„Buda ostroma (1602)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
68. sor:
 
A nagyvezír [[Tolna]] felé vonult, itt szándékozott bevárni a boszniai erősítést, amellyel együtt ismét Pest ellen fordult volna. [[II. Mátyás magyar király|Mátyás főherceg]] hírt kapott a manőverről, az ostromló haderőből 5000 főt a törökök üldözésére indított, Schultz és Kollonich császári ezredesek, Pogrányi Benedek, [[Thurzó György (nádor)|Thurzó]] és [[Nádasdy Ferenc (hadvezér)|Nádasdy Ferenc]] vezetése alatt. A naszádosokat is dél felé küldte a Dunán. A királyi hadaknak meg kellett akadályozniuk, a török átkelését a [[Sárvíz]]en, emellett el kellett foglalniuk a török által őrizetlenül hagyott Duna-menti erősségeket: [[Adony (település)|Adony]]t, [[Dunaföldvár]]t, [[Paks]]ot, [[Tolna|Tolnát]]. A csapatok betörtek [[Kalocsa|Kalocsára]] is, a várost kifosztották és felégették. Mátyás főherceg hadművelete azonban a nagyvezér hadának mozgását nem tudta megzavarni. A Pesten hagyott, meggyengült keresztény helyőrség és a Budát ostromló sereg viszont sokat szenvedett a kedvezőtlenre forduló időjárástól és a budai törökök egyre gyakoribb, veszélyes kitörései miatt.
 
==A császáriak visszavonulása==
A kialakuló patthelyzet miatt a császári katonaság körében lázongás támadt. A sereget éhínség és betegségek is gyengítették. A katonák és a tisztikar Russwurm fővezért okolta a kudarcért, mondván, elégtelen erővel indult a hadjáratba, személyében felelős a harcok elhúzódásáért, nagy számú tiszt és képzett katona elvesztéséért.
 
 
 
A tábornagyot maga Mátyás főherceg sem kedvelte, és november 9-én – a [[Udvari Haditanács|bécsi haditanáccsal]] egyetértésben – úgy döntött, beszünteti Buda várának ostromát. (Más forrás szerint maga Russwurm hozta meg a döntést.{{refhely|cityorg_1602}}) Megkezdődött az elvonulás előkészítése. Russwurm 8000 gyalogossal és 2000 lovassal még ezután folytatni akarta volna Buda ostromát, de a főherceg elutasította az irreális tervet.{{refhely|Bánlaky_1175}}