„Buda ostroma (1603)” változatai közötti eltérés

==Erdélyi hadszíntér==

A magyarországi eseményekkel párhuzamosan, Erdélyben is súlyos változások történtek. [[Giorgio Basta]] tábornagy az 1602-es kolozsvári vérengzés után [[Havasalföld]] trónjára ültette [[IX. Radu havasalföldi fejedelem|IX. Radu Șerban fejedelmet]], majd [[1603]] elején hadainak zömét [[Szatmár vármegye|Szatmárba]], [[Debrecen]]be és [[Tokaj]]ba vezényelte. [[1603]]. [[április 15.|április 15-én]] Radu csapatai betörtek Erdélybe. Az Erdély függetlenségéért harcba szálló erdélyi rendek ezen a napon a katonai táborban megtartott országgyűlésen [[Székely Mózes erdélyi fejedelem|Székely Mózest]] választották Erdély fejedelmévé. Májusban hivatalosan be is iktatták e méltóságba. A Habsburg-hatalom támogatását élvező Radu fejedelem 1603. [[július 17.|július 17-én]] a [[brassói csata|brassói csatában]] szétverte az erdélyiek hadseregét. Maga Székely Mózes is elesett a harcban, 4000 magyar és székely harcosával együtt. Radu katonai győzelme ismét utat nyitott Bastának Erdélybe, aki visszatérve folytatta zsarnoki rémuralmát, egészen [[Bocskai István]] fellépéséig és az 1605-ös [[zsitvatoroki béke]] megkötéséig.{{refhely|Bánlaky_1180}}