„Kognitív tudomány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Pléh Csaba A lélektan története,2010. ISBN 978 963 276 052 0/22. A kogniciótól a társas megismerésig. |
||
1. sor:
{{Pszichológia}}
A '''kognitív tudomány''' vagy '''megismeréstudomány''' minden olyan tudományterületet magába foglal, melynek létezik olyan szelete mely a [[megismerés]]i folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy „globális”. Ide tartoznak a [[biológia]], [[pszichológia]], [[filozófia]], [[nyelvészet]], [[antropológia]] és [[számítástechnika]].
9 ⟶ 8 sor:
Sokkal helyesebb kognitív tudomány helyett a '''kognitív szemlélet''' megnevezés használata. A kognitív szemléletű kutató vizsgálódásai során (legyen szó emberről, állatról vagy gépről) a megismerési szempontot helyezi előtérbe, s a megismerő modelleket úgy tekinti, mint a környezetet modelláló rendszereket. Ez a belső modell átalakítható, s átalakulni képes különböző hatásokra. A tulajdonképpeni megismerés (az állatvilágban is) akkortól jön létre, mikortól a modellek változtathatók lesznek, s a modelleken végzett műveletek ellenőrizhetők.
A megismeréstudományi szemlélet a hatvanas évektől kezdődően alakult ki két nagy szakaszban. Először létrejöttek az egyes szakmák kognitív irányzatai, s mint vezető terület, létrejött a kognitív pszichológia. Később megjelent az igény az interdiszciplináris együttműködésre a különböző irányzatok között, amelyet összefoglaló néven '''megismeréstudománynak''' nevezünk. [
== Mivel foglalkozik a kognitív szemléletű kutató? ==
23 ⟶ 22 sor:
== A kognitív tudomány ágai ==
A szemléleti közelítés az „ÁTFEDÉS” területeiből adódik: Nyelvészet (Matematika, Számítástechnika; Logika, Filozófia; Pszichológia; Biológia, Etológia. A tiszta megismerés eszményét az értelmezett/interpretált megismerés/kogníció veszi át. Az idegélettanon át(neurobiológia) alakul a kognitív idegtudomány, az agyi képalkotás modellálása. A viselkedés-vizsgálatot elemzi itt a pszichológia, kölcsönhatásban.(Albright, Kandel és Posner 2000). Próbáljuk az emberi megismerést a nyelv közvetítésével bemérni, a színlátással kölcsönhatásban (Pléh, Csányi és Bereczkei 2001.) A társadalmi minták világában a megismerési folyamatokat a társadalmi kölcsönhatások is bemérhetővé teszik. A szeretet és a szelíd táj '''feladatot/funkciót kap'''. (Bereczkei 2003) A kognitív lélektan, tudomány a régi irány/paradigma világában együttműködve felkészül lázadni. Az új nemzedék mozgalmát segíti a számítástechnika, matematikai programozás, kibernetika. Az új egyidőben jelenik meg mindenütt, mindent be akar kapni, mint a mesebeli kisgömböc. Ám jogos a wundti modellhez visszatéréstől félni. A behaviorizmus-kognitivizmus átmenet - attitűdváltás. A lelki jelenséget ismét 1. személy adatolja, de megtartja a 3. személy tárgyilagosságát. Ez a kettősség a biztosíték. (Pléh hivatkozásai átvéve! 576-577. o.)
=== Kognitív pszichológia ===
64 ⟶ 63 sor:
* http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/kognitivpszi.htm
* http://www.cogsci.bme.hu/csaba/cikkek_magyar_kognit.htm
* [[Pléh Csaba]] A lélektan története,2010. ISBN 978 963 276 052 0/22. A kogniciótól a társas megismerésig.
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||