„Bakonyszentkirály” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Története: felszabadulás???
37. sor:
A község védőszentjéről, Szent István királytól kapta a nevét, akit a középkorban Szent Király néven is tiszteltek. Árpád-kori első templomának romjai ma is láthatóak a református parókia kertjében.
Területe az Árpád-korban királyi várföld, majd évszázadokon át a cseszneki uradalom tartozéka. A [[cseszneki vár]] tartozékaként eredetileg a gróf [[Cseszneky család]] volt a vidék ura, majd a [[Garai család|Garai]], [[Szapolyai]], [[enying]]i [[Török család (enyingi)|Török]] s [[Galánta|galánthai]] [[Esterházy]] családok következtek. Portáinak 15 százalékán élt adófizető paraszt 1531-ben.
 
Magyarszentkirály lakossága korán a református hitre tért. Csesznekkel együtt alkottak egy egyházközséget. A török időkben többször néptelenedett el a falu. Csak 1690 után - Csesznek végvár jellegének megszűntével - telepedett le néhány család.
 
Németszentkirály [[1769]]-ben keletkezett Magyarszentkirály határában. [[1890]]-ben Bakonynémetszentkirály. Római katolikus vallású német lakosságát Esterházy Gábor földesúr telepítette le. Valamennyien zsellérek voltak, akik urasági házakban laktak és ezek után cenzust fizettek. [[1828]]-ban 33 házas, kilenc hazátlan zsellér és kilencvenhárom 18-60 év közötti adózó élt itt. Az alig 162 holdas terméketlen határból nem tudott megélni lakossága.