„Kultivációs elmélet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
<blockquote>A '''kultivál''' szó jelentése '''kedvelni, illetve rendszeresen gyakorolni valamit''' ([[kultusz]], [[kultikus]]). A szó latin eredetű, régen használt jelentése szerint földet művelést jelent. A kultivációs felfogás a [[tömegkommunikáció]] jelenségeinek értelmezése felől közelíti meg a kommunikációt, nem eseményként vagy aktusként fogja fel. Eszerint a felfogás szerint a kommunikációt fenn kell tartani és szükség esetén módosítani, mert innen tudjuk, hogy mi az igazság és a jó. A kultivációs modell szerint a tömegkommunikációs intézmények (televízió, rádió, internet) által iparszerűen termelt nagy tömegű közlemény, a szakadatlan közlésfolyam jelekből szőtt világa a maga szimbolikus világ- és társadalomképével '''a kulturális környezet döntő eleme''', amely megadja a társadalom szemléletének legáltalánosabb kereteit, s így '''meghatározó szerepe van a kulturális szocializációban'''''.'' A kultivációs elmélet [[George Gerbner]] magyar származású médiatudós nevéhez köthető, aki ''A média rejtett üzenete'' című könyvében fejtette ki elméletét. Gerbner szerint aKutatásai arra televízió nem másirányultak, minthogy a társadalomszocializáció intézményesítettszerepét mesemondója,miként ésvette azát elmondott történetek adnak „teljes képeta arrólszülőktől, hogytanároktól mia létezikmédia, mielsősorban a fontostelevízió, mivalamint mivelarra kapcsolatostörekedett, éshogy mimegmutassa azokat a helyesterületeket, azahol adotta társadalomtelevízió számára".különösen Asokat kultivációstorzít, felfogásés aemellett [[tömegkommunikáció]]erősen jelenségeinek értelmezése felől közelíti megfellépett a kommunikációt,televíziót nemelárasztó eseménykénterőszakkal vagy aktusként fogja fel.szemben</blockquote>
 
== A kultivációs elmélet ==
Gerbner kultivációs elmélete szerint a média mesterségesen létrehozott szimbólumvilága jelenti azokat a világértelmezési, gondolkodási és viselkedési mintákat, amelyek egy adott társadalomban jelentős befolyást gyakorolnak, esetleg meghatározóvá válnak. Kutatásai megerősítették azt az egyébként kézenfekvőa vélekedését, hogy minden közleménynek van valamilyen irányultsága, amely az információk szelekciójában, a hangsúlyok elhelyezésében és számos, apró részlet kezelésében nyilvánul meg. A társadalomnak az a része, amelyik a tömegkommunikációban megjelenített mintákat alakítja, szelektálja és kontrollálja, rejtett hatást gyakorol az egész társadalomra. A televízió által közvetített tartalmak jelentős része nem a valóságot, hanem az adott kornak az élettel, a társadalommal és a világban ható láthatatlan és látható erőkkel kapcsolatos előfeltevéseit tükrözi, a tényeket a képzelettel nehezen kibogozható komplexummá összeszőve.
 
A televízió olyan szórakoztatási és információs közeg, amely lehetővé teszi, hogy a társadalmi és gazdasági helyzettől függetlenül az emberek részesévé váljanak egy olyan kultúrának, amelyben kevesek világértelmezése nyilvánul meg. Az emberek jelentős része számára a szórakozás válik a kultúrába való belenövés egyetemes forrásává. Gerbner szerint a tömegkommunikációs eszközök által közvetített tartalmak időleges és folyton változó felszíni rétege alatt egy jóval állandóbb struktúra rejlik. Ez az, amelyik betölti a kultivációs funkciót, azaz a létre, a preferenciákra, az értékekre és az összefüggésekre vonatkozó társadalmi egyetértés fenntartását és erősítését. 
Bakos, F. (1974). ''Idegen szavak és kifejezések szótára''. Budapest: Akadémiai Kiadó.
 
Bertalan, K. (2002). ''Információ és társadalom''. Eszterházy Károly Főiskola.
http://forgos.ektf.hu/wp-content/tananyagok/fs_komm_egyetemi/obj/ie_0052_0_0_0/0052_0_0_0.htm
 
http://forgos.ektf.hu/wp-content/tananyagok/fs_komm_egyetemi/obj/ie_0052_0_0_0/0052_0_0_0.htm
[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_30_informacia_es_tarsadalom_scorm_04/4326_georg_gerbner_kultivcis_elmlete.html http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_30_informacia_es_tarsadalom_scorm_04/4326_georg_gerbner_kultivcis_elmlete]
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
5

szerkesztés