„Glücksburg-ház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j
24. sor:
Bár a Glücksburg család tagjai magukat [[III. Keresztély dán király]]tól származtatják, a ház valójában Schleswig–Holstein–Sonderburg–Beck hercegeitől ered. Sem Beck, sem Glücksburg nem voltak önálló hercegségek – előbb Schleswig–Holstein, utóbb a Dán Királyság fennhatósága alatt álltak –, ennek ellenére a ház fejei magukat mindig uralkodó hercegeknek tekintették. Az utolsó uralkodó becki herceg, [[Frigyes Vilmos schleswig–holstein–sonderburg–glücksburgi herceg|Frigyes Vilmos]] úgy döntött, hogy megváltoztatja uralkodói címét annak okán, hogy Glücksburg is a fennhatósága alá került. [[1825]]. [[július 6.|július 6]]-án Frigyes Vilmos herceg felvette a „Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg hercege” címet. Később hatodik fia, [[IX. Keresztély dán király|Keresztély herceg]] felesége dinasztikus kapcsolatai révén IX. Keresztély néven [[1863]]-ban a dán trónra került, mivel [[VII. Frigyes dán király]]nak nem született gyermeke. Ekkor kezdődött meg a Glücksburg-ház felemelkedése és híresen szerteágazó európai rokoni kapcsolatainak kiépítése.
 
[[1863]]-ban [[Görögország]] királyává választották IX. Keresztély dán király második fiát, [[I. György görög király|Vilmos dán királyi herceget]], akiből I. György néven lett görög uralkodó; így alapozva meg a Glücksburg-ház görög ágát. IX. Keresztély király unokája, [[VII. Haakon norvég király|Haakon svéd királyi herceg]] norvég király lett [[1905]]-ben. IX. Keresztély király leányai is jelentős európai uralkodócsaládokba házasodtak be: [[Dániai Alexandra brit királyné|Alexandra hercegnő]] brit királynéként a [[Szász–Coburg–Gothai-ház]], [[Dániai Marija Fjodorovna orosz cárné|Dagmar hercegnő]] orosz cárnéként a [[Romanov-ház]], míg [[Tíra dán királyi hercegnő (1853–1933)|Tíra hercegnő]] cumberlandi uralkodó hercegnéként és címzetes hannoveri királynéként a [[Hannoveri-ház]] tagja lett.
 
== Glücksburg, illetve Schleswig–Holstein hercegei ==