„Heurisztika” változatai közötti eltérés

3 025 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A meggyőzési heurisztikák az üzenetek feldolgozásának meglehetősen gyakran használt módja. A szakértők általában tudják, mit beszélnek, egy hosszú üzenet lehet, hogy több lényeges információt tartalmaz, mint egy rövid, és úgy gondoljuk, egy drága tárgy biztosan a kimagasló minősége miatt drága.
Néha azonban ez a felületes feldolgozás nem meggyőző, nem nyújt elég információt. Ilyen esetben motiváltak leszünk alaposabban feldolgozni az információt. (Smith & Mackie, 2004)
 
=== Heurisztikák a döntéshozatalban ===
Amos Tversky és Daniel Kahneman a 70-es, 80-as években úttörő kutatásainak révén számos döntéshozatallal kapcsolatost tipikus torzítást és a mögöttük húzódó 3 heurisztikát írt le. 
 
-'''reprezentativitásheurisztika''': a valószínűségeket az alapján becsüljük meg, hogy egy eset mennyire hasonlít egy osztályhoz. A ''szerencsejátékos torzítása'' is ezzel az elvvel magyarázható. A szerencsejátékos torzítás például akkor jelenik meg, amikor pénzérmét egymásután feldobva egy fejjel és írással kevert sorozatot inkább véletlenszerűnek tekintünk, mint egy csupa fejből állót. Valamint ha megkérdezünk valakit, hogy 5 fejjel végződő dobás után fej, vagy írás következik, akkor nagyobb valószínűséggel mond írást, pedig a kocka nem emlékszik.
 
Ha megkérdezzük az embereket, hogy döntsék el, hogy István milyen foglalkozású könyvtáros, vagy mezőgazdász, pár tulajdonság alapján: „István nagyon félénk és visszahúzódó, mindig segítőkész, ám az emberek vagy a valóság világa kevésbé izgatja. Szelíd és rendszerető ember, szüksége van a rendre és az összefüggésekre, és a részletek megszállottja.”, akkor inkább fogják őt könyvtárosnak hinni, mint mezőgazdásznak, holott az utóbbiból több van. Ez is a reprezentativitásheurisztikának köszönhető.
 
-'''elérhetőségi heurisztika''' : az esélyek és a hasznosság súlyozását az elérhetőség kedvezőtlenül befolyásolhatja. Angol vizsgálati személyeket kértek meg, hogy becsüljék meg, hogy r betűvel kezdődő szó van több, vagy olyan ahol r a harmadik betű. Nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy r-el kezdődő szóból van a több, pedig ez nem igaz. Itt a ''keresési torzítás'' miatt alakul ki ez a heurisztika, mert úgy könnyebben tudunk keresni olyan szavakat, ha a kezdőbetűt nézzük, mint hogy más helyét a betűnek.
 
Más helyzetekben is megfigyelhető ez a heurisztika, például az emberek hajlamosabbak veszélyesebbnek gondolni a repülő utakat, mint az autós utazást, pedig ez pont fordítva van, de mivel a hírekben nagyobb arányban fordul elő repülőszerencsétlenség, ezért azt könnyebb előhívni, így kialakul az ''előhívási torzítás''.
 
- '''lehorgonyzási és igazítási heurisztika :''' a végeredmény függ az első operandus értékétől, amelyhez lehorgonyozzuk a számításainkat, míg az igazítás, amellyel az eredményt korrigáljuk, gyakran elégtelen. Vizsgálati személyeknek meg kellett becsülni két szorzási sorozat eredményét: 1X2X3X4X5X6X7X8, vagy 8X7X6X5X4X3X2X1. A két szorzás azonos mégis az elsőre olyan 500 körüli megoldást adtak, a másodikra pedig 2000 körülit. Az eredmény nemcsak azt mutatja be, hogy az első információk(operandusok) mennyire befolyásolják az utána lévőket, hanem azt is, hogy az emberek mennyire alulbecsülték az eredményt, mert a helyes eredmény: 40 320.
 
==Irodalom==
7

szerkesztés