Főmenü megnyitása

Módosítások

a
írásjel
 
==Története==
Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, [[Zsigmond magyar király]] felhívására, és a 15. század első felében készültek el. A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az ''Üstkészítők utcája'' (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-15241522–1524 között építették újjá. [[1537]]-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített [[Óra (eszköz)|órát]] helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a [[Fekete templom]] és a [[Régi brassói városháza|Városháza]] órái után).
 
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.
 
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-17251724–1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házakat, a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), és a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a [[Transilvania Egyetem]] szárnya).
 
==Leírása==