„Heinrich Müller (Gestapo)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
Mint a Gestapo vezetője részt vett az alárendeltségébe tartozó, Adolf Eichmann vezette „Zsidóügyi csoport” („Judenreferat”), a IV B 4 csoport felállításában, tevékenysége tervezésében, irányításában, a végrehajtásban a zsidók ellen irányuló népirtásban a megszállt Európában és a különösen a Szovjetunióban.
 
Reinhard Heydrich parancsára Müller utasításokat fogalmazott a megszállt keleti területeken tevékenykedő SS kivégző alakulatoknak (SS-[[Einsatzgruppe]]n), és hozzá futottak be ezektől az alakulatoktól a jelentések a tevékenységükről.
és hozzá futottak be ezektől az alakulatoktól a jelentések a tevékenységükről.
 
A Gestapo a koncentrációs táborokban, haláltáborokban - így az auschwitz-iben is - állandó képviselettel volt jelen.
Walter Schellenberget, az SD, a Külföldi Hírszerző Szolgálat fejét tartják a szerzőjének azoknak a pletykáknak, miszerint Müller 1945 előtt a Szovjetuniónak dolgozott, és rádiókapcsolatot is fenntartott a szovjet hírszerző szolgálatokkal. Schellenberg, aki kölcsönösen és hevesen rivalizált Müllerrel, ezeket a vélelmeit kifejtette az amerikai hírszerző szolgálat, az OSS képviselőinek is 1945-ös kihallgatásai alkalmával. Schellenberg állításait azonban mind közös főnökük, Ernst Kaltenbrunner, Müller közvetlen felettese, mind beosztottja, Heinz Pannwitz is cáfolták. Heinz Pannwitz aki több évet töltött szovjet börtönben ezzel szemben 1959-ben a CIA képviselőinek kijelentette, többszöri kihallgatások során a Szovjetunióban arról győződött meg, hogy Müller halott.
 
Miután Argentínában az izraeli titkosszolgálat 1960 májusában elfogta és titokban Izraelbe szállította Eichmannt, vallomásai újra a közérdeklődés középpontjába állította Müller hollétének a kérdését. Ehhez kapcsolódóan Müller egykori titkárnőjét és szeretőjét is megfigyelés alatt tartották és ki is hallgatták. A házkutatások során azonban nem találtak semmilyen adatot, bizonyítékot arra, hogy Müller - a nyugatnémet rendőrség gyanújának megfelelően - külföldön él és kapcsolatot tart a családjával. 1963 szeptemberében a rendőrség a berlini Lilienthal utcai temetőben rábukkant egy sírra amely állítólag Müller holttestét rejtette. A vizsgálat azonban feltárta, hogy a maradványok nem lehetnek Mülleré. Azoknak a híreknek, amelyek szerint Müllert egy tömegsírba temették egy berlini zsidó temetőben, nem lehetett utána járni, mivel az Kelet-Berlin területén volt. Körülbelül ugyanebben az időben a CIA felújította a vizsgálatot Müller holléte ügyében: szocialista országokból érkezett disszidensektől kaptak olyan információkat, hogy Müllert a szovjetek tartóztatták le a háború után, és a Szovjetunióba szállították. Szintén az 1960-as években jelentek meg különböző újságcikkek arról, hogy egyes hírek szerint Müller Romániában, Albániában, Dél-Afrikában vagy Dél-Amerikában él. 1971 decemberében CIA-jelentésben felmerült, hogy mindez egy hidegháborús félretájékoztatási kampány a keleti oldal részéről. Meggyőző bizonyíték azonban nincs arra, hogy Müller együttműködött a szovjetekkel. A CIA-jelentés szerint hasonlóképpen nincs meggyőző bizonyíték arra sem, hogy a Müller meghalt Berlinben 1945-ben.
 
Johannes Tuchel, a Német Ellenállás Emlékközpontjának vezetője szerint Müller meghalt nem sokkal a háború vége előtt. Elemzését a kortárs dokumentumok megerősítik, nevezetesen hogy Müller holttestét 1945 augusztusában az egykori birodalmi légügyi minisztérium közelében egy rögtönzött sírban találták meg. Innen a maradványait az 1943-ban felszámolt Grosse Hamburger utcai zsidó temetőbe helyezték át tömegsírba. A zsidó vallási szabályok azonban nem teszik lehetővé a halottak exhumálását, ezért Müller eltemetésének helye örökre titok marad.<ref>[http://www.hetek.hu/kulfold/201311/zsido_temetoben_nyugszik_a_gestapo_parancsnoka Zsidó temetőben nyugszik a Gestapo parancsnoka], hetek.hu</ref>