„86-os főút (Magyarország)” változatai közötti eltérés

Legfontosabb szakmai alapelv a Magyar Közlekedéspolitikában, amely meghatározza [[2003]] és [[2015]] között a közúti fejlesztéseket. Ennek második pontjában - amely a kiemelten kezelt fejlesztéseket említi a [[2006]]-ig terjedő szakaszban - „A Pán-Európai hálózat részeként országhatártól országhatárig tartó, valamint az országot Észak – déli, valamint Kelet – nyugati irányban átszelő ''a főváros központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat kiépítése''…” kitétel szerepel. A 19/2004. (III. 26.) számú országgyűlési határozatban még részletesebben is, amely külön nevesíti a prioritást élvező fejlesztéseket, ennek egyik pontja a „Nyugat-Dunántúlon átvezető Észak – déli közlekedési folyosó kialakítása, különös tekintettel az M9-es és M86-os gyorsforgalmi utak és bizonyos vasúti vonalak fejlesztéséről” szól. Az országos területrendezési terv, amelyről 2003-ban alkotott törvényt az Országgyűlés kitér a régiót érintő fejlesztésekre, külön elkerülő szakaszokat jelölt ki a 86-os számú főút mellett [[Egyházasrádóc]], [[Vát]], [[Szeleste]], [[Pósfa]], [[Hegyfalu]], [[Vasegerszeg]], [[Vámoscsalád]] és [[Répcelak]] településeknél. Ugyanebben az évben a Kormány 2044/2003. (III.14.) számú határozata az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú és középtávú feladatiról, valamint a finanszírozás egyes kérdéseiről szólva külön nevesítette az M86 és M9-es gyorsforgalmi utakat. Az új közlekedéspolitika stratégiai főirányként határozza meg az életminőség javítását, az egészség megőrzését, a területkülönbségek csökkentését, közlekedésbiztonság növelését és az épített és természeti környezet védelmét. Egyben az Európai Unióba való sikeres integráció elősegítését. Fentiek azt mutatják, hogy a döntések rendeletekben, azaz szavakban megszülettek a 86-os számú főutat illetően. A kormány és országgyűlési határozatok és különféle rendeletekkel szemben azonban a valóság azt mutatja, hogy a Baltikumtól az Adriáig vezető most már TEN közlekedési folyosókon a harmadik évezred Borostyánkő útja magyarországi szakasza az egyetlen hiányzó láncszem.