'''Menipposz''' ({{ny-gr|Μένιππος ὁ Γαδαρεύς}}, {{ny-la|Menippus}}), ([[i. e. 3. század]]) ókori [[cinikus filozófia|cinikus filozófus]].
[[Gadara|Gadará]]ból származott [[i. e. 270]] körül, és [[rabszolga|rabszolgá]]ból lett a cinikus iskola egyik hirdetőjévé. Később uzsorára adta magát olyan szenvedéllyel, hogy egy nagyobb összeg elvesztésekor öngyilkos lett. Sajátos műfajt alkotott munkásságával:, versekkela vegyítettmenipposzi prózában,szatírátː és ebben a versekkel vegyített prózában a gyakorlati bölcsesség kérdéseit tárgyalta mulatságos alakban tárgyalta. Nagy hatással volt [[Marcus Terentius Varro]]ra, aki ezt a [[szatíra]]-fajtát átvette, és művelte az ő ''Saturae Menippeae''jében. Horatius is ''ridendo dicredicere verum'' gondolatát Menipposz hatása alatt írhatta. Ugyanakkor a görög irodalomra is volt hatása:az epigrammaköltő [[MeleagerMeleagrosz]] és [[Lukianosz]] nagyon kedvelték, írt menipposzi szatírát az [[ifjabb Seneca]], valamint [[Erasmus]] is. [[Diogenész Laertiosz]] 13 művét említi. Ezek az alkotások a természetbölcselők, matematikusok, grammatikusok ellen intézett szatírikus levelek, dialógusok, párbeszédes elbeszélések voltak.
