„Buda ostroma (1602)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A nagyvezír elvonulása: Kassa |
→A nagyvezír elvonulása: Tolna |
||
66. sor:
Október 30-ről november 1-re virradó éjjel Jemisdzsi Hasszán pasa tábort bontott és elvonult. Serege még Pest közelében járt, amikor szembe találkozott Georg von Rueber császári ezredes 2000 főnyi hadával, akik [[Kassa]] felől vonultak Buda alá. A kialakuló ütközetben a törökök szétverték a [[Felső-Magyarország|felső-magyarországi]] sereget, melynek alig fele jutott el az óbudai császári táborba. Rueber katonái után még 3000 hajdú és felfegyverzett parasztcsapatok is erősítésként. November 3-ra virradó éjjel a budai törökök 2000 főnyi erővel megrohanták az óbudai Habsburg-tábort. A támadást négy órán át tartó véres közelharc árán tudták visszaverni, de a törökök ezernél több keresztény katonát öltek meg.
A nagyvezír [[Tolna]] felé vonult, itt szándékozott bevárni a boszniai erősítést, amellyel együtt ismét Pest ellen fordult volna. [[II. Mátyás magyar király|Mátyás főherceg]] hírt kapott a manőverről, az ostromló haderőből 5000 főt a törökök üldözésére indított, Schultz és Kollonich császári ezredesek, Pogrányi Benedek, [[Thurzó György (nádor)|Thurzó]] és [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]] vezetése alatt. A naszádosokat is dél felé küldte a Dunán. A királyi hadaknak meg kellett akadályozniuk, a török átkelését a [[Sárvíz]]en, emellett el kellett foglalniuk a török által őrizetlenül hagyott Duna-menti erősségeket: [[Adony (település)|Adony]]t, [[Dunaföldvár]]t, [[Paks]]ot, [[Tolna|Tolnát]]. A csapatok betörtek [[Kalocsa|Kalocsára]] is, a várost kifosztották és felégették. Mátyás főherceg hadművelete azonban a nagyvezér hadának mozgását nem tudta megzavarni. A Pesten hagyott, meggyengült keresztény helyőrség és a Budát ostromló sereg viszont sokat szenvedett a kedvezőtlenre forduló időjárástól és a budai törökök egyre gyakoribb, veszélyes kitörései miatt.
| |||