„Induktív érvelés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Indukció alapjellemzői és a korlátok, Szokolszky Ágnes Kutatómunka a pszichológiában c. könyve alapján. |
pár érv az indukciós érvelés helyénvalósága mellett Atkinson alapján(Forrai) |
||
35. sor:
Ez a következtetés nem igaz, mert a marhahúsfogyasztás elutasításának más oka is lehet, amit mi nem ismerünk.
==Érvek mellette==
Noha az induktív érvelés szilárdsága kevésbé megalapozott a deduktív érvekénél, nem mondhatjuk, hogy az ilyen gondolkodás teljesen logikátlan lenne. Bár nem bizonyosságon alapszik, de valószínűségi szabályok azért állnak mögötte. Két alapvető szabály áll ilyen következtetések mögött.
Az egyik a gyakorisági szabály, ami azt mondja ki, hogy minél több tagja van egy adott csoportnak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az adott elem beleesik. Tehát a fenti példa esetén, ha lenne egy olyan kitétel is, hogy "a szabad bölcsészek 90%-a Gyűrűk Ura rajongó", akkor elég biztosan feltételezhetnénk, hogy Anna is szereti a Gyűrűk Urát, annak ellenére, hogy biztos tudásunk nincs róla.
A másik szabály a konjunkciós szabály, mely azt mondja ki, hogy egy kijelentés valószínűsége nem lehet kisebb, mint a kijelentés más kijelentéssel vett együttes valószínűsége. Tehát annak a valószínűsége, hogy "Anna szereti a Gyűrűk Urát", nem lehet kisebb annál, hogy például "Annát érdekli a fantasy műfaj és szereti a Gyűrűk Urát".
Persze az, hogy ezek a szabályok logikusak, nem jelenti azt, hogy a való életben is erre támaszkodnak az emberek. Főleg akkor játszanak szerepet, ha egyértelműek a szabályok, de a zűrzavaros hétköznapokban általában [[heurisztika|heurisztikák]] befolyásolják inkább az érvelést.
==Forrás==
41 ⟶ 51 sor:
Szokolszky, Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. ''Osiris Kiadó, Budapest''.
Atkinson, R. C.; Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
== Kapcsolódó szócikk ==
| |||