„Horger Antal” változatai közötti eltérés

1 202 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB)
| aláírás =
}}
'''Horger Antal''', teljes nevén: ''Horger Antal Albert'', írói álnevein: ''Halász Péter'', ''Horgász Pál'', ''Ne félj Mátyás''<ref>[[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]: Magy Írói Álnévlexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978 (567.oldal)</ref> ([[Lugos]], [[1872]]. [[május 28.]] – [[Budapest]], [[1946]]. [[április 14.]]) nyelvész, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. A szegedi [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja [[1927]]-től [[1928]]-ig.<ref>[http://mek.oszk.hu/01800/01864/01864.doc Gaal György: Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai]</ref>
 
==Élete==
[[Fájl:Horger Antal sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Horger Antal sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 34-3-22.]]
Horger Antal [[1872]]-ben született [[Lugos]] városában, az akkori [[Krassó-Szörény vármegye|Krassó-Szörény vármegyében]], német gyökerű családban. Apja Horger János cipész, [[Budapest1892]]en-től egyúttal a [[Lugosi Népbank]] igazgatósági tagja, azanyja Grau Antónia volt. Katonai szolgálatát követően [[1896]]-tól a [[brassó]]i főreáliskola helyettes tanára, [[1898]]-tól véglegesített tanára. Az [[1907]]-es tanévtől már a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolába helyezték át, amit újabb szakmai előrelépés követett [[1914]]-ben, amikor is a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] bölcsészettudományi karán megszerezte egyetemi magántanári képesítését magyar [[hangtan|hangtanból]]en tanultés bölcsészetetszótanból. [[1922]]-től a [[szeged]]i, [[1940]]-től a [[kolozsvár]]i egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Kutatási területe a magyar hangtörténet, a szófejtések és a székely nyelvjárás vizsgálata volt. Ő alkotta meg az első magyar nyelvjárási térképet. Konzervatív, [[pozitivizmus|pozitivista]] tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.
 
ViszonylagMég későn,brassói tartózkodása idején vette feleségül az erdélyi örmény családból származó Daibukát (másképpen ''Dajbukát'') Szidóniát (1875-1916). Házasságuk gyermektelen maradt. [[1921]]-ben nősült, [[Budapest]]en ismét megnősült, feleségül véve Röck Johannát, [[Siklóssy Andor|Siklóssy Andor]] özvegyét. Kapcsolatuk hamar kihűlt, mikor pedig elfogadta a szegedi tanári állást, beadta a válókeresetet, mivel felesége nem akart vele leköltözni [[Szeged]]re. A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy [[19211922]]. [[november 2515.|november 2515-én]] felesége dulakodás közben rálőtt, dekét csaklövéssel könnyebbeltörve sérüléseketHorger Antal okozottbal nekikarját.<ref>[http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/jozsefattila/szeged_24jan.html Horger egyetemi tanár pöre a felesége ellen]</ref> Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát [[1937]]-ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával (1900-1966).
 
A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a [[Szegedi Tudományegyetem]] professzoraként [[1925]]. [[március 30.|március 30-án]], hétfőn reggel, a ''[[Szegedi Új Nemzedék]]'' című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására, amagához bölcsészetihívatta kar[[József álláspontjakéntAttila|József feltüntetve magánvéleményét, magához hívattaAttilát]], és két tanú jelenlétében közölte [[Józsefvele Attila|Józsefa Attilával]]bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, hogymiszerint a ''Tiszta szívvel'' c. verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között.<ref>[http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/jaelet2.htm József Attila – a felkészülés évei (részletes életrajz)]</ref> Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a ''Születésnapomra'' c. versében is.
 
==Munkái==
221

szerkesztés