„Kötél” változatai közötti eltérés

a (árbóc)
[[Fájl:Wire rope construction Hu.jpg|right|150px|thumb|Acélsodronykötél keresztmetszete]]
 
A sodronykötelek húzószilárdsága sokkal nagyobb a textilszálakból készült kötelekénél. A futókötelek és tartókötelek szerkezete általában eltérő. A futóköteleknél a hajlításból származó feszültség a húzó igénybevételhez képest jelentős. Ez a kötél szálainak fáradását okozza, ugyanis a kötéldobra és a kötélkorongokra való fel- és lefutás során ismételt hajlítást szenvednek. Ide tartoznak a [[daru (emelőgép)|daruk]], [[felvonó]]k, [[csörlő]]k, [[Siklóvasút|siklók]], [[sodronykötélpálya|sodronykötélpályák]] kötelei. Álló kötelekben a hajlításból származó feszültség lényegesen kisebb a húzófeszültségnél, és a statikus terhelés miatt nem lép fel [[Kifáradás (anyagé)|kifáradás]].
 
A sodronykötelek készülhetnek kis [[szakítószilárdság]]ú lágy [[acél]]ból, ezek több hajlítgatást bírnak el, mint a nagyszilárdságú acélból készültek, de gyorsabban kopnak. A nagyszilárdságú huzalból készült kötelek hajlékonyabbak (kisebb kötéltárcsát igényelnek), de merevebbek és törékenyebbek. Ugyanígy az azonos összkeresztmetszetű kötelek közül a vékonyabb huzalból készültek hajlékonyabbak, de gyorsabban kopnak és kevésbé korrózióállóak.
A sodronykötelek pászmáit általában hagyományos kenderkötélből készült mag köré fonják. A magot és a pászmát is kenik. Olyan helyeken, ahol fontos, hogy a kötél átmérője a terheléstől függetlenül állandó maradjon, acélbetétet (magot) használnak, de ezeknek a kötlelek kevésbé hajlékonyak. A gyakrabban használt keresztsodrású köteleknél a pászma huzaljai és a kötél pászmái ellenkező sodrásúak (bal-jobb vagy jobb-bal). A hosszsodrású kötelek huzaljainak és pászmáinak sodrásiránya azonos. A keresztsodrású kötelek élettartama általában nagyobb, mert nagyobb felülettel érintkeznek a kötéldobbal vagy tárcsával, így kisebb a kopásuk. Ezzel szemben a hosszsodrású kötél hajlamosabb a kötélforgásra és a hurokképződésre.
 
Általában hat- vagy nyolcpászmás sodronyköteleket alkalmaznak.
 
A hordozó kötelek statikus húzóterhelése miatt a hajlékonyság nem elsődleges szempont, viszont fontos a korrózióállóság. Emiatt nagyobb huzalátmérőjű sodronyköteleket használnak (teher-kötélpályákhoz 3–5 mm, személyszállító kötélpályákhoz 2–3 mm átmérővel). A hordozókötelek általában egyszer sodrott kötelek, melyekben az egymást követő sodratrétegek általában ellenkező irányúak (jobbsodrat után balsodrat jön és viszont). Kötélpályákhoz az egyszerű spirálkötelek nem alkalmasak, mert a huzalok közé befolyik a vz és korróziót okoz. Ilyen helyen zárt szerkezetű köteleket használnak, melyeknél a legkülső réteg huzalai nem körkeresztmetszetűek, hanem olyan alakkal készülnek, melyek kölcsönösen lezárják a víz útját a kötél belseje felé.