„Határozói mellékmondatok a román nyelvben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
javítás: "melléknévi névmás" helyett "determináns" |
szócikk jobbítása |
||
1. sor:
{{román nyelv}}
Ez a szócikk a [[román nyelv]] [[mondattan]]ának az összetett [[mondat]]tal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a [[határozó]]i mellékmondatokat (románul ''propoziții subordonate circumstanțiale'') tárgyalja, a [[hagyományos nyelvtan]] szemlélete szerint. Ezek fajtáival, bevezetőivel, helyével a főmondathoz képest, [[állítmány]]uk [[igemód]]jával és más szerkesztési jellegzetességekkel foglalkozik.
== Közös vonásaik ==
Tartalmi (mondattani funkcióik és elvontságuk foka) és formai (szerkezetük) szempontból, a határozói mellékmondatok sajátossága a [[Nem határozói mellékmondatok a román nyelvben|nem határozóiakhoz]] ''(propoziții subordonate necircumstanțiale)'' képest az, hogy tartalmuk általában konkrét, és sok jellegzetes szerkesztési eszközeik vannak. Ezek a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, a következményes, az eszközhatározói, a társhatározói, a tekintethatározói, a feltételes, a megengedő, az ellentétet kifejező határozói, a hozzáadásra utaló határozói és a kivételt kifejező határozói<ref>Az utolsó három
== Alárendelési eszközök ==
A mellékmondat kötődhet az őt alárendelő főmondathoz egyrészt [[kötőszó]]val vagy kötőszói szerepet betöltő más szóval, másrést közvetlenül. Ezeket a nyelvi eszközöket kiegészítheti a [[flexió|ragozás]], a [[hanglejtés]] és a szünet.<ref>Avram 1997, 419–421. o. nyomán szerkesztett szakasz.</ref>
== A határozói mellékmondatok fajtái ==
Az alábiakban a helyhatározói, az időhatározói, az okhatározói, a célhatározói, a módhatározói, a következményes, az eszközhatározói, a társhatározói, a tekintethatározói, a feltételes, a megengedő, az ellentétet kifejező határozói, a hozzáadásra utaló határozói és a kivételt kifejező határozói mellékmondatokat mutatjuk be.<ref>Avram 1997, 435–453. o. nyomán szerkesztett szakasz.</ref>
=== A helyhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială de loc)'' ===
E mellékmondat bevezetői a következők lehetnek:
Olykor a főmondatban van egy nem kötelező, a mellékmondatra utaló szó, megerősítés céljából: '''''Acolo''' să rămâi unde îți spun!
=== Az időhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială de timp)'' ===
39 ⟶ 43 sor:
Ez a mondattípus azt fejezi ki cselekvés alakjában, mikor történik a főmondatbeli cselekvés az alárendeltbelihez képest:
* az alárendelt cselekvés előtt (előidejűség): ''A sosit înainte ca prânzul să fie gata
* az alárendelt cselekvés után (utóidejűség): ''A sosit după ce terminasem prânzul
* egyidőben (egyidejűség): ''A sosit în timp ce luam prânzul
Az időhatározói mondat bevezetője a kifejezett időbeli viszonytól függ.
49 ⟶ 53 sor:
==== Előidejűség ====
* a ''până la'', ''pentru'', ''pe'' elöljárós névmások vagy determinánsok: ''Am așteptat până la '''ce''' oră a trebuit'' ’Addig az óráig vártam, ameddig kellett’, ''Îți rezerv cameră pentru/pe '''ce''' dată vrei'' ’Arra a napra foglalok neked szobát, amelyikre akarod’.
Olyan bevezető szavak is vannak, amelyek nem fejezik ki az alárendelő cselekvés időbeli határát is:
* az ''înaintea'' elöljárós vagy az ''înainte de'' elöljáró értékű szókapcsolattal ellátott vonatkozó vagy határozatlan névmás: ''Eu ajung în vârf '''înaintea oricui''' încearcă să urce'' ’Én érek a csúcsra akárki előtt, aki megpróbál felmenni’;
* a ''până'' kötőszó vagy a ''până'' elöljárószót magába foglaló kötőszó értékű szókapcsolat: ''Să vii '''până''' nu e prea târziu'' ’Addig jöjj, míg nem késő’, '''''Până (când) să''' mă trezesc, el plecase deja'' ’Mire felébredtem, ő már el is ment’;
==== Utóidejűség ====
==== Egyidejűség ====
Az egyidejűségnek több fajtája lehet, melyek mindegyikét jellegzetes bevezetők fejezik ki.
A folyamatos egyidejűséget kifejezik:
* az ''în timp ce'', ''în vreme ce'', ''pe când'' ’miközben’ kötőszó értékű szókapcsolatok: '''''În timp ce''' vorbeai, mă gândeam la altceva'' ’Miközben beszéltél, másra gondoltam’;
* a ''când'' ’amikor’ határozószó: ''Scrisoarea a sosit '''când''' eram la serviciu'' ’A levél akkor érkezett, amikor a munkahelyemen voltam’.
A fokozatos és párhuzamos történést a ''pe măsură ce'' kötőszó értékű szókapcsolat jelzi: ''Strugurii se culeg '''pe măsură ce''' se coc'' ’A szőlőt úgy szedik, ahogy érik’.
A pillanatnyi egyidejűséget a ''când'' határozószó fejezi ki, amelyet a főmondatbeli ''atunci'' ’akkor’, ''tocmai'' ’éppen’, ''exact'' ’pontosan’ határozószók erősíthetnek meg: ''Pornește exact '''când''' se dă semnalul'' ’Pontosan akkor indul, amikor jeleznek’.
Az ismételt egyidejűséget az ''oricând'' ’akármikor’ határozatlan határozószó és az ''(ori) de câte ori'' ’akárhányszor’ kötőszó értékű szókapcsolat fejezi ki: ''Vine '''ori de câte ori''' vrea'' ’Eljön, akárhányszor akar’.
==== Más szerkesztési jellegzetességek ====
98 ⟶ 105 sor:
A hanglejtés, a hangsúlyozás és a szünet ([[írás]]ban [[Vessző (írásjel)|vesszővel]] jelzett) szerepet játszhatnak a mondatok jelentésében:
:
:
Előfordul, hogy az időhatározói mondat csak formailag az, és hogy valójában a
=== Az okhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială de cauză)'' ===
==== Fajtái ====
==== Bevezetői ====
==== Más szerkesztési
=== A célhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială de scop)'' ===
A tagadó célhatározói mondatban a ''cumva'' határozószóval erősíthető meg a tagadás: ''Îi dau telefon, ca nu '''cumva''' să plece fără mine'' ’Telefonálok neki, nehogy nélkülem menjen el’.
Állítmányának igemódja mindig a kötőmód.
=== A módhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială de mod)'' ===
==== Fajtái és bevezetői ====
Ennek a mondattípusnak több fajtája van, melyek közül egyesek alkategóriákkal is rendelkeznek. A mondat bevezetője a fajtájától függ.
:– a ''să'' kötőszóval bevezetett tagadó mellékmondattal, tagadó főmondat után: ''Nu rezistă el '''să''' nu se ducă la ea'' ’Nem bírja ki, hogy ne menjen el hozzá’.
2. A módhatározói mondat egy másik típusa az összehasonlító, mely többféle viszonyt fejezhet ki.
a) Az egyik fajtája minőségi vagy mennyiségi egyenlőséget fejez ki:
* A mennyiségi egyenlőséget a ''cât'' ’annyi’, ''cu cât'' ’annyival’, ''pe cât'' ’annyira’ bevezetőkkel és a lehetséges ''atât'' ’amennyi’, illetve ''cu atât'' ’amennyivel’, ''pe atât'' ’amennyire’ utalószókkal jelzik: ''A crescut într-un an '''(atât) cât''' cresc alții în doi'' ’Annyit nőtt egy év alatt, amennyit mások kettő alatt nőnek’.
Mindkétféle egyenlőséget a ''ca (și)'', illetve a ''cât (și)'' + vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy határozószó segítségével is ki lehet fejezni: ''S-a prezentat la concurs la fel de bine '''ca și cine''' a luat premiul întâi'' ’Ugyanolyan jól szerepelt a versenyen, mint az, aki az első díjat nyerte’ (minőségi egyenlőség); ''Aici am vândut la fel de mult '''cât și unde''' am fost ieri'' ’Itt ugyanannyit adtam el, amennyit ott, ahol tegnap voltam’ (mennyiségi egyenlőség).
b) Az összehasonlító módhatározói mondat egy másik fajtája egyenlőtlenséget kifejező. Ebből is többféle van:
* Az egyenlőtlenséget általában kifejező összehasonlító mondat a főmondatban levő, a tulajdonság nagyobb vagy kisebb mértékét kifejező melléknévhez, a mód nagyobb vagy kisebb mértékét jelző határozószóhoz, vagy egy ''altfel'' ’másképpen’ típusú határozószóhoz kötött. Bevezetői többnyire a ''decât'' ’mint’ határozószó vagy a ''de cum'' ’mint ahogy’ kötőszó értékű szókapcsolat: ''Muncește mai bine '''decât''' credeam'' ’Jobban dolgozik, mint gondoltam’, ''Se face altfel '''de cum''' știam'' ’Másképpen csinálják, mint ahogy tudtam’.
* Az elutasított vagy nem kívánatosnak ítélt cselekvést a ''decât să'' kötőszó értékű szókapcsolat vezeti be: ''Mai bine mă retrag '''decât să''' fac așa ceva'' ’Inkább visszavonulok, mintsem hogy ilyet tegyek’.
* A főmondatbeli [[Névelők és névszók a román nyelvben#A melléknév fokozása|viszonylagos felsőfokú]] melléknévtől vagy határozószótól függő mondatot a ''din'' elöljárós ''cât'' ’ahány’ vonatkozó névmás vagy determináns vezeti be: ''Este candidatul cel mai bun '''din câți''' s-au prezentat'' ’Ez a legjobb jelölt azok közül, ahányan jelentkeztek’.
c) Van feltételes összehasonlító módhatározói mondat is, mely feltételezettként bemutatott cselekvéssel fejezi ki az összehasonlítást. Bevezetői a ''ca și cum'', ''ca și când'', ''de parcă'' kötőszó értékű szókapcsolatok, vagy a ''parcă'' határozószó (mindezek jelentése ’mintha’): ''Dansează '''ca și cum / de parcă / parcă''' ar pluti'' ’Úgy táncol, mintha lebegne’.
3. A fokozatos mértéket kifejező módhatározói mondat azt jelzi, hogy a főmondat cselekvése minőségileg vagy mennyiségileg változik a mellékmondat cselekvése változásának arányában. Bevezetője a ''cu'' elöljárós ''cât'' határozószó, amelyre a ''cu'' + ''atât'' határozószó utal: ''Cu cât îmbătrânește (, cu atât) se îmblânzește'' ’Ahogy öregszik, úgy szelídül’.
==== Más szerkesztési jellegzetességei ====
A módhatározói mondat állítmányának igemódja a mondat bevezetőjétől függ. A ''să'' kötőszót tartalmazó szókapcsolatok (''decât să'' ’mintsem hogy’, ''fără (ca) să'' ’anélkül hogy’) a kötőmóddal használatosak, a feltételes összehasonlító mondat igemódja a feltételes mód, a többi módhatározói mondaté általában a kijelentő mód.
E mondattípus helye általában szabad, de a tulajdonképpenieké és az összehasonlítóké inkább a főmondat után van, a fokozatos mértéket kifejezőké pedig a főmondat előtt. Csak a ''de cum'' és a ''de parcă'' által bevezetett mondatokat helyezik mindig a főmondat mögé.
=== A következményes mondat ''(propoziția circumstanțială consecutivă)'' ===
E mellékmondat-típus bevezetői az alábbi példákban láthatók:
:''Este atât de furios, '''încât/că''' e în stare de orice'' ’Annyira dühös, hogy mindenre képes’;
:''A mâncat '''de''' m-a speriat'' ’Annyit evett, hogy megijesztett’;
:''Nu sunt prost '''să''' fac așa ceva'' ’Nem vagyok hülye, hogy ilyesmit csináljak’;
:''E prea deștept '''ca să''' nu înțeleagă'' ’Túl okos ahhoz, hogy ne értse meg’;
:''Pune harta așa '''încât să''' se vadă bine!'' ’Úgy helyezd el a térképet, hogy jól lehessen látni!’;
:''Poarta este prea îngustă '''pentru ca''' mașina '''să''' poată intra'' ’A kapu túl keskeny ahhoz, hogy a kocsi be tudjon menni’.
Amint a példákból látszik, a következményes mondatnak lehet utalószója a főmondatban. Ezek a következők:
* a bevezető szó előtt használt ''astfel'', ''așa'' ’úgy’, ''atât'' ’annyira’, ''destul'' ’elég’ határozószók és az ''în așa fel'' ’olymódon’ ''până într-atât'', ''până acolo'' ’olyannyira’ határozószó értékű szókapcsolatok: ''Am lucrat '''destul''' pentru ca acum să mă pot odihni'' ’Eleget dolgoztam ahhoz, hogy most pihenhessek’;
* a melléknév vagy határozószó előtt használt ''așa de'', ''atât de'' ’olyan’, ''destul de'' ’elég’ határozószó értékű szókapcsolatok és a ''prea'' ’túl’ határozószó: ''Câinele era '''așa de / atât de mare''', că nu încăpea în cușcă'' ’A kutya olyan nagy volt, hogy nem fért az ólba’;
* az ''asemenea'' és ''așa'' mutató determinánsok, valamint az ''astfel de'' ugyanilyen értékű szókapcsolat (jelentésük ’olyan’): ''Era un '''asemenea''' / '''așa''' un / un '''astfel de''' zgomot, încât nu ne auzeam unul pe altul'' ’Olyan zaj volt, hogy nem hallottuk egymás szavát’.
A következményes mondat állítmányának igemódja a kötőmód, ha bevezetője a ''să'' kötőszó vagy ezt tartalmazó szókapcsolat, illetve a kijelentő, a feltételező vagy a feltételes mód más bevezető szók esetében.
=== Az eszközhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială instrumentală)'' ===
Bevezetői többnyire a ''cu'' ’-val/-vel’ és ''prin'' ’keresztül’ elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmások
Igemódja lehet a kijelentő mód (lásd a fenti példákat), a feltételes mód (''Aș trimite scrisoarea prin oricine '''ar fi''' dispus s-o ducă
Helye általában a főmondat után van, kihangsúlyozottan pedig a főmondat előtt: ''Cu ce am găsit am scris
=== A társhatározói mondat ''(propoziția circumstanțială sociativă)'' ===
247 ⟶ 240 sor:
Ez a mondattípus olyan lényre vagy dologra utal, amely a főmondatbeli cselekvésben vesz részt, vagy ennek hatását szenvedi el. A társulás többnyire a főmondat alanyával, [[Egyszerű mondatok a román nyelvben#A közvetlen tárgy|közvetlen tárgyával]] vagy a [[Egyszerű mondatok a román nyelvben#A szenvedő ige kiegészítője|szenvedő igével kifejezett állítmányának a kiegészítőjével]] történik.
:– a ''cu'' ’-val/-vel’ elöljárószós vagy az
:– a ''cu'' elöljárós ''cât'' vonatkozó határozószó vagy ''oricât'' határozatlan határozószó: ''A plecat cu '''cât''' avea la el
=== A tekintethatározói mondat ''(propoziția circumstanțială de relație)'' ===
261 ⟶ 254 sor:
Ez a ritkán előforduló mellékmondat azt fejezi ki, hogy mire korlátozódik a főmondatbeli cselekvés vagy egy benne kifejezett tulajdonság megléte, avagy azt, hogy milyen szempontból történik a közlés.
:– az ''în'', ''la'', ''pentru'' elöljárós vonatkozó vagy határozatlan névmások: ''Se evidențiază în '''ce''' ține de practică
:– a ''cât'' vonatkozó névmás, az ''în'' vagy ''întru'' elöljárókkal vagy ezek nélkül: ''Sunt mulțumit '''(întru) cât''' privește rezultatul
=== A feltételes mondat ''(propoziția circumstanțială condițională)'' ===
273 ⟶ 266 sor:
Ez a mondattípus olyan cselekvést vagy állapotot fejez ki, amely feltétele a főmondatbeli cselekvés megvalósulásának, illetve állapot meglétének.
Alárendelő eszközei elsősorban olyan bevezető szavak, mint a ''dacă'' kötőszó ('''''Dacă''' ai timp, vino!'' ’Ha van időd, gyere el!’) vagy az ''în caz că'' kötőszó értékű szókapcsolat ('''''În caz că''' încalcă contractul, vor plăti despăgubiri'' ’Abban az esetben, ha megszegik a szerződést, kártérítést fognak fizetni’), de bevezető szó nélkül is előfordul, kérdő hanglejtéssel: ''Ai ceva de spus, spune acum!'' ’Mondanivalód van? Mondd el most!’
A feltétel fogalmához bizonyos, a mellékmondatban vagy a főmondatban található szavak kötődnek.
A mellékmondatban lehetnek a feltétel eshetőségének fogalmát erősítő szavak:
* a ''cumva'' határozószó: ''Dacă pleci '''cumva''' din oraș, anunță-mă!'' ’Ha netán elmész a városból, értesíts!’;
* a ''vreun, vreo'' határozatlan melléknévi determináns: ''Dacă ai '''vreo''' întrebare, pune-o!'' ’Ha kérdésed van, tedd fel!’
A főmondatban előfordulhatnak a feltétel korlátozó voltát erősítő határozószók, pozitív alakú főmondatban ''numai'' (''Vin '''numai''' dacă mă rogi'' ’Csak akkor jövök, ha megkérsz rá’), negatív alakúban, ugyanazzal a jelentéssel, ''decât'': ''Nu vin '''decât''' dacă mă rogi''.
A feltételes mondat leggyakoribb utalószója a főmondatban az ''atunci'' ’akkor’ határozószó: ''Dacă vrei bani, '''atunci''' lucrează!'' ’Ha pénzt akarsz, akkor dolgozz!’
E mondattípus állítmánya kijelentő, feltételes vagy feltételező módban állhat.
A bevezetős feltételes mondat helye általában szabad, bár gyakoribb a főmondat elé helyezése, miközben a bevezető nélküli mondat helye mindig a főmondat előtt van.
=== A megengedő mondat ''(propoziția circumstanțială concesivă)'' ===
317 ⟶ 289 sor:
==== Fajtái és alárendelő eszközei ====
* a ''cu toate că'', ''chit că'' ’annak ellenére, hogy’, ''indiferent că'', ''indiferent dacă'' ’attól függetlenül, hogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: ''Face sport, '''cu toate că''' e în vârstă'' ’Sportol, annak ellenére, hogy idős’, ''Face totdeauna ce vrea, '''indiferent că''' se opune cineva sau nu'' ’Mindig azt csinál, amit akar, függetlenül attól, hogy ellenzi valaki vagy sem’.
Van feltételes megengedő mondat is, amely alárendelési eszköze lehet bevezető szó, de anélkül is előfordul. Bevezető szavak:
* a ''chiar dacă'', ''și dacă'' ’akkor is, ha’, ''nici dacă'', ’akkor sem, ha’, ''chiar fără (ca) să'', ''și fără (ca) să'' ’anélkül is, hogy’ kötőszó értékű szókapcsolatok: '''''Chiar dacă''' nu vrei, eu tot vin'' ’Ha nem akarod, én akkor is eljövök’, ''N-o fac '''nici dacă''' mă plătesc'' ’Nem teszem meg akkor sem, ha fizetnek’, ''Merg '''și fără să''' mă invite'' ’Odamegyek anélkül is, hogy meghívnának’;
* határozatlan névmások és determinánsok: '''''Oricine''' ar suna, nu deschid ușa'' ’Akárki csöngetne, nem nyitok ajtót’, '''''Orice''' greșeală ar face, este iertat'' ’Akármilyen hibát is követne el, megbocsátanak neki’;
* vonatkozó és határozatlan határozószók: '''''Oricât''' aș vrea, nu pot să rămân'' ’Akármennyire is akarnám, nem maradhatok’;
* az ''indiferent'' határozószó + vonatkozó névmás: ''Indiferent '''cine''' ar suna, nu deschid ușa'' ’Akárki csöngetne, nem nyitok ajtót’;
E mellékmondat-típus bevezető nélküli alárendelése lehet a kérdő hanglejtésével társított (''N-ai chef, eu tot vin'' ’Nincs kedved hozzá? Én akkor is eljövök’) vagy az állítmányának igemódjával társított: '''''Ducă'''-se toți, eu nu mă duc'' (''să'' nélküli kötőmód) ’Menjen akár mindenki, én akkor sem megyek’, '''''Omoară'''-mă, tot nu-ți spun!'' (felszólító mód) ’Ha megölsz, akkor sem mondom meg neked!’
==== Más szerkesztési jellegzetességei ====
A megengedő mondat leggyakoribb utalószói a főmondatban a ''tot'' és a ''totuși'' ’mégis’ határozószók: '' ''Deși e bătrân, '''tot / totuși''' muncește'' ’Bár öreg, mégis dolgozik’.
A tulajdonképpeni megengedő mondat igemódja többnyire a kijelentő mód, de lehet a feltételes mód is, a feltételes megengedő mondaté pedig főleg a feltételes mód, másodsorban pedig a kijelentő mód.
=== Az ellentétet kifejező mondat ''(propoziția circumstanțială opozițională)'' ===
369 ⟶ 319 sor:
Az ellentétet kifejező mondatokat két csoportra lehet osztani: jellegzetes bevezetősek és másfajta határozói mondatfélékre jellemző bevezetősek.
* az ''în loc să'' kötőszó értékű szókapcsolat: '''''În loc să''' muncească, pierde vremea'' ’Ahelyett hogy dolgozna, lopja a napot’;
* az ''în loc de'' elöljárószó értékű szókapcsolatos vonatkozó vagy határozatlan névmás/determináns, valamint vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''În loc de '''cine''' era așteptat, a venit Petre'' ’Ahelyett, akit vártak, Petre jött el’, ''În loc de '''cât''' îmi promisese, mi-a dat mai nimic'' ’Ahelyett, amennyit ígért, majdnem semmit sem adott’.
A feltételes mondatra hasonlító ellentétet kifejező mondat bevezetője a ''dacă'' kötőszó, amelyre a főmondatban az ''apoi'' ’aztán’, ''dimpotrivă'' ’ellenben’ vagy ''în schimb'' ’viszont’ határozószók utalhatnak: '''''Dacă''' anul trecut rezultatele au fost slabe, (în schimb) anul acesta sunt foarte bune'' ’Ha tavaly az eredmények gyengék voltak, az idén nagyon jók’.
Az időhatározói mondatra hasonlító ellentétet kifejező mondatot főleg a ''câtă vreme'', ''în timp ce'', ''în vreme ce'', ''pe când'' (mind a négy jelentése ’miközben’) kötőszó értékű szókapcsolatok vezetik be: ''Eu lucrez tot timpul, '''pe când''' el nu face nimic'' ’Én folyton dolgozom, miközben ő nem csinál semmit’.
A módhatározói mondatra hasonlító ellentétet kifejező mondatnak két fajtája van:
* A tulajdonképpeni módhatározói mondatra hasonlítót a ''fără (ca) să'' kötőszó értékű szókapcsolattal vezetik be: ''A concurat mereu, '''fără să''' câștige niciodată'' ’Mindig versenyezett, anélkül hogy valaha is nyert volna’.
* Az összehansolításra hasonlító ellentétet kifejező mondatra főleg a ''decât'' határozószóból és egy vonatkozó vagy határozatlan névmásból/determinánsból álló szókapcsolat, avagy a ''decât'' és egy vonatkozó vagy határozatlan határozószó alkotta szókapcsolat jellemző. A konkrét szó attól a főmondatbeli szótól függ, amellyel ellentétben áll: ''A venit altcineva decât '''cine''' credeam'' ’Másvalaki jött, mint akire gondoltam’, ''Să mergem altundeva decât '''unde''' merg ei'' ’Menjünk máshová, mint ahová ők mennek’.
==== Más szerkesztési jellegzetességei ====
A ''să'' kötőszót tartalmazó szókapcsolatok a kötőmódot vonzzák, a többi bevezető általában a kijelentő móddal használatos, de előfordul a feltételes mód és a feltételező mód is.
Az ''în loc să'' és az ''în loc de'' + névmás/határozószó által bevezetett, és az időhatározói mondatra emlékeztető ellentétet kifejező mondat helye nem kötött, viszont a feltételes mondatra hasonlító csak a főmondat elé kerülhet.
=== A hozzáadásra utaló határozói mondat ''(propoziția circumstanțială cumulativă)'' ===
395 ⟶ 341 sor:
Ez azt jelzi, mi adódik hozzá ahhoz, amit a főmondat fejez ki, vagy hogy mihez adódik a főmondat tartalma.
* a ''după ce că'' ’nem elég, hogy’, ''pe lângă că'' ’amellett hogy’ kötőszó értékű szokapcsolatok: '''''După ce că''' e necinstit, se mai și laudă cu asta'' ’Nem elég, hogy becstelen, de még dicsekszik is vele’;
* a ''pe lângă'' ’mellett, mellé’, ''peste'' ’túl’ elöljárók, az ''în afară de'' ’kívül’, ''dincolo de'' ’túl’ elöljárószó értékű szókapcsolatok vagy a ''decât'' ’mint’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy determináns / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: '''''Pe lângă ce''' avea în casă, a mai cumpărat'' ’Amellé, ami a házban volt, még vásárolt’, ''Am văzut și altceva '''decât''' ce presupuneam'' ’Mást is láttam azon kívül, amit feltételeztem’.
A hozzáadásra utaló határozói mondatnak gyakran van utalószója a főmondatban: ''și'' ’is’, ''mai (și)'' ’még … is’, ''nici'' (+ ''nu'') ’nem is’: ''Pe lângă că e vinovat, '''nici''' nu recunoaște'' ’Amellett, hogy ő a hibás, nem is ismeri be’.
E mondattípus állítmányának igemódja többnyire a kijelentő mód, de lehet a feltételes és a feltételező mód is.
A hozzáadásra utaló határozói mondat helye szabad, a ''decât''-tal kezdődő bevezető szókapcsolattal bevezetetten kívül, amely mindig a főmondat után áll.
=== A kivételt kifejező határozói mondat ''(propoziția circumstanțială de excepție)'' ===
412 ⟶ 356 sor:
Bevezetői:
* az ''în afară că'' kötőszó értékű szókapcsolat (''Nu mă deranjează cu nimic, '''în afară că''' vine târziu acasă'' ’Nem zavar semmivel, azon kívül, hogy későn jár haza’);
* az ''în afară de'', ''în afara'' elöljároszó értékű szókapcsolat vagy a ''decât'' ’mint’ határozószó által megelőzött vonatkozó vagy határozatlan névmás vagy determináns / vonatkozó vagy határozatlan határozószó: ''N-am dat nimănui, '''în afara cui''' mi-ai spus'' ’Nem adtam senkinek, kivéve annak, akinek mondtad’, ''N-am mai fost altă dată '''decât când''' ai fost și tu'' ’Nem voltam ott máskor, csak amikor te is’;
* a ''decât'' határozószó + a ''să'' kötőszó: ''Nu vreau altceva '''decât să''' dorm'' ’Nem akarok mást, mint aludni’.
A főmondat mindig tartalmaz egy, a következők közüli szót: ''alt(ul)'' ’más(ik)’, ''altceva'' ’másvalami’, ''altcineva'' ’másvalaki’, ''altundeva'' ’másvalahol/máshova’, ''altă dată'' ’máskor’, ''niciun(ul)'' ’egy(ik) … sem’, ''nimic'' ’semmi’, ''nimeni'' ’senki’, ''orice'' ’akármi’, ''oricine'' ’akárki’, ''oriunde'' ’akárhol’, ’akárhova’, ''oricând'' ’akármikor’. Gyakran ezek mellett a ''mai'' határozószó is jelen van: ''N-am '''mai''' fost altă dată decât când ai fost și tu''.
A kivételt kifejező határozói mondat állítmányának igemódja a kötőmód, ha ''decât să'' vezeti be, és főleg a kijelentő mód, esetleg a feltételes mód vagy a feltételező mód a többi esetben.
425 ⟶ 366 sor:
E mondat helye szabad, ha ''în afară că'', ''în afară de'' vagy ''în afara''-val szerkesztett, viszont mindig a főmondat után van, ha ''decât''-tal szerkesztett.
==
{{jegyzetek|2}}
== Források ==
* {{ro}} Avram, Mioara
* [[Ádám Zsigmond (pedagógus, 1913–1994)|Ádám Zsigmond]] ''et al''. ''Helyesen románul. Nyelvi ismeretek, gyakorlatok''. Bukarest: Kriterion. 1971
[[Kategória:A román nyelv mondattana]]
| |||