„Előítélet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az '''előítélet''' (más néven: elfogultság, sztereotípia) a tényeken, a hibás vagy merev általánosításokon alapuló, előre kialakított feltételezés, vélemény. Az előítélet a gondolkodás gazdaságosságra törekvő tulajdonságának velejárója - mindenki él vele, ha nem is éppen az emberekkel kapcsolatosan, viszont nem azonos az ''előzetes ítélet'' fogalmával. Az előítélet az a jelenség, amikor egy személyre adott érzelmi reakciónkat a személy csoportjához fűződő érzéseink határozzák meg.
== Meghatározásai ==
[[G. W. Allport]] meghatározása szerint az előítélet valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.<ref>G. W. Allport: The Nature of Prejudice, 1979.</ref> "Az előítélet hatására előítéletünk tárgya hátrányos helyzetbe kerül, holott ezt a viselkedése nem indokolja."<ref>Allport, G. W., (1954b). The nature of prejudice. Reading, MA: Addison-Wesley 9.o. </ref>
A {{MNL}} definíciója szerint „olyan ''előzetes ítélet'' (ismeret, tudás, attitűd) amely megelőzi a valóságról alkotott konkrét benyomásokat, így tudáspótló, ismeret-kiegészítő szerepe is van, segít eligazodni a még nem ismert emberi és társadalmi viszonylatokban is.”<ref>{{MNL|7|251}}</ref> Az előítéletek jelenségének legfontosabb mozzanata az érzelmi síkon kialakuló előzetes megismerés nélküli, pusztán benyomások alapján szerveződő ítélethozatalt a csoport, vagy a csoporthoz tartozó egyén tulajdonságaira és társadalmi státuszára vonatkozóan.
„Osztatlan az előítélet-kutatók állásfoglalása, miszerint az előítéletek ellenállnak a tapasztalatnak és a józan megfontolásoknak, és akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket, mint elégtelent megcáfolják. H. E. Wolf kétféle típusát különbözteti meg az előítéleteknek. Mindkét típus közös sajátja a szóban forgó ismereti tartalom feltétlen elfogadása. Az egyik típusban ehhez az ismeret tárgyának elégtelen ismerete, a másik típusban az ismeret tárgyára vonatkozó megbízható ismeret figyelmen kívül hagyása társul a feltétlenül elfogadott ismereti tartalomhoz.”<ref>Csepeli György: Bevezetés a szociálpszichológiába, 1991.</ref>
A kutatók egy része érzelmi, kognitív és viselkedéses tényezőket tartalmazó átfogó vélekedésként definiálja az előítéletet. Az előítélet központi komponense az attitűdtárgyra vonatkozó értékelés.
Ítéletalkotás valamiről, általában kevés tapasztalat alapján, vagy minden tapasztalat nélkül. Szilárd attitűd, amelynek megvitatása kevéssé leheteredményes.
== Az előítélet megnyilvánulásának Gordon Allport-féle skálája ==
22 ⟶ 26 sor:
* Ligeti György [szerk.]: XENO.HU. ([[Kurt Lewin Alapítvány]], [[Budapest]], [[2004]].)
* Csepeli György: Bevezetés a szociálpszichológiába. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.)
* Susan T. Fiske: Társas Alapmotívumok. (OsirisKiadó, Budapest, 2006.)
* Eliot R. Smith, Diane M. Mackie: Szociálpszichológia. (OsirisKiadó, Budapest, 2004.)
== Források és jegyzetek ==
| |||