„Cassini–Huygens” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
54. sor:
A Huygens leszállóegység 2004. [[december 25.|december 25-én]], magyar idő szerint hajnali 4:24-kor sikeresen különvált a Cassini űrszondától. Ezzel megkezdte háromhetes útját a Titánig, amelyre [[2005]]. [[január 14.|január 14-én]] ereszkedett le.<ref>[http://origo.hu/tudomany/vilagur/20041227kritikus.html Kritikus művelet a Szaturnusznál]</ref> A Cassini a Huygens adatait közvetítette a Földre, mivel a leszálló adóberendezése túl gyenge volt a közvetlen sugárzáshoz. Sajnálatos módon a rögzített tudományos mérések és képek nagy része nem jutott el a Földre, mert a Huygens adóegysége egy tervezési hibát tartalmazott, ugyanis nem vették figyelembe a [[Doppler-effektus]] hatását.
[[Kép:Saturn Storm Panoramas.jpg|right|thumb|250px|
[[2010]]-ben a Cassini hatalmas vihart észlelt a Szaturnuszon. A vihar apró pontként kezdte egyetlen képkockán [[2010]]. [[december 5.]]-én, majd olyan nagy viharrá nőtt, hogy 2011 januárjára teljesen körbeérte a bolygót. A kolosszális vihar, mely észak-dél irányban mintegy 15 ezer kilométerre terjedt ki, a legnagyobb, melyet a Szaturnuszon az utóbbi két évtizedben észleltek, és az eddigi legnagyobb, amelyet addig a bolygón megfigyeltek. Ugyanazon a napon, amikor a Cassini nagy felbontású kamerái lencsevégre kapták a vihar első felvételeit, [[rádióhullám|rádió]]- és [[plazma]]hullám készüléke észlelte a vihar elektromos aktivitását is, felfedve, hogy úgynevezett [[konvektív vihar]]ról - ami erős feláramlással rendelkezik - van szó. A vihar 200 napos aktív periódusával a leghosszabb, bolygót átfogó viharrá vált, melyet a Szaturnuszon valaha megfigyeltek. A korábbi rekordtartó egy [[1903]]-as kitörés volt,
== Az űrszonda ==
|