„Légkör” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
206. sor:
{| class="wikitable" align="right"
|-----
!bgcolor="#EFEBE2" colspan="2" text-align:center | Homokvihar a [[Mars (bolygó)|Mars]]on. <br /> A képet a [[Hubble
|-----
| colspan="2" | [[Fájl:2005-1103mars-full.jpg|200px|center| Kép a [[Mars (bolygó)|Mars]]ról,
|-
| [[Szén-dioxid]]
252. sor:
A légkör rétegződését a felszínre leszálló és leereszkedés közben nyomás-, hőmérséklet- és sűrűség-méréseket végző műholdak adataiból ismerjük ([[Viking-1]], [[Viking-2]], [[Mars Pathfinder|MPF]], [[Mars Exploration Rover|MER]]). Ezen adatok alapján a marsi légkör három részre oszlik: '''alsó, középső és felső légkör'''re.
Az '''alsó légkör''' a felszíntől 40 km-es magasságig terjed. A nyomás és a hőmérséklet a magassággal csökken. Az energiatranszportban a konvekció a meghatározó kb. 10 km-es magasságig. A konvekció éjszaka megszűnik és erős hőmérsékleti [[inverzió (meteorológia)|inverzió]] lép fel a felszín közelében. Az alsó légkör nyomása és hőmérséklete a földi [[sztratoszféra|sztratoszféráéhoz]] hasonló értékű. Az alsó atmoszféra sűrűsége a [[szén-dioxid]] és a víz szublimálása, illetve a sarkokon való kicsapódása eredménye, ami az évszakoktól függ. Ez ahhoz vezet, hogy a felszíni nyomás is évszaktól függően ingadozik, 700-900 [[Pascal (mértékegység)|
Az alsó légkört két folyamat melegíti. A légkörben lévő szén-dioxid egy nagyon gyenge [[üvegház-hatás]]t vált ki, mivel ez akadályozza az [[infravörös]] sugarak távozását a [[világűr]] felé. Ezen felül az alsó légkörben nagy mennyiségű finom porszemcse található, amik elnyelik a [[Nap]]ból érkező infravörös sugárzást, és újra kisugározzák azt. Ez a porréteg fontos szerepet játszik az alsó légkör hőmérsékletének meghatározásában. (a felszínről a „porördögök” gyakorlatilag folyamatosan emelik a légkörbe a finom porszemcséket).
258. sor:
Télen az [[ózon]] is hozzájárul kis mértékben a sarkok feletti légkör melegítéséhez azzal, hogy a Napból érkező [[UV-sugárzás]] hatására ózon keletkezik. Az ózon viszonylag ritka a légkörben, mivel kevés a rendelkezésre álló [[oxigén]], és mivel reakcióba lép a légkörben lévő [[hidrogén]]nel (ami a vízpára [[fotolízis]]e során keletkezik). A sarkok felett téli időszakban kevés a légkörben a vízpára, így ilyenkor több ózon keletkezik (Perrier et al., 2006). Ózont az alsó és a középső légköri rétegben is észleltek (Blamont and Chassefière, 1993; Novak et al., 2002; Lebonnois et al., 2006).
A '''középső légkör''' (vagy mezoszféra) 40
A '''felső légkör''' (vagy termoszféra) a 110 km fölötti magasságokon található. A termoszférát a Nap 10
A 130–150 km fölötti rétegben (ezt ''exobase''-nek nevezik) a részecskék az alacsony sűrűség és a magas hőmérséklet miatt el tudnak szökni a világűrbe (Mantas and Hanson, 1979).<ref>Nadine Barlow: ''Mars - An Introduction to its interior, surface and atmosphere'', Cambridge University Press, 2008, ISBN 978-0-521-85226-5</ref>
|