„IX. Károly svéd király” változatai közötti eltérés

a
[[1600]]-ban háború tört ki [[Lengyelország]]gal, a trónfosztás ürügyén. Károlynak viszont ez kapóra jött, hogy megkaparintsa [[Livónia]] tartományát és a [[Balti-tenger]] kereskedelmének ellenőrzését. A háborúba elküldte egyik fiát Károlyt, aki azonban a [[kokkenhauseni csata|kokkenhasueni csatában]] súlyos vereséget szenvedett és elkergették [[Riga]] alól. Károlyt formálisan [[1604]]-ben királlyá tették (megkoronázására csak három év múlva került sor) és ekkor maga vette kezébe a háború irányítását. 15 ezer fős seregével partra szállt Livóniában, de [[Jan Karol Chodkiewicz]] [[litvánia]]i hetman ugyanebben az évben visszaverte, mielőtt még Rigát elérhette volna. [[1605]]-ben még nagyobb erővel tört Chodkiewicz ellen, akinek seregei szám szerint körülbelül négyszer kisebbek voltak.
 
[[kircholmi csata|Kircholmnál]] nyílt mezőn találta szembe magát Jan Karol Chodkiewicz-csel [[szeptember 27.|szeptember 27-én]]. A csata elején a túlerő és a nyílt terepviszonyok miatt jóval kedvezőbb eséllyel szálltak harcba a svédek. Balszerencsésen alakultak azonban a körülmények, mert Károlynak a csatában kilőtték a lovát és egy mellé állt livóniai [[Németek|német]] nemes átadtaadta át neki a sajátját. A lengyelek megtévesztő támadása és az arra válaszként kezdeményezett svéd roham összeomlott. Chodkiewicz viszont jól kihasználta a svédek soraiban mutatkozó zavarokat és ellentámadásba vezényelte a nehézlovasságát, mely a többszörös túlerőben levő Károlyt kevesebb, mint fél óra alatt valósággal elsöpörte a csatatérről. Károly a csatában katonáinak a felét elvesztette. Szétvert, megalázott seregét a lengyelek könnyűszerrel kiűzték Rigából. Svédország [[1709]]-ig nem szenvedett el ekkora vereséget, igaz a [[poltavai csata]]vesztésnél a túlerő és a kifáradás is közrejátszott, szemben itt, ahol egy jóval kisebb, hadianyagban szűkölködő, hagyományos harcmodorú sereg egy nyugati típusú szervezettebb, felszereltebb ármádiát vert meg.
 
=== Utolsó hadjáratok ===