|
== Munkássága ==
=== Első művei ===
Írói karrierje az 1975-ben kiadott ''[[Grímusz]]'' című regénnyel kezdődött. {{forr|A [[sci-fi]]-be hajló, fantasztikus mese nagyrészt hidegen hagyta a közönséget éppúgy, mint az irodalomkritikusokat.}} Következő regénye, az 1981-ben megjelent ''[[Az éjfél gyermekei]]'' nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a [[Man Booker-díj]]at, sőt [[1993]]-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. {{forr|A művet Indiában a [[Nehru–Gandhi-dinasztia]] elleni támadásként fogták fel, és az író kénytelen volt elhagyni hazáját az életveszélyes fenyegetések miatt. Az ügy nagy nyilvánosságot kapott, ez pedig fellendítette a könyveladásokat; ezt a „kampányt” később sikerült megismételnie.}} 1983-ban egy rövid regénye, a ''[[Szégyen (regény)|Szégyen]]'' jelent meg, melyben a [[pakisztán]]i politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a [[Prix du Meilleur Livre Etranger]] díjat.{{refhely|British Council}}{{refhely|Encyclopaedia Britannica}} ▼{{forr|Regényeinek nagy része az [[indiai szubkontinens]]en játszódik. Elbeszélő stílusa, amely vegyíti a mitikus és fantasztikus elemeket a való élettel, kapcsolatba hozza a [[mágikus realizmus]]sal.}}
▲Írói karrierje az 1975-ben kiadott ''[[Grímusz]]'' című regénnyel kezdődött. {{forr|A [[sci-fi]]-be hajló, fantasztikus mese nagyrészt hidegen hagyta a közönséget éppúgy, mint az irodalomkritikusokat.}} Következő regénye, az 1981-ben megjelent ''[[Az éjfél gyermekei]]'' nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a [[Man Booker-díj]]at, sőt [[1993]]-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. {{forr|A művet Indiában a [[Nehru–Gandhi-dinasztia]] elleni támadásként fogták fel, és az író kénytelen volt elhagyni hazáját az életveszélyes fenyegetések miatt. Az ügy nagy nyilvánosságot kapott, ez pedig fellendítette a könyveladásokat; ezt a „kampányt” később sikerült megismételnie.}} 1983-ban egy rövid regénye, a ''[[Szégyen (regény)|Szégyen]]'' jelent meg, melyben a [[pakisztán]]i politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a [[Prix du Meilleur Livre Etranger]] díjat.{{refhely|British Council}}{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
=== A Sátáni versek körüli vita ===
[[Sátáni versek]] című regényét [[1988]] nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az [[iszlám]] világban [[Mohamed próféta]] „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők [[Istenkáromlás|istenkáromlónak]] nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki.{{refhely|British Council}}{{refhely|Encyclopaedia Britannica}} {{forr|India [[október 5.|október 5-én]] tiltotta be a könyvet, a [[Dél-afrikai Köztársaság]] [[november 24.|november 24-én]], [[Pakisztán]], [[Szaúd-Arábia]], [[Egyiptom]], [[Szomália]], [[Banglades]], [[Szudán]], [[Malajzia]], [[Indonézia]] és [[Katar]] heteken belül. [[1989]]. [[január 14.|január 14-én]] az angliai [[Bradford]]ban szertartásosan [[könyvégetés|elégették]], [[február 12.|február 12-én]] [[Iszlámábád]]ban 5 embert öltek meg a rendőrök, amikor tűzpárbajba keveredtek a könyv ellen tüntetőkkel.}}
1989. [[február 14.|Február 14-én]] [[Ruholláh Homeini|Khomeini]] [[ajatollah]], [[Irán]] vezetője [[fetva|fatvát]], azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt. Ezenkívül Khomeini „[[hitehagyott]]nak” bélyegezte Rushdiet, ami az iszlám szerint halállal büntetendő, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. [[február 24.|Február 24-én]] {{forr|hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki}} az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.{{refhely|British Council}}{{refhely|Encyclopaedia Britannica}}
A [[berkeley]]-i [[Kaliforniai Egyetem (Berkeley)|Kaliforniai Egyetem]] könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte.{{refhely|NYT, 1989.03.01.}} {{forr|[[február 24.|Február 24-én]] Bombayban 12, a brit [[nagykövetség]] előtt tüntető ember halt meg a rendőrök golyóitól, majd újabbak [[Egyiptom]]ban és más országokban is.}} A [[iszlám|muszlim]] közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie [[japán nyelv|japán]] fordítóját, Igarasi Hitosit [[Tokió]]ban halálra késelték, [[olasz nyelv|olasz]] fordítóját, Ettore Capriolot megverték és megszúrták [[Milánó]]ban.{{refhely|NYT, 1991.07.13.}} A [[norvég nyelv|norvég]] kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor [[oslo]]i háza előtt meglőtték.{{refhely|Guardian, 2016.10.19.}} A [[törökország]]i Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a [[török nyelv|török]] fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát.{{refhely|Hürriyet, 2008-07-02}}
{{forr|Rushdie közismert barátságban áll okkult csoportokkal és olyan tagjaikkal, mint [[Anton LaVey]]. Az ezek gyűlésein tartott könyvbemutatói miatt sokan az okkult és sátánista tanok követőjének tartják. Több interjúban beismerte, hogy foglalkozik alkímiával, ami csak olaj volt a tűzre a média és az őt kritizálók szemében.}} A fatva kritizálása és elítélése a későbbiek során megbélyegzett emberré tette a muszlim közösségben.
Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam ([[Cat Stevens]]) például [[1989]]-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a [[halálbüntetés]] ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és hogy szívesen felhívná Khomeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember.{{refhely|NYT, 1989.05.23.}} (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.)
Komeini [[1989]]-ben meghalt, és [[1998]]-ban az iráni kormány végül hivatalosan visszavonta a [[halálbüntetés]]t. Ez része volt egy, az Irán és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] kapcsolatát normalizáló nagyobb egyezségnek. Rushdie kijelentette, hogy többet nem bujkál, és hogy megbánta az ellenfelei lecsillapítására tett azon nyilatkozatait, melyek szerint gyakorló muszlim. Valójában ugyanis nem vallásos. Bár Komeini ajatollah meghalt, az általa elrendelt kiátkozás tovább él, mint azt az iszlám [[fundamentalizmus|fundamentalista]] média egyes szereplői megerősítették: ''„A fatva végrehajtása nem egyedül Irán felelőssége, hanem minden vallásos muszlim feladata, akik abban a helyzetben vannak, hogy ezt megtegyék. Nincs hozzá szükség pénzjutalomra, sőt, mindazok, akik az anyagi haszonért végzik el, megsértik az iszlám előírásait.”''
[[1990]]-ben Rushdie ''In Good Faith'' című tanulmányában válaszolt kritikusainak és bocsánatot kért, amivel, úgy látszott, megerősítette tiszteletét az iszlám iránt. Ennek ellenére az iráni hittudósok nem érvénytelenítették a kiátkozást. Az író több nyilatkozatában is megpróbálta védelembe venni könyvét, de a muszlimok többsége mégis körözött személynek tekintette. [[1997]]-ben a vérdíjat megduplázták, és az ezt követő évben az iráni főügyész síkra szállt az üldözés folytatása mellett.
[[1999]]-ben egy iráni alapítvány 2,8 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Rushdie fejére. [[2005]] elején [[Ali Hámenei]] ajatollah, Irán szellemi vezetője megerősítette Khomeini fatváját egy, a [[mekka]]i zarándokoknak szóló üzenetében. Mikor ennek visszavonására szólították fel, Irán bejelentette, hogy a végzést csak az elrendelő oldhatja fel; ő azonban 1989 óta halott.
=== Későbbi művei ===
Későbbi munkáiban a nyugati világ felé fordult. ''[[A mór utolsó sóhaja]]'' az India és az Ibériai-félsziget közötti gazdasági és kulturális kapcsolatot kutatja, a ''[[Talpa alatt a föld]]''-ben pedig az amerikai [[rock]]zene Indiára tett hatása játszik fontos szerepet. ''Az éjfél gyermekei''t sokat dicsérték, mint legjobb, legegyenletesebb és legihletettebb munkáját, de egyetlen, 1989 utáni műve sem kapott annyi kritikát és okozott akkora felzúdulást, mint a ''Sátáni versek.''
== Közéleti szerepvállalása ==
Rushdie a [[PEN Amerikai Központ]] elnöke volt 2004-től 2006-ig, és tagja a brit Királyi Irodalmi Társaságnak (Royal Society of Literature).
== Magánélete ==
[[2004]]-ben nősült meg negyedszer, felesége [[Padma Lakshmi]], az ismert indiai modell, színésznő volt, [[2007]]-ben elváltak.
== Művei ==
|
