|
'''Galántai gróf Esterházy Johanna''' [születési neve: ''Batthyány Johanna'', más írásmóddal: ''Eszterházy'', valamint ''Jeanne''] ([[1798]]. [[szeptember 5]]. – [[Bécs]], [[1880]]. [[június 8]].) magyar [[hárfás]] és mecénás.
A lengyel kormány figyelmébe (esszé)
Férje [[Esterházy Alajos (1780-1868)|Galántai gróf Esterházy Alajos]] (1780-1868) cs. k. kamarás és alezredes, [[Csesznek]] vára örökös ura, az [[Esterházy család]] grófi szárnyának tagja volt. [[1818]]. május 20-án házasodtak.<ref>[http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/myfiles/htmls/mnzs/mnzsxw-Title.html Magyar nemzetségi zsebkönyv. Budapest, 1888.] pechy-de-pechujfalu.hu</ref> [[1836]]-ban a férj a Magyar Kancelláriához kérelmet terjesztett elő útlevél kiadásáról Genuaba öt hónapra a maga és felesége számára.<ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/BecsSeg/78411/?list=eyJxdWVyeSI6ICJlc3p0ZXJoXHUwMGUxenkgam9oYW5uYSJ9] Bécsi Levéltári Delegáció. Bécsi segédletek. ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Staatsrat 1836: 3709.</ref> A házaspárnak nem voltak gyermekei. Apósa, a szabadkőműves gróf [[Esterházy Nepomuk János]] főispán [[Mozart]] támogatója volt.
'''A lengyel kormány figyelmébe''' ([[Francia nyelv|franciául]]: ''Considérations sur le gouvernement de Pologne,'' [[Lengyel nyelv|lengyelül]]: ''Uwagi nad rządem Polski'') című [[esszé]] [[Jean-Jacques Rousseau]] utolsó nagy politikaelméleti írása, amelyet [[1771]]-[[1772]]-ben lengyel felkérésre, egy új polgári jellegű lengyel alkotmány megalapozásaként írt meg.
Hárfatanulmányait kora egyik legnagyobb hárfaművészénél, az angol [[Elias Parish Alvars|Elias Parish Alvarsnál]] folytatta, aki [[1836]]-tól Bécsben élt, s akit [[1846]]-ban udvari Virtuoso címmel tüntettek ki. Esterházy Johanna Parish Alvars legjelentősebb támogatója volt, amiért az hálából 27 hárfás művének ajánlásban szerepeltette. [[1842]] őszén [[Chopin]] is megtisztelte, a Gesz-dúr Impromptujét (Op. 51.) ajánlotta neki.
Számos értékelő szerint a kései mű időnként meglepően szembe kerül mindazokkal az elvekkel és gondolatokkal, amelyeket Rousseau az ismert munkáiban, pl. az [[1762]]-ben írt [[Társadalmi szerződés|A társadalmi szerződés]] (''Du Contrat social'') című írásában kifejtett. Korábbi radikalizmusa helyébe óvatosság és [[konzervativizmus]] lépett. Világlátásának változásával kapcsolatban írta:
1849-ben Parish Alvars 41 éves korában elhunyt Bécsben. [[1852]]-ig [[Liszt Ferenc]] pártfogoltja, [[Dunkl Nep. János]] zongoraművész volt a házi zongoratanára.<ref>[Révai Nagy Lexikona, Budapest, 1912. 6. köt. 47. old.]</ref> Ettől az évtől haláláig Bécs [[Hietzing]] kerületében, a Villa Schoppban élt, s [[1875]]-ig a [[Johann Dubez]] zeneszerző, hárfa- és gitárművész állt a szolgálatában. Mivel Dubez és testvérei, [[Anna Dubez]] és [[Dubez Péter]] hárfások első tanárja szintén Parish Alvars volt, feltehető, hogy tanulmányaikat a nagy mecénás hírében álló Esterházy Johanna támogatta.
{{Idézet 2|''<big>Sose feledd, hogy amikor álmokat szősz, két dolgot kell szem előtt tartanod: mi az, amit nyerni akarsz, és mi az, amit nem szeretnél elveszteni.</big>''}}
[[File:Rousseau Geneve.JPG|thumb|right|200px|Rousseau szobra [[Genf]]ben]]
==A lengyel megbízás==
Az [[1838]]-as pozsonyi [[1838-as pesti árvíz|árvíz]] idején férje 20, ő 50 Ft-tal járult hozzá a rászorulók segélyezéshez.<ref>[http://real-j.mtak.hu/7258/1/Alveare_1838_2.pdf Alverae - Méhkas 1838/2., 91. o.] real-j.mtak.hu</ref> [[1847]]-ben éhínség volt a [[Felvidék|Felvidéken]]. A rászorulóknak indított gyűjtés során 1000 Ft-tal járult hozzá a segélyezéshez. (Összehasonlításul: [[I. Ferenc József]] 200 000 Ft-os hitelkeretet nyitott, más főnemes adakozók pedig rendszerint 5-300 Ft-os adományt tettek.<ref>[http://real-j.mtak.hu/7671/1/MTA_NemzetiUjsag_1847_1.pdf Nemzeti Ujság, 1947. 468. szám 227. old.] real-j.mtak.hu</ref> Halála utána a belügyminiszter által kezelt országos alap létesült, amelynek vagyona [[1886]]-ban 278 650 Ft volt. (A lelencházi alap vagyona ugyanebben az évben 219 100 Ft, a nemzeti színház alapjáé 122 654 Ft volt.)<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/AllamiZarszamadas_1886/?pg=127&layout=s&query=Eszterh%C3%A1zy%20Johanna%20 Állami zárszámadás, 1886.] hungaricana.hu</ref> Az alapítvány éves jelentései szerint még 1922-ben is működött.<ref>Budapesti Közlöny, 1922. május (56. évfolyam, 101-124. szám)</ref>
Az [[1770-es évek]] elején a [[Lengyel-Litván Unió]] különös veszéllyel találta szembe magát. Szomszédjai – így különösen az [[Orosz Birodalom]], a [[Porosz Királyság]] és a [[Habsburg Birodalom]] – a függetlenségének az elvesztésével fenyegették. Hozzáadódott ehhez, hogy a „nemesi aranyszabadságnak” nevezett lengyel politikai és állami rendszerben anarchia alakult ki, mivel a túlzóan demokratikus intézmények gyakran megbénították a döntéshozatalt.
A külső és belső fenyegetéssel szemben a reformer lengyelek megalakították a fegyveres harcra is kész [[bari konföderáció|bari konföderációt]] ([[1768]]-[[1772]]). Ennek egyik tagja, [[Michał Wielhorski]] kereste meg Rousseaut és [[Gabriel Bonnot de Mably]]t, hogy fogalmazzanak meg alkotmányos ajánlásokat az anarchia felszámolása érdekében.
Mably két részben közölte az ajánlásait. Az elsőt [[1770]] augusztusában, a másodikat 1771 júliusában. Általában véve radikálisabb és jelentősebb változásokat javasolt Rousseaunál. Utóbbi 1772-re fejezte be a munkáját. Mire elkészült, addigra megtörtént [[Lengyelország felosztása|Lengyelország első felosztása]], 1772. február 17-én a három hatalom megszállta Lengyelország jelentős részét.
A mű nem jelent meg nyomtatásban Rousseau haláláig ([[1778]]).
==Rousseau ajánlásai==
[[File:Konstytucja 3 Maja.jpg|thumb|right|400px|[[Jan Matejko]]: [[1791. május 3-i alkotmány (festmény)|Az 1791. május 3-i Alkotmány]] (1891). Rousseau esszéje az egyik alapja volt a 20 évvel későbbi lengyel [[Kodifikáció|kodifikációnak]].]]
Az esszé 15 különböző hosszúságú fejezetet tartalmaz. Rousseau az anyanyelvén, franciául írta, de időközben több nyelvre lefordították.
Az egyik alapgondolata az, hogy csak a kisebb államok képesek gyarapodni, míg a nagyobbak anarchiába vagy önkénybe süllyednek. Ebből kiindulva Rousseau azt az ajánlást teszi, hogy Lengyelország minden más reformot megelőzően építsen ki [[Föderáció|föderális]] állami berendezkedést, ami a [[Vajdaságok|vajdaságokra]] épül. Felismerve a Lengyelország felosztásával kapcsolatos külső veszélyeket, a reformok egyik előfeltételeként a következőt javasolta: ''„Ha önök meg kívánják újítani a kormányzást, akkor a határaik szűkítésével kell ezt kezdeni, bár valószínűleg a szomszédjaik már tervbe is vették ezt önök helyett.”''
==A mű és Rousseau életműve==
Ugyan Rousseau legfontosabb politikai munkájának A társadalmi szerződést tartják, de ez a műve több tekintetben is meghaladja azt. Ebben kísérelte meg ugyanis tisztázni azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek a korábban lefektetett politikai elveivel kapcsolatosak. A mű hasonló a Korzikai Alkotmány című munkájához. Ám azzal ellentétben nem töredékes, hanem részleteiben pontosan kidolgozott. Ennek köszönhetően a legátfogóbb képet adja arról, hogy hogyan képzelte el elvont elméleteinek a gyakorlatban való érvényesülését, s ezáltal úgyis felfogható, mint politikai gondolkodásának a csúcspontja.
Rousseau munkája hatást gyakorolt a későbbi lengyel kodifikációra, így az [[1791]]. évi [[Lengyelország májusi alkotmánya|május 3-i alkotmányra]] is, ami a világ második modern kodifikált alkotmánya volt.
==Tartalom==
* I. FEJEZET. A vizsgált kérdések (''État de la question'')
* II. FEJEZET. A régi intézmények szelleme (''Esprit des anciennes institutions'')
* III. FEJEZET. Alkalmazás (''Application'')
* IV. FEJEZET. Oktatás (''Éducation'')
* V. FEJEZET. (''Vice radical'')
* VI. FEJEZET. A kérdés három szintje (''Question des trois ordres'')
* VII. FEJEZET. Az alkotmány megerősítése (''Moyens de maintenir la constitution'')
* VIII. FEJEZET. (''Du Roi'')
* IX. FEJEZET. Az anarchia különös okai (''Causes particulières de l’Anarchie'')
* X. FEJEZET. A közigazgatás (''Administration'')
* XI. FEJEZET. A gazdasági rendszer (''Système économique'')
* XII. FEJEZET. A katonai rendszer (''Système militaire'')
* XIII. FEJEZET. A fokozatos bevezetésről (''Proiet pour assujettir à une marche graduelle tous les membres du Gouvernement'')
* XIV. FEJEZET. A királyválasztás (''Élection des Rois'')
* XV. FEJEZET. Következtetések (''Conclusion'')
==Értékelés==
Will Durant írta: ''„Az első benyomásom a műről az volt, hogy ez az összes elvet sutba vágja, amiért korábban olyan szenvedélyesen harcolt. Aztán öreg fejjel újraolvasva, megértettem, hogy Rousseau (aki a mű írásakor már hatvan éves volt) szintén megöregedett, vagy ahogy szebben mondjuk, időközben bölcsebbé vált. Magyarán ugyanaz az ember, aki egykor elkiáltotta magát, hogy'' »az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel«, ''a mű megírásának idején már arra figyelmeztette a [[liberum veto]] által anarchiába sodródott lengyeleket, hogy a szabadság ugyanannyira kísérlet, mint döntés, és sokkal nagyobb önfegyelmet követel meg, mint a külső parancsoknak való egyszerű megfelelés.”''
==A mű és Magyarország ==
Az esszét teljes terjedelmében nem fordították le [[Magyar nyelv|magyar nyelvre]], egy részletét [[Kazinczy Ferenc]] közölte [[Orpheus (folyóirat)|Orpheus]] című lapjában 1790-ben. [[Miskolczy Ambrus]] szerint ''„Rousseau lengyel programja Kazinczy munkásságában érvényesült. A magyar író híven követte Rousseau azon lengyelekhez intézett útmutatását, mely szerint – a szabadság megvalósításához szükséges nevelés nyomán – mindennek az alapja:'' »a hazaszeretet rugója és az erény lendülete«''”.'' A mű egyik vezérgondolata tehát, hogy a szabadság és az erős állam megalapozója a hazaszeretetre nevelés. Fordítás híján sem a rousseau-i életműről, sem a [[lengyel felvilágosodás]] eredményeiről, sem a magyar jakobinus mozgalomról<ref>[http://epa.oszk.hu/00800/00861/00055/pdf/aetas_2011-04_015-034.pdf Ring Éva: ''Magyar–lengyel galíciai felkelési tervek és a kollektív emlékezet.'' Aetas 26. évf. 2011. 4. szám] epa.oszk.hu</ref> nem teljes az átlagos magyar olvasó képe.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Forrás==
* {{fordítás|de| Johanna von Esterházy|német|oldid= 149987195 |n=a|4=német}}
{{Wikisource|titre=Considérations sur le gouvernement de Pologne}}
* [http://epa.oszk.hu/01000/01031/00001/jpg/index.htm Kazinczy Ferenc: A' törvény-szabásról. (Rousseaunak Gouvernement de Pologne nevű írásából).]
* [http://epa.oszk.hu/00000/00001/00210/pdf/itk_1959_3-4_388-402.pdf Szauder József: Kazinczy útja a jakobinus mozgalom felé. (Szempontok, adalékok.) Irodalomtudományi Közlemények, 1959. 3-4. sz. 388-402. o.]
* [http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=1110&lap=0 Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc eredetiségéről (Rousseau, Herder, Kant vonzásában) Valóság Online.]
==Források==
▲==Külső hivatkozásokkapcsolatok==
* {{fordítás|en|Considerations on the Government of Poland|angol|oldid=699631098|n=a|4=angol}}
* [http://de.esterhazy.net/index.php/I617 Rövid életrajz]
* [http://www.hietzing.at/Bezirk/geschichte2.php?id=163&menu=5 A Villa Schopp]
* [https://harfak-es-harfasok.blogspot.hu/2016/10/grof-esterhazy-johanna-1798-1880.html gróf Esterházy Johanna (1798-1880)] Hárfák és Hárfások blog
| 