„Tanácsköztársaság” változatai közötti eltérés

Az [[1917-es februári orosz forradalom|1917-es februári forradalmat]] követően újraalakultak, és ezt követően – szemben [[Lvov herceg]] majd [[Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij|Kerenszkij]] polgári jellegű, koalíciós Ideiglenes Kormányával – adta ki a [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] vezette [[bolsevizmusLeninizmus|bolsevik]] [[párt]] (akkor még [[Összoroszországi Szociáldemokrata Párt]]) a „Minden hatalmat a szovjeteknek!” jelszót. A hatalom fegyveres átvételére végül [[1917]]. [[november 7.|november 7-én]] (a régi [[Julián naptár|juliánus naptár]] szerint [[október 26.|október 26]]-án, innen az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalom]] elnevezés) került sor, amikor a [[Kerenszkij-kormány]] megdöntése után a [[Szentpétervár|pétervári]] szovjet vette át az állam irányítását. Az első szovjet [[kormány (állami szerv)|kormány]] még [[koalíció]]s kormány volt, de [[1918]]-ban már csak bolsevikokból állt, akik (a gyorsan kirobbanó [[PolgárháborúOrosz és intervenció Szovjet-Oroszországbanpolgárháború|polgárháborúra]] hivatkozva) [[proletárdiktatúraA proletariátus diktatúrája|proletárdiktatúrát]] vezettek be.

Az [[első világháború]]t követő forradalmak idején, amikor rövid életű kommunista hatalomátvételek zajlottak le ([[Bajor Tanácsköztársaság]]: 1919. április 6-május 3., [[Szlovák Tanácsköztársaság]] 1919. június 16-ától július 7-ig). Ezek lényegében az orosz mintát követték, és az elnevezést is onnan vették át. Az orosz Tanácsköztársaságban, majd a [[Szovjetunió]]ban a húszas évek elején sajátos [[bürokrácia|bürokratikus]], [[Pártállam|egypártrendszer]]ű diktatúra jött létre, amelyben az eredeti hatalmi szerveknek, a szovjeteknek már csupán végrehajtó szerep jutott.