„Bakcsi György” változatai közötti eltérés

→‎Életútja: *-k nem kellenek
(→‎Elő- és utószók, jegyzetek: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása)
(→‎Életútja: *-k nem kellenek)
 
==Életútja==
*Édesapja Bartók Imre sokszorosító kisiparos volt, aki 1943-ban munkaszolgálatosként elpusztult. Édesanyja egy ideig folytatta apja mesterségét, majd 1945-ben férjhez ment Bakcsi Béla írógépműszerészhez. Ebből a házasságból két kislány (Erzsébet és Ildikó) született, majd György is felvette mostohaapja nevét. A [[Kölcsey Ferenc]] Gimnáziumban érettségizett 1951-ben, majd egy éves előkészítő után a [[Szovjetunió]]ban a [[Herzen]] Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait [[Szentpétervár]]on (akkori nevén Leningrádban). Hazatérése után egy ideig nem tudott a szakmájában elhelyezkedni, több rövidebb munkavégzés után került a Kiadói Főigazgatóságra főelőadóként 1959-ben, innen pedig 1964. január 1-től felelős szerkesztőként a [[Gondolat Könyvkiadó]]ba, ahol 1993-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig dolgozott. Kétszer nősült, 1961-től párja és segítőtársa Nemes Mária. A két házasságból két gyerek (György, Vera) és négy lányunoka (Gyöngyi, Annamária, Regina és Andrea) származott. Dédunokája Ákos.
 
*Édesapja Bartók Imre sokszorosító kisiparos volt, aki 1943-ban munkaszolgálatosként elpusztult. Édesanyja egy ideig folytatta apja mesterségét, majd 1945-ben férjhez ment Bakcsi Béla írógépműszerészhez. Ebből a házasságból két kislány (Erzsébet és Ildikó) született, majd György is felvette mostohaapja nevét. A [[Kölcsey Ferenc]] Gimnáziumban érettségizett 1951-ben, majd egy éves előkészítő után a [[Szovjetunió]]ban a [[Herzen]] Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait [[Szentpétervár]]on (akkori nevén Leningrádban). Hazatérése után egy ideig nem tudott a szakmájában elhelyezkedni, több rövidebb munkavégzés után került a Kiadói Főigazgatóságra főelőadóként 1959-ben, innen pedig 1964. január 1-től felelős szerkesztőként a [[Gondolat Könyvkiadó]]ba, ahol 1993-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig dolgozott. Kétszer nősült, 1961-től párja és segítőtársa Nemes Mária. A két házasságból két gyerek (György, Vera) és négy lányunoka (Gyöngyi, Annamária, Regina és Andrea) származott. Dédunokája Ákos.
*Első irodalomtörténeti munkája, amely [[Ivan Alekszandrovics Goncsarov|Goncsarov]]ról szólt, 1962-ben jelent meg, ezt a többi között [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]]ről és [[Nyikolaj Vasziljevics Gogol|Gogol]]ról szóló monográfiák követték, de szívesen foglalkozott a 20. századi orosz irodalommal is. A Tankönyvkiadónál megjelent kötetei orosz és kortárs írók alkotásait elemezték. A könyvekkel párhuzamosan számos tanulmánya, cikke, elő- és utószava, jegyzete jelent meg magyar és szovjet folyóiratokban (a többi között Dosztojevszkij és [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]] műveinek sorozatában. „Elkövetett” néhány szórakoztató könyvet, krimit is.
*Munkáját több kitüntetéssel jutalmazták, irodalomtörténeti monográfiáiért hétszer kapott nívódíjat, az Áprily Lajos-díjat 1989-ben kapta meg.
 
*Első irodalomtörténeti munkája, amely [[Ivan Alekszandrovics Goncsarov|Goncsarov]]ról szólt, 1962-ben jelent meg, ezt a többi között [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]]ről és [[Nyikolaj Vasziljevics Gogol|Gogol]]ról szóló monográfiák követték, de szívesen foglalkozott a 20. századi orosz irodalommal is. A Tankönyvkiadónál megjelent kötetei orosz és kortárs írók alkotásait elemezték. A könyvekkel párhuzamosan számos tanulmánya, cikke, elő- és utószava, jegyzete jelent meg magyar és szovjet folyóiratokban (a többi között Dosztojevszkij és [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]] műveinek sorozatában. „Elkövetett” néhány szórakoztató könyvet, krimit is.
*Kiskorától kezdve érdekelte a sakk, amelyre még édesapja tanította meg. Évtizedekig játszott különböző versenyeken és csapatokban, de hamar felismerte, hogy igazi hivatása a sakkművészet (sakkszerzés). Első feladványa 1948-ban jelent meg a Március Tizenötödike nevű lapban, ezt azóta mintegy háromezer mű publikálása követte a legkülönbözőbb országokban, lapokban és sakkrovatokban (a feladványok egy részét Zoltán László nagymesterrel alkotta). Versenyhelyezéseinek száma több mint 1000 (ezen belül 600 díj, 250 I. díj.) 1980-ban kapta meg a nemzetközi sakkfeladványszerző nagymesteri címet. 2002-ben a Sakkszövetség Maróczy-díjjal tüntette ki. 2007-ben jelölték „A nemzet sportolója” címre.
 
*Munkáját több kitüntetéssel jutalmazták, irodalomtörténeti monográfiáiért hétszer kapott nívódíjat, az Áprily Lajos-díjat 1989-ben kapta meg.
*Közel 20 évig a Vízügyi Körben foglalkozott a fiatal sakkfeladványszerőkkel. Hetente egyszer találkoztak Bakcsi György vezetésével. Közülük számos sakkfeladványszerző került ki.
 
*Kiskorától kezdve érdekelte a sakk, amelyre még édesapja tanította meg. Évtizedekig játszott különböző versenyeken és csapatokban, de hamar felismerte, hogy igazi hivatása a sakkművészet (sakkszerzés). Első feladványa 1948-ban jelent meg a Március Tizenötödike nevű lapban, ezt azóta mintegy háromezer mű publikálása követte a legkülönbözőbb országokban, lapokban és sakkrovatokban (a feladványok egy részét Zoltán László nagymesterrel alkotta). Versenyhelyezéseinek száma több mint 1000 (ezen belül 600 díj, 250 I. díj.) 1980-ban kapta meg a nemzetközi sakkfeladványszerző nagymesteri címet. 2002-ben a Sakkszövetség Maróczy-díjjal tüntette ki. 2007-ben jelölték „A nemzet sportolója” címre.
 
*Közel 20 évig a Vízügyi Körben foglalkozott a fiatal sakkfeladványszerőkkel. Hetente egyszer találkoztak Bakcsi György vezetésével. Közülük számos sakkfeladványszerző került ki.
 
==Főbb művei==