„Rákosi-korszak” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{kommunizmus Magyarországon}}
[[Fájl:Oktogon a Teréz körút felé nézve, május 1-i ünnepség felvonulói. Fortepan 78630.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|1946. [[A munka ünnepe|május 1.-i felvonulás]] "Fizessenek„Fizessenek a gazdagok!", "Váltsák„Váltsák be az igéretetígéretet!", "Éljen„Éljen Rákosi Mátyás!"]]
[[Fájl:Mátyás Rákosi.jpg|jobbra|bélyegkép|300px|Rákosi Mátyás beszél]]
[[Fájl:Kommunista politikusok a tribünön fortepan 79084.jpg|thumb|right|300px|Hősök tere, 1947. május 1-i ünnepség. A tribünön elől balról Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Rajk László, Marosán György]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 183-R83531, Budapest, II. Weltfestspiele, Festumzug, Ehrentribüne.jpg|thumb|right|300px|Rákosi a tribünön (a kép bal szélén), 1949. augusztus 28.]]
A '''Rákosi-korszak''' [[Magyarország 1945–1956 között|Magyarország 1945–1956 közötti történelmének]] szinte egészét lefedi. Szűkebb értelemben 1948 és 1953 között, tágabb értelemben pedig 1947 és 1956 között létezett. Nevét vezetője, a [[sztálinizmus|sztálinista]]-rendszerű totális diktatúrát kiépítő [[Rákosi Mátyás]] után kapta, aki 1947-19481947–1948 között került a hatalmi piramis csúcsára. Ekkor alapjaiban formálta saját ízlésére az országot; 1949-ben szovjet mintára új [[alkotmány]]t és új államcímert („[[Rákosi-címer]]”) is készíttetett, illetve megkezdődött a rendőrállam kiépítése és a totális terror („[[csengőfrász]]”) korszaka.
 
A rendszerre mind párton belül, mind országosan a féktelen terror volt a jellemző. Az időszakot az [[ÁVO]], illetve a belőle önállósított [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] kegyetlenkedései, [[koncepciós per]]ek, az „[[osztályidegenség|osztályidegen elemek]]” [[gulag]]-szerű táborokba deportálása, kivégzése, illetve a párton belüli ellenzék pusztítása jellemezte. Ez [[Rákosi Mátyás|Rákosi]] és [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] mesterségesen felépített és fenntartott [[személyi kultusz]]ával, erőltetett [[kolhoz]]osítással és a [[nehézipar|nehéz-]], valamint a [[hadiipar]] teljességgel indokolatlan és gazdaságtalan fejlesztésével párosult, amik együttesen rövid úton általános nyomorba taszították a lakosságot.
{{idézet2|''A gazdasági tervezésben van bizonyos kalandorság, például a saját vaskohászat túlzott fejlesztésében. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behoznia. Senki sem számította még ki, mennyibe kerül Magyarországon egy tonna nyersvas és acél. Olyan nagy olvasztókat építenek, amelyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben például 700 000{{szám|700000}} tonna koksz hiányzott. Nagy túlzások vannak egyes nagy beruházások terén is.''|1953. június [[Anasztasz Ivanovics Mikojan]] a [[Szovjetunió]] legfelsőbb politikai vezetésének tagja<ref>{{cite web |author=Méray Tibor|authorlink=|url=http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/MERAY/ |title=Nagy Imre élete és alála|publisher=dia.pool.pim.hu/|language=magyar |date= |accessdate=2016-04-02}}</ref>}}
[[1950]] és [[1953]] között 1 millió embert vontak [[ügyészi eljárás]] alá, minden második ellen vádat is emeltek. 40 ezren voltak [[rendőri őrizet]]ben, illetve internálva, közel 13 ezer főt (két és fél ezer családot) pedig egyszerűen kitelepítettek, kitiltottak [[Budapest]]ről. Egy 1953. június 1-jei állapotfelmérés szerint Magyarországon 40 734 fő volt bebörtönözve politikai okokból.