„Etika (vallás)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
Minden vallásnak megvan a maga etikája. [[Jézus]] [[hegyi beszéd]]e vagy a [[Tízparancsolat]] erkölcsi tanításokat tartalmaz az ember felemelkedésére. [[Gautama Sziddhártha|Buddha]] [[nemes nyolcrétű ösvény]]e az etika lényege. [[Patandzsali]] erkölcsi korlátozásai, [[jama|jamá]]i és betartandó erkölcsi szabályai, [[Nijama|nijamá]]i szintén az erkölcs alapját tartalmazzák. A [[Bhagavad-gíta|Bhagavad-gítá]]ban megemlített önmegtartóztatás fajtái nem más, mint etika.
Az erkölcs alapelvei mindenhol ugyanazok, mert [[Isten]]től valók. A legtöbb vallás alapján ezen törvények vagy parancsolatokútmutatók közvetlenül Istentől, a Legfelsőbb Lénytől erednek.
 
Minden erkölcs valódi gyökere az egyetemesség. Egyetemesség nélkül az erkölcs meghal. Ne tégy semmi olyat, ami mások kárára van, amit később megbánhatsz vagy szégyenkezned kellene miatta! Olyat cselekedj, ami dicséretre méltó, és amivel jót teszel magadnak és másoknak is! Ez a helyes magatartás rövid foglalata. Az erkölcsi szabályok azért lettek megalkotva, hogy az emberek tisztán éljenek e világban és minden sérelemtől megkíméljék egymást. Az erkölcs célja az, hogy az embert, alantas állati természetének legyőzésével az isteni természet magaslataiba emelje. A vallások felszólítanak az igazsághoz való ragaszkodás fontosságára, a tisztaságra: gondolatban, beszédben, a szándékokban, a tettekben, minden cselekedetben.