„Esőárnyék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
Az '''esőárnyék''' földrajzi fogalmát olyan területre alkalmazzák, amelyet egy hegyvidék zár el a csapadékot hordozó szelektől. A hegyek szélcsendes, „szél alatti” oldala így sokkal kevesebb csapadékhoz jut, mint a szél felőli oldala, ahol az emelkedésre kényszerülő légtömegek páratartalma kicsapódik.
Legjellegzetesebb példái a [[Himalája]] szélárnyékában fekvő [[Tibet]] és további hegyláncok miatt még inkább esőárnyékban lévő belső-ázsiai sivatagok, mint a [[Takla-Makán]], a [[Lop-sivatag]] és maga a hatalmas [[Góbi]].{{refhely|Ázsiaföldr}}
Karakterisztikus az [[Új-Zéland|új-zélandi]] [[Déli-Alpok]] ilyen szerepe is: nyugati oldalán, a tengeri szeleknek kitett fjordokban évi 6–7000 mm csapadék hull, míg onnan alig 100-200 kilométerre, túl a hegyvidék gerincén, az esőárnyékos központi [[Otago régió|Otagóban]] acsapadék évi átlaga nem éri el a 400 millimétert sem.{{refhely|Balázs|567. o.}}
14. sor:
==Források==
*{{hely|Ázsiaföldr}}{{CitLib|szerző=Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk)|cím=Ázsia regionális földrajza|hely=Budapest |kiadó=ELTE Eötvös Kiadó|év=1998 |oldal=148 |isbn=9789632840215}}
*{{hely|Balázs}}{{CitLib|szerző=[[Balázs Dénes]]|cím=Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia|hely=Budapest |kiadó=Panoráma |év=1981 |sorozat=Panoráma útikönyvek|isbn=963 243 103 0}}
| |||