„Szamoszi Arisztarkhosz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A Nap és a Hold relatív távolságának meghatározása: Magyarázat közérthetőbbé tétele |
a →A Nap és a Hold relatív távolságának meghatározása: átfogalmaz. link |
||
53. sor:
== A Nap és a Hold relatív távolságának meghatározása ==
[[Fájl:Aristarchus working.jpg|thumb|right|260px|10. századi reprodukció]]
Háromszögelős módszerekkel ő számolta ki először elvileg helyesen, de a mérések kezdetleges technikája miatt jelentős hibákkal a [[Nap]] és a [[Hold]] távolságát.▼
▲Háromszögelős módszerekkel ő számolta ki először a [[Nap]] és a [[Hold]] távolságát, elvileg helyesen, de a mérések kezdetleges technikája miatt jelentős hibákkal
Egyetlenegy fennmaradt műve „A Nap és a Hold távolságáról”<ref>Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.</ref> ''(Peri megethón kai aposztématón héliu kai szelénész)'' című. A Föld méretét kürénéi [[Eratoszthenész Pentatlosz|Eratoszthenész]], a Holdét [[klazomenai Anaxagorasz]] már meghatározta. Arisztarkhosz rájött, hogy trigonometriai módszerekkel meghatározható a Hold és a Nap relatív távolsága olyankor, amikor ezek a Földdel egy derékszögű háromszög csúcspontjain helyezkednek el úgy, hogy a derékszög a Holdnál van (tehát "félholdkor", első és harmadik holdnegyed idején, amikor a Hold [[Kvadratúra (csillagászat)|kvadratúrában van]], hiszen ilyenkor pontosan oldalról látjuk azt a félgömböt, amit a Nap megvilágít). Ezt megmérte és úgy találta, hogy a Hold ilyenkor a Naptól 87 foknyira látszik az égen, és ebből kiszámolta, hogy a Nap mintegy hússzor van messzebb tőlünk, mint a Hold.▼
▲Egyetlenegy fennmaradt műve „A Nap és a Hold távolságáról”<ref>Balázs B., Bartha L., Marik M.: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z). TIT Budapesti Szervezete. 1982.</ref> ''(Peri megethón kai aposztématón héliu kai szelénész)'' című. A Föld méretét kürénéi [[Eratoszthenész Pentatlosz|Eratoszthenész]], a Holdét [[klazomenai Anaxagorasz]] már meghatározta. Arisztarkhosz rájött, hogy
A két égitest ilyenkor valójában 89,95 foknyira látszik egymástól, és így a Nap több mint négyszázszor messzebb van a Holdnál. Mivel a Nap és a Hold látszólagos átmérője azonos ([[napfogyatkozás]]kor a Hold éppen kitakarja a Napot), a Hold átmérőjét ismerve a hasonló háromszögek tételével a Nap átmérője is számítható (és ha a szöget jól határozta volna meg, Arisztarkhosz erre is helyes értéket kaphatott volna, de a szabad szemmel végzett megfigyelés miatt erre nem volt lehetőség).
[[Arkhimédész]] így ír róla: „Hipotézise lényegében abból áll, hogy az
== Munkásságának elismerése ==
|