„Budai Várnegyed” változatai közötti eltérés

[[1525]]. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. [[1526]]. szeptember 12-én a [[mohácsi csata]] után [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat [[I. János magyar király|Szapolyai János]] [[erdélyi vajda]] szállta meg. 1527. júliusában [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] osztrák főherceg, magyar király kezére került. [[1529]]. szeptember 3-án [[I. János magyar király|I. (Szapolyai) János király]] török katonai segítséggel [[Buda ostroma (1529)|visszafoglalta]].

[[1530]]-ban Roggendorf gróf császári tábornok [[Buda ostroma (1530)|sikertelenül ostromolta]] a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] [[Buda török kézre kerülése|csellel elfoglalta]]. A következő évben, 1542-ben a magyarok [[Buda ostroma (1542)|sikertelenül ostromolták]] a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.

[[15991598]]-benban [[Pálffy Miklós (hadvezér, 1552–1600)|Pálffy Miklós]], [[Adolf von Schwarzenberg|Schwarzenberg Adolf]] és [[Nádasdy Tamás]] [[Buda ostroma (1598)|sikertelenül ostromolták]] a várat. [[Hermann Christoph von Russwurm|Russwurm Hermann Kristóf]] császári tábornagy sem tudta elfoglalni, sem [[Buda ostroma (1602)|1602. október 2. - november 15. között]], Ruswurmsem Hermann[[Buda Kristófostroma császári(1603)|a tábornoknakkövetkező semévben, sikerült elfoglalása1603-ban]].

[[1684]]. július 10-én megkezdődött [[V. Károly lotaringiai herceg|Károly lotaringiai herceg]] és [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|Miksa Emánuel bajor választófejedelem]] által vezetett [[Buda ostroma (1684)|első ostrom]] a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. [[1686]]. június 24-én megkezdődött a vár Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel által vezetett [[Buda visszafoglalása|második, sikeres ostroma]]. 1686.[[szeptember 2.|szeptember 2]]-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be.

[[Kép:Budavári Palota fortepan 9103.jpg|balrajobbra|bélyegkép|250px|A romos Budavári Palota 1949-ben]]

[[1849]]. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után [[Görgei Artúr]] tábornok honvédseregei [[Buda ostroma (1849)|elfoglalták a várat]] a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a [[Várkert-bazár Bazár]], lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

1944–1945-ben, a [[második világháború]] alatt a budai Várnak még egy [[Budapest ostroma|súlyos ostromot]] kellett kiállnia. [[1946]] kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása.

A II.második világháborúban a [[Budavári Palota]] és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az [[1960-as évek]] során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.