férfiak lehetnek, akik két-három fős szobákban laknak. A nősülés szabályokhoz van kötve. Évente kb. harminc új gárdistát toboroz a testület három újoncképző iskolában. A 26 napos kiképzés során elvi és gyakorlati útmutatást kapnak a jelöltek, akiktől elvárják az olasznyelv-tudástolasz nyelvtudást, az önvédelmi sportokban való jártasságot, valamint a testőrség parancsainak, a helyszíneknek és a személyeknek az ismeretét.
 
Daniel Anrig 2009-ben felvetette, hogy valamikor lehetővé tennék nőknek a belépést a gárdába, de hozzátette, hogy ezt a döntést a távoli jövőbe helyeznék.
 
=== Szabadidő ===
 
A pápai testőrök szabadidejüket igyekeznek minél több testmozgással, sporttal tölteni. 1975 óta saját labdarúgócsapatuk van, az „''FC Guardia''”, amely barátságos mérkőzéseket játszik más svájci és külföldi csapatokkal, valamint részt vesz a vatikáni bajnokságon is, ahol hagyományos ellenfelük a vatikáni rendőrség csapata. Tornaterem, teniszpálya, uszoda áll a gárdisták rendelkezésére, de futhatnak a vatikáni kertekben is.
 
=== Templomok ===
 
Jelenleg a laktanyájuk melletti, 1568-ban épült [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton-]] és [[Szent Sebestyén]]-templom az övék. A svájci gárdisták eredetileg a mostani [[VI. Pál pápa|VI. Pál]]-terem közelében található Németek Temetőjébe ''(Campo Santo Teutonico)'' temetkeztek. A [[17. század]]tól a [[Szent Anna]]-kapu melletti, ma már nem létező Szent Peregrin-templomot használták temetkezési célokra.
 
 
== Szolgálat ==
 
=== Az eskü ===
 
Bár a Svájci Gárda történelmi születésnapja [[január 22.]], de a Gárda valódi ünnepe Róma [[1527]]-es kifosztásának évfordulóján, [[május 6.|május 6]]-án van, a „''[[Sacco di Roma]]''” harcaiban tanúsított önfeláldozó hősiessége emlékére. Ezen a napon tesznek ünnepélyes hűségesküt az Apostoli Palota előtti [[I. Damáz pápa|Szent Damasus]]-udvarban az új gárdisták. A gárda káplánja az adott katona anyanyelvén (többnyire [[német nyelv|német]]ül, esetleg [[francia nyelv|franciául]], nagyon ritkán [[olasz nyelv|olaszul]]) olvassa fel az eskü szövegét:
 
 
2009-ben az ünnepségen részt vett a [[Svájc hadereje|svájci hadsereg]] vezetője is.
 
 
[[Fájl:BANDERA GUARDIA VATICA PANCHO.svg|thumb|right|200px|A Svájci Gárda zászlaja 2014-ben]]
 
=== A zászló ===
 
Négyzet alakú 220 cm x× 220 cm nagyságú fehér selyem damasztból készült zászlaját egy fehér (ezüst) kereszt osztja négy mezőre. A [[címertan]]i hagyományok szerint az első mezőben az éppen uralkodó pápa címere, a negyedikben pedig az alapító II. Gyula kék mezőben aranyszínű tölgyfát mintázó címere látható. A második és harmadik mezőt a svájci gárda kék-sárga (arany)-piros színei töltik ki. A zászló közepét a mindenkori főparancsnok származási kantonjának címere díszíti. Jelmondatuk: ''acriter et fideliter'' (bátran és hûséggel).
 
=== A svájci gárdisták feladatai ===
 
[[Fájl:SwissGuardBronzeDoor.JPG|thumb|right|200px|Vatikán Városállam két bejáratánál a legfiatalabb gárdisták állnak őrt, a Bronzkapunál kétóránként kerül sor őrségváltásra]]
 
A Svájci Gárda elsődleges feladata a Szentatya személyének, testi épségének és lakóhelyének biztonsága feletti őrködés. Feladataik közé tartozik a Szentatya kísérete utazásai során, Vatikán Városállam bejáratainak felügyelete, illetve a szabályzatnak megfelelően a rendfenntartással kapcsolatos egyéb szolgálatok teljesítése. A tevékenység a gyakorlatban négy területre oszlik: biztonsági szolgálat, díszőrség, rendfenntartás és testőrség.
 
 
=== Egyenruha ===
 
[[Fájl:Swiss Guardsman in regular duty uniform.jpg|thumb|right|150px|A svájci gárdisták hétköznapi ruhája]]
 
 
=== Fegyverzet ===
 
A gárdisták díszőrségben [[Alabárd|alabárdot]], vagy [[sponton]]t, illetve hosszú, egyenes [[kard]]ot hordanak. A zászlót két hatalmas [[pallos]]t vivő gárdista kíséri. A hagyományos, leginkább díszfegyverek, mellett azonban mai kézi lőfegyvereik is vannak, mint a [[SIG 225]] svájci gyártmányú pisztoly, [[Heckler & Koch MP5]] géppisztoly és a [[SIG SG 550]] gépkarabély biztonsági használatra. A Gárda minden évben rendez céllövőversenyt, és a gárdisták rendszeres önvédelmi oktatásban részesülnek. Ilyenek például az egyszerű testőrségi taktikák, amelyek nagyon hasonlóak azokhoz a módszerekhez, amiket a világ többi vezetőjének védelmében alkalmaznak. Az utóbbi időben a svájci hadsereg tisztjei külön [[terrorizmus|terrorelhárító]] kiképzést is biztosítanak számukra.
 
 
== Érdekesség ==
 
=== 500 éve szolgálatban ===
 
A Pápai Svájci Gárda fennállásának 500. évfordulójára a Vatikán 2 [[euró]] értékű pénzérmét, a svájci nemzeti bank pedig egy 50 [[svájci frank]] névértékű arany emlékérmet bocsátott ki. Az érme hátoldalán a II. Gyula pápa által 1506-ban létrehozott gárda egyik tagja látható, a testőrök napjainkban is viselt hagyományos egyenruhájában.
 
{{csonk-szakasz}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Forrás ==
 
* [http://www.radiovaticana.org/ung/ A Vatikáni Rádió honlapja]
* [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.01.22/0701.html Új Ember Katolikus hetilap "Kicsiny hadsereg, nagy ideálokkal" Ötszáz éves a Pápai Svájci Gárda]
 
{{DEFAULTSORT:Svajcigarda}}
 
[[Kategória:Vatikán]]
[[Kategória:Haderő országok szerint]]