„Téli háború” változatai közötti eltérés

A [[Kreml (Moszkva)|Kreml]] már az első napokban belátta, hogy a megkezdett háborúból nem lesz [[Blitzkrieg]]. Hogy a megtépázott tekintélyéből valamit mégis mentsen, győzelemfélét akart felmutatni. Nem sikerült áttörnie északon, Murmanszk felől Lappföldön és Finnmarkon keresztül a norvég kikötők felé, és nem sikerült ezáltal Atlanti-óceáni jégmentes kikötőt szereznie, bár a Murmanszki kikötő körül területeket szerzett. Megszerezte továbbá a Balti tengeren a télen is hajózható Hanko félszigetet flottabázis céljára. Kénytelen-kelletlen azonban sutba tette „Népi Kormányát” (mert [[Moszkva]] sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy csak a „törvényes”, vagyis a Kuusinen-féle (báb)kormánnyal ül tárgyalóasztalhoz) de követeléseit megnövelve ült le tárgyalni újból most a „háborús provokátorok bűnös kormányával” (vagyis a törvényes kormánnyal). [[Finnország]] [[1940]]. [[március 12.|március 12-én]] [[Moszkva|Moszkvában]] kénytelen volt aláírni a súlyos feltételeket, mert a háborúban kimerült, állásainak védelmére a tavaszi olvadás után nem lett volna képes a hatalmas háttérgazdasággal rendelkező Szovjetunióval szemben. Területének 10%-áról, mintegy 40&nbsp;000 km²{{szám|40000|km2}}-ről kellett lemondania.<ref>{{cite web |url=http://mult-kor.hu/20140224_10_teny_a_teli_haborurol |title=10 tény a téli háborúról |accessdate=2015-08-21 |work=mult-kor.hu |publisher= Múlt-kor |archivedate= 2015-06-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150621095601/http://mult-kor.hu/20140224_10_teny_a_teli_haborurol }}</ref> Az ott élő mintegy félmillió embert [[Finnország]] más területeire telepítették, vigyázva arra, hogy a közösségeket, családokat ne szakítsák szét. Bár a fentiek a [[trianoni békeszerződés]]hez képest enyhének tűnhetnek, de az elcsatolt területek miatt az ország stratégiai helyzete nagyon meggyengült.