Wikipédia

„Horváth Márk (várkapitány)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
clean up AWB
Yoso7 (vitalap | szerkesztései)
39 szerkesztés
A "Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566" Emlékév keretén belül sor kerül(t) a Szigetvárhoz szorosabban illetve tágabban kapcsolódó szócikkek tökéletesítésére, illetve sor kerül majd hiányzó szócikkek létrehozására is.
1. sor:
{{Katona infobox
| név=gradeci Horváth StancicStancsics MarkóMárk
| kép=Horváth Márk Szigetvár.jpg
| képaláírás= Horváth Márk szobra Szigetváron. [[Nagy Géza]] alkotása (1971)
| születési dátum = [[15201510-es évek]]. ?első fele
| születés helye = [[Gradec]]
| halál dátuma = [[1561]]. [[augusztus 22.]] {{életkor-holt|1520|0|0|1561|08|22}}
| halál helye = [[SzigetvárKörmend]]
| nemzetisége = [[Horvátok|horvát]]
| ország = [[Magyarok|Magyar]]
13. sor:
|wikicommons = Busts in Szigetvár
}}
'''Horváth Márk''' ({{horvátul|Stančić Marko Horvat}}) ([[Gradec]], [[15201510-es évek]]? első fele – [[Szigetvár|Körmend]], [[1561]]. [[augusztus 22.]]) Szigetvár várkapitánya, végvári vitéz.<ref>Sugár István: Szigetvár és viadala, 1976, Zrínyi Katonai Kiadó</ref> Katonai pályafutását minden valószínűség szerint az egyik legtekintélyesebb magyar főnemes és államférfi, [[Nádasdy Tamás|Nádasdy III. Tamás]] horvát bán, az ország későbbi nádora szolgálatában kezdte; a forrásokban először [[1540]]-ben tűnik fel, mint a Nádasdy-uradalomhoz tartozó Fejér megyei [[Csókakő vára|Csókakő]] várnagya.<ref>Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár, 1987.</ref>
 
[[Fájl:Szigetvár a 16. században.jpg|bélyegkép|jobbra|260px| [[Szigetvári vár]] a 16. században]]
 
== Élete ==
[[1264]]-ben [[IV. László magyar király|IV. László]] [[Árpád-ház]]i királytól nyerte családja a nemesi előnevet, ősei a [[horvátország]]i Gradec urai voltak. MárkóMárk a [[Batthyány család|Batthyányi]]ak kéthelyes szolgája volt, majd később pártfogoltjuk; az ő környezetükben serdült fel és udvarukban vált katonává. [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] támogatását is élvezte, bár később élesen szembefordultak egymással. Így vall MárkóMárk a horvát bánról:
{{Idézet 3|Minden időben jó gyámolóm, táplálóm, irányítóm volt, ő nevelt és öregbített mind őfelségénél, s mind egyebeknél.|gradeci Horváth StancicStancsics MarkóMárk|60%|center|rquote=1}}
A Horvát Stancic Markó azAz oszmánok elleni küzdelemben annyira azonosult az övéivel hasonló sorsra jutott testvéri magyar néppel és nemzettel, hogy eredeti családi nevét is magyarul Horváthnak, keresztnevét pedig általában Márknak (latinul Marcusnak) írta, s kifogástalanul beszélte nyelvünket.
 
Ismert katonai pályafutása során volt [[győr]]i lovaskapitány, [[1540]]-ben [[csókakő]]i, [[1541]]-ben [[Bér (település)|bér]]i várnagy, majd[[1544]]-ben újra a nagy hatalmú dunántúli főúr, [[Nádasdy Tamás]] szolgálatába szegődött. 1546-tól – az 1547/48– 1552 közötti időszak kivételével, amikor ismét Nádasdy oldalán, annak hadnagyaként hadakozott – egészen haláláig mint [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] udvarnoka, illetve kapitánya a király seregében különböző állomáshelyeken harcolt a törökök ellen. Eleinte az Északnyugat-, majd a Dél-Dunántúlon, [[Szigetvár|Szigetváron]] tűnik fel. Az [[1547]]-es partiális gyűlésen a [[Dráva]] vonalát biztosító [[csurgó]]i kapitányság élére került. 1549 őszén ideiglenesen már Szigetvár parancsnoka. [[1552]]-től előbb Pápán, majd 1556 elejéig királyi lovaskapitányként a Bécs védelmében kulcsszerepet játszó Győrben tartózkodott. [[Kerecsényi László]] előző várkapitány lemondása után [[1555]]. [[December 9.|december 09.]]-én az uralkodó [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg I. Ferdinánd]] véglegesen kinevezte ''gradeci Horváth Stančić Márkot'' Szigetvár élére{{refhely|1555. XII. 31. Bécs|1555 - Horváth Márk kinevezése}}, de a győri lovaskapitány csak [[1556]]. [[február 13.]]-án vonult be és vette át gondjaira bízott várat. Az uralkodó utasítására Bécsből kelt útra Szigetvárra, hogy a távozó Kerecsényi László utódaként megkezdje várparancsnoki teendőit.
 
Időközben, 1555 szeptemberében egykori tiszttársa, Horváth (Porkoláb) Márton lányát nőül véve, megházasodott. Felesége, akit [[Körmend|Körmenden]] hagyott, és akitől egy fia született, nem sokkal később, 1559 tavaszán meghalt.
Az [[1556]]-os nagy török ostrom alatt maroknyi seregével sikeresen védte a tízszeres oszmán túlerővel szemben Sziget várát. Ebben nagy segítségére volt a Zrínyi Miklós és [[Nádasdy Tamás]] által vezetett felszabadító sereg [[babócsa]]i elterelő manővere. Az ostrom alatti csatában a [[törökök]] sereg becsült létszáma 10&nbsp;000 fő a szigeti védők száma pedig közel 1&nbsp;000 fő lehetett. Horváth Márk kapitány jelentése szerint – ezt fogadható el hiteles adatnak, lévén első kézből magától a várvédő kapitánytól tudjuk -, hogy 74 vitéze halt hősi halált, 48 [[huszár]] és 26 gyalog, ugyanakkor 11 személy eltűnt. Egyéb áldozatok is voltak még , azon férfiak között, akiket a törökök munkásnak hurcoltak a sáncokra, de voltak akik sikeresen a várba szöktek. Ezen kívül a városlakók közül is volt még 25 „civil” halott (17 férfi és 8 nő). Az ostromló török sereg vesztesége ennél jóval nagyobb számú volt, főleg ha hozzávesszük a babócsai csatában – a felmentő sereggel vívott harcban – elesett török katonák számát.▼
 
▲AzElső szigeti várkapitányi időszakához (1556–1557) köthető legjelentősebb haditette. [[1556]]-os nagynyarán, a 42 napig tartó heves török ostrom alatt maroknyi seregével sikeresen védte a tízszerestöbbszörös oszmán túlerővel szemben Sziget várát. Ebben nagy segítségére volt a Zrínyi Miklós és [[Nádasdy Tamás]] által vezetett felszabadító sereg [[babócsa]]i elterelő manővere. Az ostrom alatti csatában a [[törökök]] sereg becsült létszáma 10&nbsp;000 fő a szigeti védők száma pedig közel 1&nbsp;000 fő lehetett. Horváth Márk kapitány jelentése szerint – ezt fogadható el hiteles adatnak, lévén első kézből magától a várvédő kapitánytól tudjuk -, hogy 74 vitéze halt hősi halált, 48 [[huszár]] és 26 gyalog, ugyanakkor 11 személy eltűnt. Egyéb áldozatok is voltak még , azon férfiak között, akiket a törökök munkásnak hurcoltak a sáncokra, de voltak akik sikeresen a várba szöktek. Ezen kívül a városlakók közül is volt még 25 „civil” halott (17 férfi és 8 nő). Az ostromló török sereg vesztesége ennél jóval nagyobb számú volt, főleg ha hozzávesszük a babócsai csatában – a felmentő sereggel vívott harcban – elesett török katonák számát.
Stancic 1556. augusztus 23-án egy jelentést írt amiben leírja, az az ostrom és a támadás történetét és hogy miként is védi Szigetvárat Magyarországon. Ez (Historia et obsidionis oppugnationis Arcis Zigeth és Ungaria) címmel 1557-ben írásban is megjelent. Az 1556-os ostromot követő időszakban jelentősen korszerűsítette a várat. Érdemei elismeréseként 1559-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[báró]]i címet és birtokokat adományozott számára a királyság több magyar megyéjében [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Szlavón bánság|Szlavónia]] [[Kőrös (Horvátország)|Kőrös]] területeken.
 
Horváth Stancsics Márk és serege ezzel megakadályozta a [[Dél-Dunántúl]] török kézre kerülését. A megrongált vár védműveinek helyreállításában és fegyverzetének megerősítésében jelentős szerepet vállaló Horváth 1557 tavaszán – egyrészt hatásköri viták és az általa szükségesnek tartott utánpótlás elmaradása, másrészt nem sokkal korábbi súlyos lovasbalesete miatt – lemondott posztjáról, de továbbra is királyi zsoldban állva egy esztendőre visszavonult Körmendre. 
Az ostrom során megsebesült, majd az 1560-as esztendőben az uralkodó magához hívatta, és királyi orvosdoktorokra bízta a gyógykezelését. Lábából szilánkot távolítottak el, melyet családja hosszú időn keresztül mint becses ereklyét őrzött, bár a puskagolyó a testében maradt.
 
Stancsics 1556. augusztus 23-án egy jelentést írt amiben leírja, az az ostrom és a támadás történetét és hogy miként is védi Szigetvárat Magyarországon. Ez (Historia et obsidionis oppugnationis Arcis Zigeth és Ungaria) címmel 1557-ben írásban is megjelent. Utóda, Farkasich Gergely halálát követően újra ő lett [[Szigetvár]] katonai parancsnoka. E második – egészen haláláig tartó – kapitánysága a vár korszerű erőddé való kiépítése és jövedelmeinek biztosítása révén Sziget történetének legsikeresebb időszakai közé tartozik, noha ő maga mindezek ellenére magára hagyott, kihasznált várkapitányként ezt az időszakot is kudarcként élte meg.<ref>Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szigetvár Város Önkormányzata – Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006. ISBN 963 06 0726 3</ref>
Horváth Stancic Marko halála után 1561-ben Zrínyi Miklós lett Szigetvár kapitánya.{{refhely|Oroszlánként küzdöttek Szigetvár védői}}▼
 
Ez idő alatt házasodott újra: 1560 novemberében Németújváron, mentora, [[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyány Ferenc]] birtokán feleségül vette Both Erzsébetet, akivel azonban már csak néhány hónapig élhettek együtt, mert korábbi balesetének következtében elhatalmasodó betegségével nem tudott megbirkózni. Az [[1560]]-as esztendőben az uralkodó magához hívatta, és királyi orvosdoktorokra bízta a gyógykezelését. Lábából szilánkot távolítottak el, melyet családja hosszú időn keresztül mint becses ereklyét őrzött, bár a puskagolyó a testében maradt.1561 elején [[Bécs|Bécsben]] próbált gyógyulást találni, de már nem tudtak rajta segíteni, az év augusztusában meghalt. Körmenden helyezték végső nyugalomra. Érdemei elismeréseként 1559-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[báró]]i címet és birtokokat adományozott számára a királyság több magyar megyéjében [[Bihar vármegye|Bihar]], [[Szepes vármegye|Szepes]], [[Baranya vármegye|Baranya]] és [[Szlavón bánság|Szlavónia]] [[Kőrös (Horvátország)|Kőrös]] területeken. Egyetlen fia, Gergely fölött, [[Draskovich György (püspök)|Draskovich György]], akkori pécsi püspök vállalt gyámságot.
 
Emlékét Szigetváron a róla elnevezett utca, névtábla és 1971 óta szoborportré – Nagy Géza alkotása – őrzi.
 
▲Horváth StancicStancsics MarkoMárk halála után 1561-ben [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] lett Szigetvár kapitánya.{{refhely|Oroszlánként küzdöttek Szigetvár védői}}
 
[[Táncsics Mihály]] is rokonának tekintette családját.
42 ⟶ 48 sor:
* {{hely|1555. XII. 31. Bécs}}, [http://szigethvar.hu/var/content/1555-horváth-márk-kinevezése 1555 - Horváth Márk kinevezése]
* {{hely|Oroszlánként küzdöttek Szigetvár védői}}, [http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20130920-szigetvar-szulejman-zrinyi-ostrom-1566.html Zrínyi és Szigetvár]
* Szigetvár története. Tanulmányok a város múltjából. Szigetvár Város Önkormányzata – Szigetvári Várbaráti Kör, Szigetvár, 2006. ISBN 963 06 0726 3
* [[Szakály Ferenc]]: Egy végvári kapitány hétköznapjai. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár, 1987.
 
== Jegyzetek ==
*{{jegyzetek}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Nemzetközi katalógusok}}▼
* [[Szigetvár]]
* [[Török háborúk Magyarországon]]
▲ {{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Történelem}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Horváth_Márk_(várkapitány)”