„Csin-dinasztia (1115–1234)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{forma}}'''===A dzsürcsi Jin-dinasztia megszületése'''===
A dzsürcsik a [[tunguz]] népekhez tartoznak, a mai [[Harbin]]tól délkeletre, az Alčuka folyó vidékén éltek, és vadászó-földműves életmódot folytattak. Nevük a kínai forrásokban nuzhen (女真) és nuzhi ( 女直), [[Marco Poló]]nál csorcsa, saját elnevezésük ĵuše vagy ĵušen volt.
 
A X. században a kitajok fennhatósága alá kerültek. Ezt követően egyre jobban megerősödtek, és [[1019]]-ben megtámadták a japán [[Iki]] (壱岐), [[Tsushima]] (対馬) és [[Kyuushuu]] (九州) szigeteket, de a támadásukat visszaverték. [[1115]]-ben, a Wan-Yan (完顔) családból származó [[Aguda]] (阿骨打) vezetésével fellázadtak a kitaj uralom ellen, és Akuda Huiningfu-ban(会寧府)császári trónra lépve, országának az arany jelentésű [[Alčun]], kínaiul a [[Jin]] (金) nevet adta.Az eseményeket látva a Song-dinasztia (宋) uralkodója tengeri úton követet küldött Jin-be, szövetséget ajánlva a [[Liao-dinasztia]] (遼) megdöntéséhez.
A dzsürcsik a [[tunguz]] népekhez tartoznak, a mai [[Harbin]]tól délkeletre, az Alčuka folyó vidékén éltek, és vadászó-földműves életmódot folytattak. Nevük a kínai forrásokban nuzhen (女真) és nuzhi ( 女直), [[Marco Poló]]nál csorcsa, saját elnevezésük ĵuše vagy ĵušen volt.
 
A X. században a kitajok fennhatósága alá kerültek. Ezt követően egyre jobban megerősödtek, és 1019-ben megtámadták a japán [[Iki]] (壱岐), [[Tsushima]] (対馬) és [[Kyuushuu]] (九州) szigeteket, de a támadásukat visszaverték. 1115-ben, a Wan-Yan (完顔) családból származó [[Aguda]] (阿骨打) vezetésével fellázadtak a kitaj uralom ellen, és Akuda Huiningfu-ban(会寧府)császári trónra lépve, országának az arany jelentésű [[Alčun]], kínaiul a [[Jin]] (金) nevet adta.Az eseményeket látva a Song-dinasztia (宋) uralkodója tengeri úton követet küldött Jin-be, szövetséget ajánlva a [[Liao-dinasztia]] (遼) megdöntéséhez.
A Jin-dinasztia végül elfogadta a felkérést, és sorozatos győzelmeket aratva a [[kitaj]] seregek fölött, behatoltak a Yen-yuni (燕雲) területekre.
[[1125]]-ben, a trónon Akudát követő Taizong (太宗) uralkodása alatt semmisítették meg a Liao-dinasztiát, és ejtették fogságba a kitaj császárt, Tian Zuo-t (天祚).
Ekkor a kitaj császári családhoz tartozó [[Yelü Dashi]] (耶律大石) sikeresen elkerülve a dzsürcsi seregeket, nyugatra menekült, és a Chu folyó déli partján [[1132]]-ben létrehozta a [[Karakitaj]] (西遼) birodalmat. Ez a birodalom egészen a [[13. század]] elejéig fennmaradt.
 
 
== A dzsürcsi-kínai háború ==
A kitajok legyőzése után, a Yen-yuni tartományok hovatartozásáról folytatott vita során kitört a háború a Jin és a Song dinasztia között. [[1127]]-ben a dzsürcsik bevették a Song
 
 
A kitajok legyőzése után, a Yen-yuni tartományok hovatartozásáról folytatott vita során kitört a háború a Jin és a Song dinasztia között. 1127-ben a dzsürcsik bevették a Song
dinasztia fővárosát, [[Kaifeng]]et, Huizong (徽宗) és az excsászár Qinzongot (欽宗) 3000 emberrel együtt fogságba ejtették. Qinzong (欽宗) öccse, Gaozong (高宗) elmenekült, és megpróbálta feléleszteni a Song dinasztiát. Azonban a dzsürcsik elfoglalták [[Hebei]]t (河北), [[Shanxi]]t (山西), [[Henan]]t (河南), és [[Shaanxi]]t (陝西) is. Az utóbbi két területen a dzsürcsik nekik hűséges császárt neveztek ki, így ezek a területek egyelőre elkerülték a közvetlen dzsürcsi uralmat. Taizong halála után Xizong (煕宗) került a trónra, aki a báb-uralkodót félreállítva uralma alá vonta ezeket a területeket is.
1142-ben megkötötték a Song – dinasztiával a békeszerződést, és a határt keleten a Huai folyónál, nyugaton pedig a Shanxi Daisanguannál (大散関) húzták meg. A Song császár évente küldött ezüstből és selyemből álló adóajándékot a Jin dinasztiának.
 
== A Jin-dinasztia hanyatlása ==
A dzsürcsik Észak-kínába való húzódása a negyedik császár, Hailong (海隆) uralma idején ment végbe. [[1153]]-ban Huiningfuból (会寧府) áttették a fővárost a stratégiai jelentőséggel bíró észak-kínai [[Yanjing]]be (燕京). Az ötödik császár, Shizong (世宗) uralkodása idején szüntették meg a kínai lakosság ügyeit intéző kancelláriát, és így az adminisztrációs rendszer egységessé vált. Mivel a Kínába bevándorló dzsürcsik egyre jobban elkínaiasodtak, a császár ezt úgy próbálta megakadályozni, hogy bevezette a vizsgarendszert, valamint ösztönözte a konfucianista művek dzsürcsire történő fordítását. A hatodik császár, Zhangzong (章宗) idején érte el a Jin- dinasztia kultúrája virágzásának tetőfokát, de ekkor kezdődtek meg a Hingan-környéki [[mongolok|mongol]] törzsek támadásai is. A támadások előidézték a pénzügyi rendszer összeomlását és a folyószabályozás félbehagyását. Az ezt követő árvizek után, viszály tört ki a dzsürcsik és a kínaiak között. Mivel a császári udvar a dzsürcsik érdekeit tartotta szem előtt, a kínaiak elégedetlensége egyre fokozódott. Ezt a helyzetet kihasználva, a [[Song– dinasztia]] megszegte a békeszerződést, és megtámadta a Jin-dinasztiát. A kínai seregeket nagy nehézségek árán visszaverték és békét kötöttek, de ekkorra a Jin-dinasztia pénzügyi helyzete menthetetlen volt.
 
[[1211]]-ben, a hetedik császár Wei Shao Wang (衛紹王) uralkodása idején megütköztek a [Činggis]]