„Pest vármegye” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Községek, nagyközségek: Gomba (település) egyért.
a Kékítések, tapadások
24. sor:
'''Domborzat'''
 
Területe igen változatos, [[hegység]] és [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|dombság]] éppúgy található itt, mint [[síkság]]. A megye legmagasabb pontjai a [[Csóványos]] (939  m.), a [[Pilis (hegy)|Pilis]] (757  m.) és a [[Dobogó-kő]] (700  m.)
 
'''Éghajlat'''
37. sor:
'''Élővilág, természetvédelem'''
 
A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben [[gímszarvas]]ok, [[Európai őz|őzek]]ek és [[vaddisznó]]k jelentős állománya él, a [[Börzsöny (hegység)|Börzsönyben]] előfordul [[muflon]] is. Az [[alföld]]i területek jellegzetes [[Állatok|állat]]ai a [[mezei nyúl]], a [[fogoly (madárfaj)|fogoly]], a [[fácán]] és a [[fürj]].
 
A [[természetvédelmi terület]]ek közül a megyében található a [[Kiskunsági Nemzeti Park]] 5000 hektáros része, és a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] jelentős hányada.
57. sor:
A [[19. század]] első felében épült fel [[Pest (történelmi település)|Pest]]en a [[vármegye]]háza. [[1876]]-ban a [[Kiskunság]] területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]].
 
Pest megye mai határai a [[második világháború]] utáni módosításokkal, majd az [[1950-es megyerendezés]]sel és [[Nagy-Budapest]] létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és [[Hont vármegye]] Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították [[Nógrád megye|Nógrád]], [[Heves megye|Heves]], [[Jász-Nagykun-Szolnok megye|Szolnok]] és [[Fejér megye|Fejér]] megyék irányában is.
 
== Közigazgatási beosztás 1950–1990 között ==